SZÉKELY JÁNOS (1929-1992) költő, próza- és drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító

1. SZÉKELY JÁNOS(1929-1992)költő, próza- és drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító

2. DRÁMÁI IDŐRENDBEN: LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSEK • Profán passió (1954) • Irgalmas hazugság (1958) • Dózsa (1964) • Caligula helytartója (1978) • Protestánsok (Hugenották) (1980) • Vak Béla király (1982) • Mórok (1991) • Varázstükör (befejezetlen) (1992) – halála után került elő • „egységes egész: a keresztény- európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől felbomlásáig”. (fülszöveg) • problematikája: a hatalom és az eszmék, a hatalom és az erkölcs, a zsarnokság és a szabadság kérdésköreinek vizsgálata a történelmi körülmények közepette vállaló korabeli erdélyi magyar drámaírás kontextusában; • Mindig részei az egyetemes kultúr- és morálfilozófiai gondolatkörnek;

3. „PÉLDÁZAT ÉRTÉKŰ TÖRTÉNELMI DRÁMA” • „Mindent metaforásítanunk kellett, vagy metaforásított az olvasó, aki folyton a sorok között, a sorok mögött keresgélt” (Kányádi) • Parabolák, tandrámák, amelyekben az író „visszacsempészte” a múltba jelenének konfliktusait, az aktualizáló befogadás pedig „előrehozta” a jelenbe a tragikum múltbeli lehetőségeit. • „a történelem köntös és díszlet az időszerű mondanivaló számára” (Jánosházy György) • Szerzők: Kocsis István, Páskándi Géza, Sütő András, Lászlóffy Csaba; • Székely János drámaírói művészete minden tartalmi és formai rokonság ellenére alapvetően különbözik a többiekétől • Alkotói szándéka nem közösségi indíttatású, őt az egyes ember létkérdéseifoglalkoztatják, az eszmék és erkölcs lehetőségei az emberellenes világban, a mindenkori hatalom szorításában;

4. Atöbbi drámaíró a bukásában is diadalmaskodó igazságot, az „öntörvényű”, illetve „felemelt fejű” hőst mutatja fel; • Ezek a drámák nem önvizsgálatra késztetik a nézőt, hanem az igazság győzelmének jóleső élményével ajándékozzák meg; • Székely Jánost racionalizmusa, illúziótlan világképe, a csalóka reménysugarak felkeltésétől való idegenkedése visszatartotta attól, hogy ő is a katarzist rejtő heroikus bukás módozatait dolgozza ki; • Természetesen a történelem modellértékű helyzeteiben megjelenített emberi problémákban (egyén és hatalom, zsarnokság és szabadság viszonyának ábrázolásában) a kisebbségi magyar közösség tagjai saját létkérdéseikre is ráismerhettek. • Az ő művei azonban nem kínálnak illuzórikus magatartás-lehetőségeket és közösségi perspektívákat, inkább a képtelen, elviselhetetlen helyzettel szembesítenek, az embernek maradás végső lehetőségeire kérdeznek rá;

5. CALIGULA HELYTARTÓJA • A hagyományos drámai cselekvés, drámai küzdelem hiánya a parabolával ötvözve rendkívül alkalmas eszmék és elvek ütköztetésére; • Az 1978-ban készült dráma meghatározó dramaturgiai eleme a vita; • Németh László követőjeként hiszi, hogy a „dráma inkább vívódás, mint tett”, „ a drámát drámává a lelki történés teszi. Igazi színpada nem a világ, hanem a lélek”. • Az önfeltáró( valódi vagy párbeszédnek álcázott) monologizálás mellett jellemző a drámaszöveg versformája is;

6. MIÉRT A VERSBESZÉD? • Sz. J. hite szerint az író feladata, hogy a maga módján rendbe tegye a világ dolgait a kifejezés pontossága és fegyelmezettsége révén (is); • Példázat értékű drámáról lévén szó, a választékosszófűzésű, jambikus lejtésű versbeszéd, a shakespear-i blankvers ódon veretességet, antik színezetet, időtlenség, örökérvényűség érzetét kölcsönzik a műnek; • Az intellektuális befogadásra ösztönző távolságot is érzékelteti általa, amit bravúrosan alkalmazott nyelvi anakronizmusokkal nyomatékosít;

7. NINCS CSELEKVÉS, HIÁNYZIK A KATARZIS. MI LEHET MÉGIS A DRÁMA SIKERÉNEK TITKA? • 1. Az egymással feleselő gondolatok, az érvek és ellenérvek szillogisztikus szerkesztésmódja már önmagában is esztétikai élményt nyújt; • 2. A filozofikus vita nem öncélú, tétje egy nemzet léte; • 3. A szereplőknek a vitákban megmutatkozó gondolkodása, észjárása, érvkészlete és érvelési módja izgalmasan bonyolult karaktereket formáz; • 4. A párhuzamosságok, a motívumismétlések, a kulcsmondatok, szavak új helyzetbe állítása a szimmetriaelvet követik, elősegítik a mű üzenetének kibontakozását, egyszerre keltik az élőbeszédés a veretesség hatását;

8. IDÉZETEK PÁRHUZAMOKRA ÉS MOTÍVIKUS ISMÉTLŐDÉSEKRE • Az első képben Peteronius, a hatalomhoz hű helytartó Barakiásnak: „Végbevinni a lehetetlent,/ Ez épp a hatalom becsvágya.” • A második képben Decius a hatalomban megrendült hitű Petroniusnakaz őrült Caliguláról:„Kipuhatolni a teljes szabadság/ Lehetőségeit és határait./ Felmérni: meddig mehet el az ember./ A lehetetlent kísérti.” „Megtette. Mindent megtehet. Meg is tesz.” • Barakiás Petroniusnak: „A hatalom természetes / Végső határa az a pont, ameddig/ Az alattvalók hűsége kitart./ Ha nincs ilyen pont, méltóságát veszti/ Az emberélet. Szégyen lesz leélni.” • Petronius még így válaszol: „Csakhogy nem így van. Az alattvalók/ Kis türelmét egy polgárháború/ Kilátása a végtelenbe nyújtja.” • Petronius a zárlatban: „Ha igaz, amit mondasz, Decius,/Az alattvalók egyetlen valódi/ mentsége az, hogy túlélik a császárt./Nem gondolod, hogy ez egy emberélet/Tartalmának mégiscsak kevés?/Vád ez, barátom, nem pedig vigasz.”

9. ZSARNOK ÉS/VAGY ALATTVALÓK

10. PETRONIUSZ:MUSZÁJBARAKIÁS:LEHETETLEN

11. A MUSZÁJ/LEHETETLEN VITA PETRONIUS BARAKIÁS • Meglepi, hogy a könnyűnek hitt feladat teljesítése, a szobor bevitele a templomba akadályba ütközik; • Kijelenti, hogy a császári parancsot teljesíteni „muszáj”, • Az erőszakot kerülendő, indoklásul azzal érvel, hogy a hatalom bármit megtehet; • Érteni akarja a zsidók „lehetetlenjének” mibenlétét; • Vitapartnere érvei megingatják hitét a korlátlan hatalom létjogosultságában; • Elismeri a zsidók igazát, az önazonossághoz való jogukat; • Segíteni próbál rajtuk, feltalálja a „nem-cselekvő” hatalmat; • Sorsa tragédiába torkollik; • Azzal a szándékkal vezeti a küldöttséget a helytartó elé, hogy lebeszéljékőt aszobor beviteléről; • Határozottan állítja, hogy a bevitel „lehetetlen”; • Rámutat a hatalom gyengeségére: csak addig tart, ameddig az alattvalók kétes értékű hűsége engedi; • Ha a szobrot bevinnék a templomba, az megszűnne templom lenni, oda többé a zsidók nem járnának, mert onnan kiköltözött az Isten; • Arra a feltevésre, hogy Isten nem létezik csak a zsidók hitében, azzal érvel, hogy ott azért él olyan elevenen, mert a nép olyannak formálta Őt meggyőződésé-ben; • Inkább a nemzethalált vállalná;

12. PETRONIUS • Kezdetben laza világfi, élvezi hatalmát, gazdagságát, azt, hogy mindent megtehet; • Megvan a véleménye Caliguláról, de igyekszik nem törődni vele, hogy élvezhesse a jólétet; • Ő lenne az ideális (eléggé elképzelhetetlen) politikus , aki tehetséges filozófus, elmélyült tudással, jó szituáció érzékkel és cselekvőkészséggel, meg vitathatatlan erkölcsi tartással; • Unikum azért is, mert annak ellenére, hogy bár legfelül, de mégiscsak a végrehajtó hatalom része, gondolkodni kezd, érveket hallgat meg és megfontolja ezeket; • Ez a tragikai vétsége is, hiszen ez nem fér össze azzal a szereppel, amit a diktatúrában vállalt;

13. BARAKIÁS IDENTITÁS-ŐRZÉSE

14. JELKÉPEK • A dráma közegében természetes, hogy a szoborbevitele jelkép: az engedetlen legyőzöttek megalázásának, tönkretételének jelképe; • A szobor Caligula istenképe, az abszolút hatalom jelképe; • A jeruzsálemi templom is jelkép: „A nép szellemi lakhelye. Aki/ idegen istent vinne be: a népet lakoltatná ki önmagából”; • A zsidók az összetartó közösség sérthetetlensé-gét példázzák (jelkép ez is);

15. MITŐL FÉL A HATALOM? • Az elnyomó hatalom úgy gondolja, szimbolikusan felül kell lennie azon, amit a nép a legfelső hatalomnak tart; • Azért, mert: - kisebbségi komplexusban szenved; - rendnek véli azt, amit ő biztosít; - csak a saját rendszerét tudja rendként elfogadni; • Azért, mert: - paranoiásan féla saját bukásától; - fél azoktól, akik az ő gondoskodására vannak bízva; - fél a szabad gondolattól; - nem szolgálatként és felelősségként, hanem tekintélyt parancsoló rangként és automatikusan járó felsőbbrendűség- ként fogja fel saját voltát és státuszát;

16. „ADDIG KÜZDÖTTEM CALIGULA ELLEN, MÍG CALIGULA LETTEM MAGAM IS”

17. PETRONIUSZ TRAGÉDIÁJA • A nem-cselekvés olyan elhatározás, amivel kiprovokálja a halálos ítéletet; • Gondolkodó, morális emberként nem tehet másként, csak ez méltó az emberhez; • Áldozatvállalásahiábavaló, groteszkbe fordul a császár halála által; • Kiderül, hogy segédtisztjeit ártatlanul végeztette ki, „mert hatalmamban és érdekemben állt” – mondja; • Önmagára mond ítéletet, és felmentést nem kaphat a zsarnokká válás (ön)vádja alól: „Mert voltaképpen csakis ott van szükség mentségre, ahol nincs mentség.”

18. A ZSARNOKSÁG TERMÉSZETE • A totális hatalom szorításában a korlátozott hatalom gyakorlója is gyilkos zsarnokká válik (Petronius); • A hierarchia alsóbb fokán parancsot végrehajtó segédtisztek potenciális besúgóként szintén a zsarnokság táplálói lehetnek, miközben az idegen uralom szenvedő alanyai is; • A zsidók is zsarnokká válnak, amikor kiszolgáltatják, halálba küldik társukat, Júdást, aki kétségbeesésében az erőszakra terrorisztikus erőszakkal akar válaszolni; • Eredménytelennek bizonyul a megalkuvás is, a nép kiszolgáltatása Rómának, amit Agrippa, Palesztina királya választott; • Barakiás: „Irts ki minket, Petronius!” „Hát jöjjön inkább a nemzethalál!” • A zsarnoki hatalom viszonyrendszerében mindenki a hatalom függvénye, rabja és áldozata; • A műegész így azt a paradoxont sugallja, hogy a zsarnokságbannem lehet etikus módon élni, de ez senki számára nem adhat felmentést;

19. IRODALOMJEGYZÉK • Berszán István: Caligula ellenfele, inBerszán István: Útkereső, Kritikák, viták, esszék, tanulmányok, Ariadné Könyvek, KOM-PRESS Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2001, 155-158 o. • Elek Tibor: „Az méltó csak az emberhez...”, Székely János történelmi drámái a hetvenes- nyolcvanas években, Kortárs Irodalmi és Kritikai folyóirat inhttp://home.hu.inter.net//kortars/0003/elek.htm , let. 2013.05.24. • Bóta Gábor: A gondolat veszélyes gyújtóereje, Népszava, 2011.szeptember; • Kovács András Ferenc: Iszonyú minden angyal, in Kovács András Ferenc: Scintillaanimae, Ariadné Könyvek, KOM-PRESS Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1995, 134- 140 o.

20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! http://pocsveiler_ilona.0fees.net/