html5-img
1 / 20

SZÉKELY JÁNOS (1929-1992) költő, próza- és drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító

SZÉKELY JÁNOS (1929-1992) költő, próza- és drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. DRÁMÁI. IDŐRENDBEN:. LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSEK. Profán passió (1954) Irgalmas hazugság (1958) Dózsa (1964) Caligula helytartója (1978) Protestánsok (Hugenották) (1980) Vak Béla király (1982)

baby
Download Presentation

SZÉKELY JÁNOS (1929-1992) költő, próza- és drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SZÉKELY JÁNOS(1929-1992)költő, próza- és drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító

  2. DRÁMÁI IDŐRENDBEN: LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSEK • Profán passió (1954) • Irgalmas hazugság (1958) • Dózsa (1964) • Caligula helytartója (1978) • Protestánsok (Hugenották) (1980) • Vak Béla király (1982) • Mórok (1991) • Varázstükör (befejezetlen) (1992) – halála után került elő • „egységes egész: a keresztény- európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől felbomlásáig”. (fülszöveg) • problematikája: a hatalom és az eszmék, a hatalom és az erkölcs, a zsarnokság és a szabadság kérdésköreinek vizsgálata a történelmi körülmények közepette vállaló korabeli erdélyi magyar drámaírás kontextusában; • Mindig részei az egyetemes kultúr- és morálfilozófiai gondolatkörnek;

  3. „PÉLDÁZAT ÉRTÉKŰ TÖRTÉNELMI DRÁMA” • „Mindent metaforásítanunk kellett, vagy metaforásított az olvasó, aki folyton a sorok között, a sorok mögött keresgélt” (Kányádi) • Parabolák, tandrámák, amelyekben az író „visszacsempészte” a múltba jelenének konfliktusait, az aktualizáló befogadás pedig „előrehozta” a jelenbe a tragikum múltbeli lehetőségeit. • „a történelem köntös és díszlet az időszerű mondanivaló számára” (Jánosházy György) • Szerzők: Kocsis István, Páskándi Géza, Sütő András, Lászlóffy Csaba; • Székely János drámaírói művészete minden tartalmi és formai rokonság ellenére alapvetően különbözik a többiekétől • Alkotói szándéka nem közösségi indíttatású, őt az egyes ember létkérdéseifoglalkoztatják, az eszmék és erkölcs lehetőségei az emberellenes világban, a mindenkori hatalom szorításában;

  4. Atöbbi drámaíró a bukásában is diadalmaskodó igazságot, az „öntörvényű”, illetve „felemelt fejű” hőst mutatja fel; • Ezek a drámák nem önvizsgálatra késztetik a nézőt, hanem az igazság győzelmének jóleső élményével ajándékozzák meg; • Székely Jánost racionalizmusa, illúziótlan világképe, a csalóka reménysugarak felkeltésétől való idegenkedése visszatartotta attól, hogy ő is a katarzist rejtő heroikus bukás módozatait dolgozza ki; • Természetesen a történelem modellértékű helyzeteiben megjelenített emberi problémákban (egyén és hatalom, zsarnokság és szabadság viszonyának ábrázolásában) a kisebbségi magyar közösség tagjai saját létkérdéseikre is ráismerhettek. • Az ő művei azonban nem kínálnak illuzórikus magatartás-lehetőségeket és közösségi perspektívákat, inkább a képtelen, elviselhetetlen helyzettel szembesítenek, az embernek maradás végső lehetőségeire kérdeznek rá;

  5. CALIGULA HELYTARTÓJA • A hagyományos drámai cselekvés, drámai küzdelem hiánya a parabolával ötvözve rendkívül alkalmas eszmék és elvek ütköztetésére; • Az 1978-ban készült dráma meghatározó dramaturgiai eleme a vita; • Németh László követőjeként hiszi, hogy a „dráma inkább vívódás, mint tett”, „ a drámát drámává a lelki történés teszi. Igazi színpada nem a világ, hanem a lélek”. • Az önfeltáró( valódi vagy párbeszédnek álcázott) monologizálás mellett jellemző a drámaszöveg versformája is;

  6. MIÉRT A VERSBESZÉD? • Sz. J. hite szerint az író feladata, hogy a maga módján rendbe tegye a világ dolgait a kifejezés pontossága és fegyelmezettsége révén (is); • Példázat értékű drámáról lévén szó, a választékosszófűzésű, jambikus lejtésű versbeszéd, a shakespear-i blankvers ódon veretességet, antik színezetet, időtlenség, örökérvényűség érzetét kölcsönzik a műnek; • Az intellektuális befogadásra ösztönző távolságot is érzékelteti általa, amit bravúrosan alkalmazott nyelvi anakronizmusokkal nyomatékosít;

  7. NINCS CSELEKVÉS, HIÁNYZIK A KATARZIS. MI LEHET MÉGIS A DRÁMA SIKERÉNEK TITKA? • 1. Az egymással feleselő gondolatok, az érvek és ellenérvek szillogisztikus szerkesztésmódja már önmagában is esztétikai élményt nyújt; • 2. A filozofikus vita nem öncélú, tétje egy nemzet léte; • 3. A szereplőknek a vitákban megmutatkozó gondolkodása, észjárása, érvkészlete és érvelési módja izgalmasan bonyolult karaktereket formáz; • 4. A párhuzamosságok, a motívumismétlések, a kulcsmondatok, szavak új helyzetbe állítása a szimmetriaelvet követik, elősegítik a mű üzenetének kibontakozását, egyszerre keltik az élőbeszédés a veretesség hatását;

  8. IDÉZETEK PÁRHUZAMOKRA ÉS MOTÍVIKUS ISMÉTLŐDÉSEKRE • Az első képben Peteronius, a hatalomhoz hű helytartó Barakiásnak: „Végbevinni a lehetetlent,/ Ez épp a hatalom becsvágya.” • A második képben Decius a hatalomban megrendült hitű Petroniusnakaz őrült Caliguláról:„Kipuhatolni a teljes szabadság/ Lehetőségeit és határait./ Felmérni: meddig mehet el az ember./ A lehetetlent kísérti.” „Megtette. Mindent megtehet. Meg is tesz.” • Barakiás Petroniusnak: „A hatalom természetes / Végső határa az a pont, ameddig/ Az alattvalók hűsége kitart./ Ha nincs ilyen pont, méltóságát veszti/ Az emberélet. Szégyen lesz leélni.” • Petronius még így válaszol: „Csakhogy nem így van. Az alattvalók/ Kis türelmét egy polgárháború/ Kilátása a végtelenbe nyújtja.” • Petronius a zárlatban: „Ha igaz, amit mondasz, Decius,/Az alattvalók egyetlen valódi/ mentsége az, hogy túlélik a császárt./Nem gondolod, hogy ez egy emberélet/Tartalmának mégiscsak kevés?/Vád ez, barátom, nem pedig vigasz.”

  9. ZSARNOK ÉS/VAGY ALATTVALÓK

  10. PETRONIUSZ:MUSZÁJBARAKIÁS:LEHETETLEN

  11. A MUSZÁJ/LEHETETLEN VITA PETRONIUS BARAKIÁS • Meglepi, hogy a könnyűnek hitt feladat teljesítése, a szobor bevitele a templomba akadályba ütközik; • Kijelenti, hogy a császári parancsot teljesíteni „muszáj”, • Az erőszakot kerülendő, indoklásul azzal érvel, hogy a hatalom bármit megtehet; • Érteni akarja a zsidók „lehetetlenjének” mibenlétét; • Vitapartnere érvei megingatják hitét a korlátlan hatalom létjogosultságában; • Elismeri a zsidók igazát, az önazonossághoz való jogukat; • Segíteni próbál rajtuk, feltalálja a „nem-cselekvő” hatalmat; • Sorsa tragédiába torkollik; • Azzal a szándékkal vezeti a küldöttséget a helytartó elé, hogy lebeszéljékőt aszobor beviteléről; • Határozottan állítja, hogy a bevitel „lehetetlen”; • Rámutat a hatalom gyengeségére: csak addig tart, ameddig az alattvalók kétes értékű hűsége engedi; • Ha a szobrot bevinnék a templomba, az megszűnne templom lenni, oda többé a zsidók nem járnának, mert onnan kiköltözött az Isten; • Arra a feltevésre, hogy Isten nem létezik csak a zsidók hitében, azzal érvel, hogy ott azért él olyan elevenen, mert a nép olyannak formálta Őt meggyőződésé-ben; • Inkább a nemzethalált vállalná;

  12. PETRONIUS • Kezdetben laza világfi, élvezi hatalmát, gazdagságát, azt, hogy mindent megtehet; • Megvan a véleménye Caliguláról, de igyekszik nem törődni vele, hogy élvezhesse a jólétet; • Ő lenne az ideális (eléggé elképzelhetetlen) politikus , aki tehetséges filozófus, elmélyült tudással, jó szituáció érzékkel és cselekvőkészséggel, meg vitathatatlan erkölcsi tartással; • Unikum azért is, mert annak ellenére, hogy bár legfelül, de mégiscsak a végrehajtó hatalom része, gondolkodni kezd, érveket hallgat meg és megfontolja ezeket; • Ez a tragikai vétsége is, hiszen ez nem fér össze azzal a szereppel, amit a diktatúrában vállalt;

  13. BARAKIÁS IDENTITÁS-ŐRZÉSE

  14. JELKÉPEK • A dráma közegében természetes, hogy a szoborbevitele jelkép: az engedetlen legyőzöttek megalázásának, tönkretételének jelképe; • A szobor Caligula istenképe, az abszolút hatalom jelképe; • A jeruzsálemi templom is jelkép: „A nép szellemi lakhelye. Aki/ idegen istent vinne be: a népet lakoltatná ki önmagából”; • A zsidók az összetartó közösség sérthetetlensé-gét példázzák (jelkép ez is);

  15. MITŐL FÉL A HATALOM? • Az elnyomó hatalom úgy gondolja, szimbolikusan felül kell lennie azon, amit a nép a legfelső hatalomnak tart; • Azért, mert: - kisebbségi komplexusban szenved; - rendnek véli azt, amit ő biztosít; - csak a saját rendszerét tudja rendként elfogadni; • Azért, mert: - paranoiásan féla saját bukásától; - fél azoktól, akik az ő gondoskodására vannak bízva; - fél a szabad gondolattól; - nem szolgálatként és felelősségként, hanem tekintélyt parancsoló rangként és automatikusan járó felsőbbrendűség- ként fogja fel saját voltát és státuszát;

  16. „ADDIG KÜZDÖTTEM CALIGULA ELLEN, MÍG CALIGULA LETTEM MAGAM IS”

  17. PETRONIUSZ TRAGÉDIÁJA • A nem-cselekvés olyan elhatározás, amivel kiprovokálja a halálos ítéletet; • Gondolkodó, morális emberként nem tehet másként, csak ez méltó az emberhez; • Áldozatvállalásahiábavaló, groteszkbe fordul a császár halála által; • Kiderül, hogy segédtisztjeit ártatlanul végeztette ki, „mert hatalmamban és érdekemben állt” – mondja; • Önmagára mond ítéletet, és felmentést nem kaphat a zsarnokká válás (ön)vádja alól: „Mert voltaképpen csakis ott van szükség mentségre, ahol nincs mentség.”

  18. A ZSARNOKSÁG TERMÉSZETE • A totális hatalom szorításában a korlátozott hatalom gyakorlója is gyilkos zsarnokká válik (Petronius); • A hierarchia alsóbb fokán parancsot végrehajtó segédtisztek potenciális besúgóként szintén a zsarnokság táplálói lehetnek, miközben az idegen uralom szenvedő alanyai is; • A zsidók is zsarnokká válnak, amikor kiszolgáltatják, halálba küldik társukat, Júdást, aki kétségbeesésében az erőszakra terrorisztikus erőszakkal akar válaszolni; • Eredménytelennek bizonyul a megalkuvás is, a nép kiszolgáltatása Rómának, amit Agrippa, Palesztina királya választott; • Barakiás: „Irts ki minket, Petronius!” „Hát jöjjön inkább a nemzethalál!” • A zsarnoki hatalom viszonyrendszerében mindenki a hatalom függvénye, rabja és áldozata; • A műegész így azt a paradoxont sugallja, hogy a zsarnokságbannem lehet etikus módon élni, de ez senki számára nem adhat felmentést;

  19. IRODALOMJEGYZÉK • Berszán István: Caligula ellenfele, inBerszán István: Útkereső, Kritikák, viták, esszék, tanulmányok, Ariadné Könyvek, KOM-PRESS Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2001, 155-158 o. • Elek Tibor: „Az méltó csak az emberhez...”, Székely János történelmi drámái a hetvenes- nyolcvanas években, Kortárs Irodalmi és Kritikai folyóirat inhttp://home.hu.inter.net//kortars/0003/elek.htm , let. 2013.05.24. • Bóta Gábor: A gondolat veszélyes gyújtóereje, Népszava, 2011.szeptember; • Kovács András Ferenc: Iszonyú minden angyal, in Kovács András Ferenc: Scintillaanimae, Ariadné Könyvek, KOM-PRESS Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1995, 134- 140 o.

  20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! http://pocsveiler_ilona.0fees.net/

More Related