a hullad kk pz d s megel z s r l s a hullad kgazd lkod sr l sz l t rv nytervezet l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet PowerPoint Presentation
Download Presentation
A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 21

A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet - PowerPoint PPT Presentation


  • 139 Views
  • Uploaded on

A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet. Bevezetés. Új hulladék keretirányelv (2008/98/EK): Kihirdetés: 2008. nov. 12. Hatálybalépés: 2008. dec. 12. Harmonizációs határidő: 2010. dec. 12. Miért irányelvi formában jelenik meg az uniós jogszabály?

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet' - azize


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a hullad kk pz d s megel z s r l s a hullad kgazd lkod sr l sz l t rv nytervezet

A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet

bevezet s
Bevezetés

Új hulladék keretirányelv (2008/98/EK):

Kihirdetés: 2008. nov. 12. Hatálybalépés: 2008. dec. 12.

Harmonizációs határidő: 2010. dec. 12.

Miért irányelvi formában jelenik meg az uniós jogszabály?

Hogyan állunk az átültetéssel?

Szakmai tervezet: 2010. szeptember

Kodifikálás, egyeztetés: 2010. november

Kormány: 2011. január

Országgyűlés: 2011. tavaszi ülésszak

Miért van szükség új törvény megalkotására?

slide3
Mi az, ami módosul? Mi változik?
    • Nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés
    • A törvény új és pontosított fogalmakat vezet be
    • Megjelenik a melléktermék fogalma
    • Rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről
    • Szemléletváltozásra ösztönöz:
      • Kiterjesztett gyártói felelősség elve
      • Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása (2015. január 1-től a hulladék birtokosa a papír, fém, műanyag és üveg hulladékot elkülönítetten köteles gyűjteni)
      • Hasznosítási arányok növelése
    • Önálló fejezetben jelennek meg az egyes hulladéktípusra vonatkozó szabályok (biohulladék, hulladékolaj, veszélyes hulladék)
    • Új rendelkezésekkel egészülnek ki a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek
    • Új rendelkezésekkel egészülnek ki a hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó szabályok
    • Bevezetésre kerül a Nemzeti Megelőzési Program
    • A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos szabályozás a vízgazdálkodásról szóló törvénybe kerül
a preambulum
A Preambulum
  • Mi a Preambulum jelentősége?
  • Az Országgyűlés
    • a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése és hatékonyságának javítása,
    • a fenntartható fejlődés, valamint a jövő generációk létfeltételeinek, továbbá lehetőségeinek biztosítása,
    • a hulladékképződés megelőzése, a használt termékek újrahasználata, a környezet hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelésének minimalizálása, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, valamint káros hatásainak megelőzése, továbbá
    • a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztási-termelési körforgásban tartása, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása

érdekében a következő törvényt alkotja:

a t rv ny hat lya
A törvény hatálya

Mire terjed ki a törvény hatálya?

minden hulladékra, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel,

a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, és

a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre.

A törvény hatálya a következő hulladékokra akkor terjed ki, ha azokról jogszabály eltérően nem rendelkezik:

az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékok,

az állati melléktermékek – feldolgozottságra tekintet nélkül –, az ártalmatlanításra, továbbá a biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánt anyagok kivételével,

a szennyvizek,

a nem vágás útján elpusztult, valamint a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemei.

rtelmez rendelkez sek
Értelmező rendelkezések

ártalmatlanítás (i): hasznosításnak nem minősülő, különösen a 2. mellékletben meghatározott művelettel végzett hulladékkezelési tevékenység, ideértve azt a hulladékkezelést is, amely másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyeréssel jár;

biohulladék (i): biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben képződő hasonló hulladék;

elkülönített gyűjtés (i): a hulladékkezelés elősegítése érdekében a hulladék fajta, típus és jelleg szerint elkülönítve történő gyűjtése;

előkezelés: a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával járó, a hulladék begyűjtését, szállítását elősegítő,a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását előkészítő, és ezek biztonságát növelő hulladékgazdálkodási tevékenység;

energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amely során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló anyagokból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyagként hasznosítanak;

slide7
építési-bontási hulladék:az építési tevékenység során képződő, az építésből vagy bontásból származó hulladék, ideértve a kitermelt földet és követ is;

gyűjtőhely:a hulladékgyűjtő pont és a hulladékgyűjtő udvar, valamint a hulladék termelőjének vagy más birtokosának telephelyén kialakított, a hulladék környezetszennyezést kizáró gyűjtését biztosító létesítmény;

háztartási hulladék:az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint a közintézményekben képződő hulladék;

hulladék (i):bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles;

hulladékgyűjtő pont:az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére szolgáló közterületen kialakított gyűjtőhely, vagy az üzletekben működő visszavételi helyek;

hulladékgyűjtő udvar:az elkülönítetten gyűjtött hulladék átvételére szolgáló, felügyelt, elkerített telephely;

hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési hulladék begyűjtését, szállítását és kezelését biztosító, a települési önkormányzat által szervezett és fenntartott szolgáltatás;

slide8
hulladékolaj (i):ásványi vagy szintetikus kenőolaj, vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési céljának megfelelően tovább nem használható, különösen a hulladékká vált motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj;

hulladékolaj regenerálása (i): újrafeldolgozási művelet, amely által alapolaj állítható elő a hulladékolaj finomításával, különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolítása révén;

kereskedő (i): gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot gazdasági tevékenysége körében megvásárolja, és jellege, összetétele megváltoztatása nélkül értékesíti, függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen a birtokába kerül-e;

kezelés (i):a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő előkezelést is;

közvetítő (i): gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenysége körében más nevében – függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen birtokába kerül-e – eljár a hulladék begyűjtése, szállítása és kezelése érdekében;

slide9
megelőzés (i): az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedések, amelyek csökkentik
  • a hulladék mennyiségét, különösen a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén,
  • a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy
  • az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát;

újrafeldolgozás (i): hasznosítási művelet, amely során a hulladékot az eredeti vagy más hasznos célra alkalmas anyaggá vagy termékké alakítják, ideértve a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob eljárással történő kezelését és feldolgozás útján a további felhasználásra történő alkalmassá tételét, de ide nem értve az energetikai hasznosítást és a tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyaggá, vagy feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozást;

újrahasználatra előkészítés (i): tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amely során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy egyéb beavatkozás nélkül újrahasználható legyen;

veszélyes hulladék (i):az 1. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikével rendelkező hulladék.

alapelvek
Alapelvek

a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján:

a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a kedvező megválasztásáért,

az előállításából és felhasználásából származó, továbbá a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is;

a közelség elve

az önellátás elve

a szennyező fizet elv

a megel z s s a hullad kgazd lkod s ltal nos szab lyai
A megelőzés és a hulladékgazdálkodás általános szabályai
  • A hulladékgazdálkodás általános szabályai (4. § (2) bekezdés):

A hulladékgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az

    • ne jelentsen olyan kockázatot a környezeti elemekre,
    • ne okozzon olyan, a lakosságot zavaró zajt vagy bűzt,
    • ne befolyásolja olyan mértékben hátrányosan a tájat vagy a védett természeti és kulturális értékeket,

amely az emberi egészséget veszélyezteti vagy a környezetet károsítja.

  • A hulladékhierarchia (5. § (1) bekezdés):

Elsőbbségi sorrendet kell biztosítani:

    • a hulladékképződés megelőzése,
    • a hulladék újrahasználatra történő előkészítése,
    • a hulladék újrafeldolgozása,
    • a hulladék egyéb hasznosítása, így az energetikai hasznosítása vagy a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozása is,
    • a hulladék ártalmatlanítása.

A hulladékhierarchiától abban az esetben lehet eltérni, ha azt az életciklus-szemlélet indokolja. A cél: mi az, ami a legjobb eredményt biztosítja.

slide12
A hulladék engedély nélküli összekeverése (5. § (6) bekezdés):

Tilos a hulladékot

    • elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni;
    • engedély nélkül összekeverni más hulladékkal vagy más anyagokkal.
  • Mi a melléktermék? (7. §):

A termékek előállítása során az előállítási folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyag vagy tárgy hulladéknak minősül, kivéve ha:

    • A termelési folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyagot vagy tárgyat az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő;
    • az előállítást követően közvetlen felhasználhatósága biztosított,
    • a környezetet és az emberi egészséget nem veszélyezteti,
    • az adott termékre, valamint a környezet és az emberi egészség védelemére vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesíti, és
    • megfelel az uniós jog előírásainak.
  • A hulladékstátusz megszűnése (8. § (1) bekezdés):

Ha az anyag vagy tárgy hasznosítási műveleten esett át, akkor a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek teljesülése esetén:

    • rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,
    • rendelkezik piaccal, vagy van rá kereslet,
    • megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és
    • használata nem jár nagyobb környezetkárosítással vagy az emberi egészséget károsító hatással, mint az eredeti anyag vagy tárgy használata.
a hullad kgazd lkod ssal kapcsolatos k telezetts gek
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek
  • A hulladék birtokosának kötelezettségei (9. § (3), (4) bekezdés):
    • Ha a hulladék birtokosa a hulladékot előkezelésére másnak átadja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem mentesíti a hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettség alól.
  • Kiterjesztett gyártói felelősség (10-13. §):
    • A gyártó a termék és csomagolás megtervezésénél, kialakításánál úgy jár el, hogy egyúttal a hulladékképződés megelőzését is elősegíti.
    • A gyártó – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a termék vagy alkatrészének javítását biztosító hálózatot alakít ki és működtet.
  • A forgalmazó kötelezettségei (13-15. §):

Jogszabály a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termékek, csomagolásuk, valamint az ezek után visszamaradt hulladéknak a felhasználóktól történő visszavételére, elkülönített gyűjtésére és a begyűjtőnek vagy a hulladékkezelőnek történő átadására.

hullad kgazd lkod si tev kenys gek
Hulladékgazdálkodási tevékenységek

A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása (29. §):

A környezetvédelmi hatóság a hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során további kifogást is emelhet, ha

a szállítás ártalmatlanító létesítménybe vagy a nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladékot égetőbe történő hulladék-behozatalra irányul, és a tervezett kezelés nem áll összhangban a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal, vagy annak megvalósítása a Magyar Köztársaság területén képződött, nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé; vagy

a szállítás külföldre vagy a Magyar Köztársaság területére történő behozatalra irányul, és ez a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal nem áll összhangban.

Hulladékot Magyarország területére ártalmatlanítási céllal továbbra is tilos behozni.

slide15
Hulladékhasznosítás (30. § (3) bekezdés):

Hulladékhasznosítási tevékenység a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Energetikai hasznosítással járó hulladékégetés vagy hulladék együttégetés akkor engedélyezhető, ha az energetikai hasznosítás az elérhető legjobb technikák szerinti energiahatékonysággal valósul meg.

A háztartási papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 2020. december 31. napjáig tömegében országos szinten átlagosan legalább 50%-ra kell növelni.

A nem veszélyes építési és bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását, és az egyéb, anyagában történő hasznosítását – ideértve a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozását – 2020. december 31. napjáig tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.

A környezetvédelmi hatóság hulladéklerakás engedélyezése során meghatározza a települési hulladék elhelyezésére szolgáló hulladéklerakón hasznosítható vagy lerakható építési és bontási hulladék mennyiségét.

slide16
Hulladékártalmatlanítás (33. § (2) bekezdés, 34-37. §):

Az engedély rendelkezik a létesítmény bezárását követő rekultivációjáról, rehabilitációjáról és a monitoringról (megfelelő műszaki védelem).

A létesítmény külföldön képződött hulladékot akkor kezelhet, ha ez nem akadályozza az ország területén képződött hulladék kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltak teljesítését.

A hulladéklerakóra a települési hulladék részeként kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

Térségi hulladéklerakó: amely legalább százezer fő települési hulladékának ártalmatlanítását látja el.

Az állam biztosítja, hogy a nem elkülönítetten gyűjtött, valamint begyűjtött hulladékot hasznosító és ártalmatlanító létesítmények hálózatot alkossanak a közelség és az önellátás elveinek figyelembe vételével, amely lehetővé teszi a képződő hulladék legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben, valamint technológiák segítségével történő ártalmatlanítását vagy hasznosítását.

a telep l si hullad kra vonatkoz szab lyok
A települési hulladékra vonatkozó szabályok
  • A hulladékkezelési közszolgáltatás (48. § (3), 49. § (1), (2) bekezdés):
    • A kizárólag hulladékbegyűjtésre, valamint hulladékszállításra vonatkozó szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni.
    • A közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződéstől kizárólag a teljesítés megkezdését megelőzően állhat el.
    • Mikor mondhatja fel a közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést?
      • az önkormányzat a szerződésben meghatározott kötelezettségét súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését;
      • a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó érdekeit jelentős mértékben sérti.
    • Felmondás esetén a felmondási idő lejártáig az önkormányzat intézkedik a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.
egyes hullad kt pusok
Egyes hulladéktípusok
  • Egyes hulladéktípusok (53-59. §):
    • Biológiai hulladék (53.§):
      • keletkezés helyén kell felhasználni, amilyen mértékben az technikai, környezetvédelmi, természetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható,
      • úgy kell gyűjteni, hogy az lehetőség szerint biztosítsa annak komposztálását vagy lebontását,
      • kezelése során a magas szintű környezetvédelmi követelményeket teljes mértékben kielégítő kezelési technológiákat kell alkalmazni,
      • A cél, hogy elősegítsük a biohulladék elkülönített gyűjtését, hogy a kezelés után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon elhelyezésre kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen.
    • Veszélyes hulladék (54-58.§)
    • Hulladékolajok (59. §)
gazdas gi int zked sek
Gazdasági intézkedések
  • A megelőzési és hasznosítási célok elérésének ösztönzése (68-69. §):
    • A megelőzés érdekében a termékek újrahasználatát, a hulladékok újrahasználatra való előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint beszerzési kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni.
    • A megelőzés, valamint a hasznosítás elősegítése, ösztönzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetője – a lerakásra kerülő hulladék típusára, összetételére, veszélyességére figyelemmel – igénybevételi járulékot fizet. Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezettek körét, a járulék mértékét, megfizetésének rendjét, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos kedvezményeket törvény állapítja meg.
slide20

Biztosíték és biztosítás (71. §):

    • Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelő létesítményt működtet, amelyben veszélyes hulladék képződik, vagy amely a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez
      • köteles az okozható károk felszámolására, a hulladék ártalmatlanítására arányos mértékű pénzügyi garanciát nyújtó biztosítékot adni,
      • a tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.
    • A biztosíték, illetve biztosítás meglétének igazolása esetén adható ki hulladékgazdálkodási engedély, vehető nyilvántartásba a bejelentésre kötelezett.