1 / 13

1944. Hevesy György

1944. Hevesy György. (Budapest, 1885. VIII. 1. - Freiburg, 1966. VII. 5.). Kémiai Nobel-díj „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkal-mazásáért” azaz a radio-izotópos nyomkövetés módszerének kidolgozásáért.

aysel
Download Presentation

1944. Hevesy György

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 1944. Hevesy György (Budapest, 1885. VIII. 1. - Freiburg, 1966. VII. 5.) Kémiai Nobel-díj „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkal-mazásáért” azaz a radio-izotópos nyomkövetés módszerének kidolgozásáért Egyetemi tanulmányait Budapesten és több külföldi egyetemen végezte. 1918-ban a Budapesti Tudományegyetem tanárává nevezték ki, de katedrájától 1919-ben megfosztották. Koppenhágában majd a Freiburgi Egyetemen dolgozott.

  2. Hevesy György 1885. augusztus 1-én született egy gazdag, bárói címmel rendelkező, zsidó család nyolc gyermeke közül az 5. fiúként. A család neve: A 19. században Bischitz volt, 1906-tól használták a Hevesy nevet. A család hírneve: A család gazdagságát és hírnevét a 19. században a Bischitz ág pesti kereskedelmi és földbérleti tevékenységének és az anyai Schossberger ág olaj- és dohányüzleteinek köszönhette. Schossberger a nagypapa, 1863-ban kapta meg a magyar nemesi címet majd a század végén a bárói rangot.

  3. Tanulmányai: Budapest Piarista gimnázium Bölcsészkar Budapesten, majd Berlinben Freiburgba befejezte doktori értekezését „a fémnátrium és a nátriumhidroxid-olvadék kölcsönhatása” témában, 1908-ban.

  4. Kutatásai, munkatársai: Zürichben, Karlsruheban a fizikai kémia legnagyobb akkori német alakjánál, Fritz Habernál dolgozott. 1911-ben Angliába Manchestert, Rutherford laboratóriumát választotta. Ott éppen akkoriban alakították ki a modern anyagszerkezeti gondolkodást. Itt került kapcsolatba későbbi legjobb barátjával, Niels Bohrral.

  5. Fritz Haber az „ammónia elemeiből történő szintéziséért” kapott Nobel-díjat. A XIX.század végére a növekvő népesség élelmiszer-ellátása egyre nagyobb gondot jelentett, mert a termőtalajok nitrogéntartalma kimerülőben volt, ezért szorgalmazták a nitrát szintetikus úton való előállítását. Haber rájött, hogy az ammóniaszintézis nagybani megvalósítása és ezáltal az ammónia nagy mennyiségben történő előállítása jelentős eredményekre vezethet, ha a folyamatot kb. 200 atmoszféra nyomáson hajtják végre vas katalizátor jelenlétében, megfelelő hőmérsékleten.

  6. Sir Ernest Rutherford „az elemek bomlásának kutatásáért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért” kapott Nobel-díjat. • Kísérletében alfa-részegykékkel (hélium atommagokkal) bombáztak vékony aranylemezt, és meglepő eredményt kaptak: az alfa-részecskék kis hányada igen nagy eltérülést szenvedett. Arra következtetett, hogy az atom döntő része üres, az atom nagy része egy kis térrészre, a magba koncentrálódik, és az elektronok ekörül a mag körül keringenek az elektrosztatikus vonzás hatására.

  7. Niels Bohr az „atomstruktúra és az ebből eredő atomi sugárzás vizsgálatában tett szolgálataiért” • kapott Nobel-díjat. • Bohr atom-modelljében bevezette az atommag körüli pályákon keringő elektronok elméletét, ahol a külső pályákon levő elektronok határozzák meg az anyag kémiai tulajdonságait. • Az elektronok nagyobb energiájú pályákról • alacsonyabb energiájúra ugornak, miközben fotont bocsátanak ki.

  8. Ebben a laboratóriumban egy egyszerű, gyakorlati feladat elvégzése vezetett el a nyomjelzés felfedezéséhez. • Ezzel kapcsolatos kutatásait Bécsben és Budapesten folytatta 1912/13-ban. Bécsben kötött életre szóló barátságot Fritz Panethtal és Stefan Meyerrel. • Egyetemi magántanári képesítést nyert Budapesten ugyanebben az évben. • Az Első Világháborúban a Monarchia hadseregében teljesít szolgálatot. A háború után egy ideig nem hagyhatta el Magyarországot, így 1918/1919-ben Budapesten az Állatorvosi Főiskolán végez kutatásokat. • A fehér terror idején nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországról el kell mennie.

  9. A hafnium felfedezése Dániában • Dániába Niels Bohr hívta meg 1920-ban. A Bohr-intézetben kezdett dolgozni, ahol 1922-ben Dirk Costerrel közösen felfedezték a hafnium nevű új elemet. • 1924-ben megnősült. Felesége, a dán Pia Riis négy gyermekük született. • 1926-ban meghívták a Freiburgi Egyetemre. Freiburg volt a kedvenc városa, fontos volt számára, milyen a város természeti környezete, ahol élt. Nyolc gyümölcsöző és kellemes évet töltött itt. • Önálló intézetét a Rockefeller Alapítvány segítségével tovább növelte. Az Alapítvánnyal 25 éven át dolgozott együtt. • A békés freiburgi éveknek ismét a politika vetett véget. Származása miatt 1933-ban lemondott tanári állásáról Freiburgban, de még egy évig ott maradt.

  10. Hafnium Felhasználása: Jó neutron elnyelő (600-szorosa a cirkóniumnak). Kiváló mechanikai tulajdonságai vannak. Rendkívül ellenáll a korróziónak. Atomreaktor szabályzó rudak készítésére használják, elsősorban az atom-tengeralattjárókban. Hevesy a Bohr féle atommodellből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a 72-es rendszámú elem a titáncsoportból kell, hogy kikerüljön. A cirkóniumtartalmú ásványokban kezdte meg a kutakodást. Hevesy az oldható részeket eltávolította, majd röntgenspektroszkópiai felvételeket készített a mintáról. Már az első felvételeken előbújtak azok a színképvonalak, amelyek csakis az új elemből származhatnak. A felfedezés helyéről, koppenhága régi latin neve után keresztelték el.

  11. izotópos vagy radioaktív nyomjelzés 1912 elején Rutherford az osztrák kormánytól egy mázsa radioólmot kapott ajándékba, amelyből a Radium D komponensével akart kutatásokat folytatni, ám a hatalmas tömegű ólom ezt meghiúsította. Felszólította Hevesyt, miszerint: "Ha megérdemli a sót az ételébe, elválasztja a rádium D-t a kellemetlenkedő ólomtól". Hevesy arra a következtetésre jutott, hogy a két anyag különválasztása lehetetlen. Ugyanakkor azt a tételt fogalmazta meg, ha az aktív anyag nem választható el az inaktívtól, akkor a sugárzó rádium d felhasználható az ólom indikátoraként. Ez az elv alapvető tételnek bizonyult a nyomjelző izotópok indikátorként való alkalmazásában. 1935-ben már ismét Dániában, Bohr intézetében dolgozott. Itt nagyon komoly biológiai, biokémiai és orvosi munkásságot fejtett ki, mely miatt Hevesyt a nukleáris medicina megalapítói között tartjuk nyilván.

  12. A világ számos egyeteme választotta díszdoktorává, a Royal Society tagja lett és megkapta a Copley-érmet. Erről így nyilatkozott: "A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek és ketten (Bohr és Hevesy) kaptak Copley-érmet." • Dániát már 1940-ben megszállták a németek, de a helyzet csak 1943-ban lett olyan veszélyes, hogy Hevesynek ismét menekülnie kellett. • A stockholmi egyetem szerveskémiai intézetébe ment. Ugyanebben az évben szavazták meg Hevesynek a kémiai Nobel díjat „az izotópok mint nyomjelzők alkalmazásáért a kémiai folyamatokban” munkájáért. A Nobel díjjal a svéd állampolgárság is járt, így hosszú időre letelepedhetett Stockholmban.

  13. A II. világháború alatt és után a nyomjelzés a mindennapi orvoslás rutin eszközévé vált. • Ebben az időszakban Hevesy újabb kutatási ággal kezdett foglalkozni, a hematológiával. • Több mint húsz évvel később egy freiburgi orvos barátja diagnosztizálta Hevesy tüdőrákját. • A jobb gyógyulás reményében visszaköltözött kedvenc városába, ahol 1966.július 5-én meghalt. • A család kívánságára 2001-ben szülővárosában, Budapesten ünnepélyes keretek között helyezték hamvait örök nyugalomra.

More Related