SZŰRŐVIZSGÁLAT

1. SZŰRŐVIZSGÁLAT

2. Prevenció I.: Rizikócsoport stratégia Szűréssel vagy megbetegedéssel kiemelt egyénekkel törődik. • A népesség kis hányadának hoz stratégiailag igazolt előnyt • A megbetegedések / halálozások abszolút nagyobb száma a nem kiemelteken következik be. • A költségeket az egészségügy állja, döntően orvosi közreműködéssel • A gyógyszer és e.ü. műszeripar érdekelt. Prevenció II. : Populáció stratégia Az egész társadalom egészség-magatartását javítani rizikószegényebb irányba • Az okok kikapcsolását jelenti • Kedvező nem csak a rizikótényezők szempontjából • Költségeit nem (csak) az egészségügy viseli • Érdekelt az „egészségipar” • A „kis rizikójúak” keveset kapnak cserébe • A „minor traumák” száma nő

3. Várhatóan gazdaságos az egészségmegőrzésben • Szabályok bevezetése (sebességkorlátozás, biztonsági őv, nemdohányzó helyek bevezetése, élelmiszer adalékok …) • Az egyének viselkedésmódjának befolyásolása,ha a költségek az egyénre (részben) átháríthatók és ha a hatás megitélhető, monitorozható, és nem tul távoli (étkezési szokások, testmozgás, higiene…) • Jól definiált csoportok specifikus vagy általános védelme( betegségen átesettek vagy betegek, a munkahelyen vagy egyébként veszélyeztetettek védelme: védőoltás, öltözet, derékfájós torna…) • Az egyedi fittségi vizsgálat és tanácsadás,különösen ha szervezett beavatkozási akciót is kínál Nem gazdaságos általában -- Az ismeret – attitüd – magatartásváltoztatás mechanizmus -- drága kezelést magába foglaló megelőzés

4. Kardiorespiratórikus fittség -- egészségbiztosítás 1. Az 1990 – es évekre evidenciaként nyilvánvalóvá vált, hogy egy bizonyos mértékű és jellegű fizikai aktivitás hiánya önálló rizikótényező az össz – halálozás szempontjából. 2. Az életkornak és nemnek megfelelő „közepes fittséget” el nem érők viszonylag kevés idő – és energia ráfordítással javíthatnak a fittségükön ( = Kardiorespiratórikus teljesítőképesség, állóképesség ) és ezzel a minőségi élet ( QALY ) esélye nő, az össz – élettartam kevéssé. 3. A fizikailag aktívak ( fittek ) esélye a kardióvaszkuláris, anyagcsere, egyes mozgatórendszeri és psychikai megbetegedésekre több tíz százalékkal kevesebb, mint az inaktívaké.

5. 4. A fizikai aktivitás növelése populációszinten ( „mindenkinek” ) és kiemelten az alacsony fittségű és/vagy több rizikótényezővel rendelkezőkön ( rizikócsoport stratégia ) hatékonya többi rizikótényező mérséklésében is – a genetikait kivéve. Ezért is szervezik a belbetegek rehabilitációs programmjait az edzésre Alapulóan („exercise-based rehabilitation” ), s ehhez kapcsolják az egyéb ( diétás, psychológiai, szociális gondozói stb. = „multifaktorális”) rehabilitációs elemeket. 5. A kardiovaszkuláris és a belbetegségek nagy részében a rehabilitáció eszközei közel állnak az elsődleges megelőzés feladataihoz, s ezért a propaganda, az ismeretterjesztés, a tapasztalatok, az eszközrendszer, a segítő személyzet különösen vehető igénybe.

6. 6. A „testmozgás mindenkinek” kevés veszélyt jelent a résztvevőknek. A mozgatórendszeri minor panaszok és sérülések nem jelentenek több orvosi vizitet vagy munkakiesés-többletet. 7. A költség-haszon elemzések egyértelműen a testmozgás hasznosságát bizonyítják, azonban a betegségek és az öregedés természetes lefolyása, a beavatkozás és a hatás élethossziglani volta (végpont a súlyos betegség vagy a halál ) csak több évtizedes távlatban jelent hasznot mind az egyén, mind a társadalom szempontjából, ezért kormányzati és nem tárcaszintű program a fizikai aktivitás szorgalmazása. Sok adat bizonyítja, hogy a vállalati „wellness” programok néhány éven belül is jól megtérülő befektetések.

7. Dyslipidémák, edzéshatás (x átszámítás mmol/I – re: x 0,0258

8. Osteoporosis A 30 éves kor körüli maximális csonttömeg (egésztest ásványi anyag tartalma, egyes testrészek: sarok, csukló, combcsontnyak, LII-IV ásványi anyag tartalma illetve sűrűsége) megfogyatkozása: • Osteopenia: T score mínusz 1,5 alatt • Osteoporosis: 2,5 • Súlyos osteoporosis: tőrések is vannak Inaktivitás: egésztest ásványianyag fogyása 0, 4%/hónap sarokcsont 45 %/félév Korral: kortikális vesztése 0,5 %/év ffi és nő, menopauza: 2-3 %!év Trabekuláris vesztése nőkön a menopuza 5-8 éve során 4-8%/év 75 éves korra a kortikális –40, a trabekuláris –60% is lehet