slide1 l.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
TAVAK - Raffai Viktoria - 8.2 PowerPoint Presentation
Download Presentation
TAVAK - Raffai Viktoria - 8.2

Loading in 2 Seconds...

  share
play fullscreen
1 / 34
Download Presentation

TAVAK - Raffai Viktoria - 8.2 - PowerPoint PPT Presentation

arpas
638 Views
Download Presentation

TAVAK - Raffai Viktoria - 8.2

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Tavak

  2. Szerbiában sok a tó. Egymástól különbözőek, például: a keletkezésük, nagyságuk, mélységük, víztulajdonságuk és jelentőségük alapján.Vizüket csapadék, forrás, folyó és gleccser táplálja. Természetes és mesterséges tavakra oszhatók.

  3. Ludasi-tó

  4. Természetes tavak

  5. A természetes tavaink kicsik.Jelentősebbek a pannon–alföldi tavak Észak-Bácskában, a magashegyi tavak a Šar–hegységben és a Prokletijén, a folyami tavak a síksági folyók mentén és a csuszamlással keletkezett tavak Szerbia hegyvidékén.

  6. Sós-tó

  7. Természetes tavak felosztása: 1. Eolikustavak 2. Gleccsertavak 3. Folyamitavak 4. Csuszamlással keletkezett tavak

  8. Észak-Bácskában,Szabadkánál több eolikus(szél által létrehozott) tó van:Palicsi-tó, Ludasi-tó, Vér-tó, Sós-tó, Kelebia-tó stb.Ezek a tavak közül a Palicsi-tó a legnagyobb.Szabadkától keletre fekszik, felszíne kb. 6 km², félhold alakú. A tó északi része a Nagy-Palics, a nyugati része a Kis-Palics.

  9. Palicsi-tó

  10. A Šar-hegységben és a Prokletijén lévő magashegyi tavakat, gleccsertavaknak vagy tengerszemeknek nevezzük. A gleccserek vájta mélyedésekben keletkeztek a gleccserek olvadásával.

  11. Plavsko jezero

  12. A Šar-hegységben 4−nél több gleccsertó van.Legnagyobb és legszebb a Livadicei tó.Nevét a 2220 m magas Livadicei-csúcsról kapta.A Livadicei-tavat nevezik még Štrpcei tónak (a Lepenac völgyében fekvő Štrpce szerb településről.

  13. Livadicei-tó

  14. A nagyobb síksági folyók a Duna, a Száva, a Tisza és a Nagy-Morava völgyében folyami tavak keletkeztek. Ezek holtágak (a folyók lekapcsolódott ágai). Morotvának is nevezzük őket. Sok közülük elláposodott, és mocsári növényzet növi be. Legismertebb tavunk az Obedi-láp és Rusanda.

  15. Az Obedi-láp a szerémségi Obrež és Kupinovo falvak között terül el. A Száva régen lekapcsolódott mederkanyarulatában, meanderében(éles folyókanyarúlat) keletkezett. A felszíne több, mint 7 km².Arról ismert, hogy itt gyülekeznek a mocsari madarak, a költöző madarak és sokféle vad.

  16. Obedi-láp

  17. A Rusanda (3 km²) a Tisza lekapcsolódott meandere. A bánáti Melence falu mellett van. A vize sós, a sótartalma 40-60‰. A Rusandavize sósabb a világtenger vizénél(35‰).

  18. Rusanda

  19. Csuszamlással úgy keletkeznek tavak, hogy az átázott talajréteg lefelé csúszik a vízzáró alapon, és elzárja a folyómedret. Az elzáródás mögött felgyülemlik a víz, és tó jön létre. Csuszamlással létrejött legismertebb tavunk a Zavojsko jezero Pirotnál és a Jovačko jezero Vladičin Hannál.

  20. A Zavojsko jezero 1963-ban keletkezett. A Stara planina déli lejtőjén az olvadó hó talajcsuszamlásokat idézett elő, amelyek eltorlaszolták a Visočicát, a Nišava jobb oldali mellékfolyóját 5,5 km² felszínű tó keletkezett.

  21. Zavojsko jezero

  22. A Jovačko jezero három nagyobb tava: az Alsó-, Középső és a Felső-Jovačko jezero 1977-benkeletkezett. A Grot és azOblikvulkáni hegy keleti lejtőén csúszni kezdett az átázott talaj, és lezárta a Jovačka reka nevű folyót. Ekkor a Jovac falu több mint száz háztartása fedél nélkül maradt, és odaveszett minden vagyonuk. A tavak az elárasztott faluról kapták a nevüket.

  23. Jovačko jezero

  24. Mesterséges tavak

  25. Szerbiában több mesterséges tó van, mint természetes. Gazdasági és üdülési célokból létesítik őket. Ezek: • vízenergia nyerése • települések és gazdaság vízzel való ellátása • -öntözés • -haltenyésztés • -üdülés

  26. Mesterséges tavak a második világháború után létesültek, amikor hazánkban rohamosan fejlődött az ipar. Folyóvölgyekben és medencékben hazták létre őket. Nagyobb és jelentősebb mesterséges tavak: az Uvac, a Lim és a Drina melléki tavak hazánk nyugati részében, a Nyugati-Morava menti tavak, a Vaskapu-tó Kelet-Szerbiában és a Vlasinai-tó Délkelet-Szerbiában.

  27. Települések és a gazdaság vízellátására létesített fontosabb mesterséges tavak: Gračanicai−tó Prištinánál, Gazivode−tó Kosovska Mitrovicánál, Bovansko jezero Aleksinacnál, ĆelijeKruševacnál, Grošničko jezero és a Gružai−tó Kragujevacnál.

  28. A Vaskapu−tó (253km²) felszíne legnagyobb Szerbiában. A Vaskapu−szorosban (98km) van a szerb−román határon. A tavat és a vízerőművet hazánk és Románia közösen létesítette. A tó a Kis−Kazán−szorosban (180m) a legkeskenyebb, a Donji Milanovaci−völgyben a legszélesebb(2km).

  29. Vaskapu−tó

  30. Kis−Kazán−szoros

  31. Donji Milanovaci−völgy

  32. A Vlasinai−tó a legmagasabban fekvő mesterséges tó Szerbiában. Tengerszint feletti magassága 1213 m. A hossza 9 km, a szélessége 3,5 km. A felszíne 16 km². Elektromos energia termelése céljából létesítették, de nagy az idegenforgalmi jelentősége is.

  33. Vlasinai−tó

  34. Szerbia tavai Készítette: Raffai Viktória 8.2