a foly k l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szerbia folyoi 2 - Csasznyi Zsofia 8.2 PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szerbia folyoi 2 - Csasznyi Zsofia 8.2

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 61

Szerbia folyoi 2 - Csasznyi Zsofia 8.2 - PowerPoint PPT Presentation


  • 634 Views
  • Uploaded on

Szerbia folyoi 2 - Csasznyi Zsofia 8.2

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szerbia folyoi 2 - Csasznyi Zsofia 8.2' - arpas


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2

A víz Szerbia természeti és nemzeti kincse. A víz rendkívül fontos kincs, mert a világban egyre nagyobb a vízhiány.

slide3

Vízgazdaság:

1. Felszín alatti vízek

2. Források

3. Patakok

4. Folyók

5. Tavak

slide4

1.Felszín alatti vizek

A Föld felszíne alatt található vizek összessége, függetlenül a halmazállapottól, a hőmérséklettől, a kémiai összetételtől és az eredettől.

slide6

2. Forrásnak nevezzük a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanását. A víz föld alatti útján ásványokat old ki a kőzetetekből, így a forrásnál felfogott vizeket gyakran isszák.

slide7

3. Patak

Kisméretű, sekély, állandó vagy ideiglenes vízfolyás.

slide8

4. Folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.

slide9

A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek.

slide10

Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány.

slide11

A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni.

slide12

A magyar természetföldrajz beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, vízgyűjtő területe 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.

slide13

Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük.

slide14

Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a vízrendszer.

slide15

5. Tavak

A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz.

slide16

Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található.

slide17

A felszín lejtése miatt a folyók három tengerbe vezetik le a vizet:

Fekete-tenger

Adriai-tengerbe

Égei-tengerbe

(Ennek a 3 tengernek a vízgyűjtő területének területéhez tartoznak)

slide18

A FEKETE TENGER VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE

A fekete tenger vízgyűjtő területéhez tartozó folyóknak a hegyekben van a forrásuk.

slide19

Ezek a folyók a leghosszabb folyóink. Felső és középső szakaszukon gyors folyásúak, nagy a vízenergiájuk, amelyet vízerőművekben hasznosítanak.

slide20

A Fekete- tenger vízgyűjtő területének területe 81 7O3 km2.Ez Szerbia területének 92 százaléka.

slide22

A Duna a Fekete-tenger vízgyűjtő területének a legnagyobb, a Volga után pedig Európa második legnagyobb folyója.

A 1O országon halad át.

slide23

a teljes vízgyűjtő terület megoszlása: Románia (28,9%), Magyarország (11,7%), Ausztria (10,3%), Szerbia (10,3%), Németország (7,5%), Szlovákia (5,8%), Bulgária (5,2%), Bosznia-Hercegovina (4,8%), Horvátország (4,5%), Ukrajna (3,8%), Csehország (2,6%), Szlovénia (2,2%), Moldova (1,7%), Svájc (0,32%), Olaszország (0,15%), Lengyelország (0,09%), Albánia (0,03%)

slide25

ATisza Szerbián észak-dél irányban folyik. A Stari Slankamen faluval szemben ömlik a Dunába. Legnagyobb mellékfolyója a Béga.

slide27

A Száva szerbiai szakasza 2O7 km. Nagyobb jobb oldali mellékfolyója a Drina és a Kolubara.

slide29

A Drina (364 km) a Száva legnagyobb mellékfolyója, hosszát, víz-rendszerének területét, és vízhozamát tekintve.

slide30

Pivából és a Tarából keletkezett, amelyek a montenegrói ŠćepanPoljenál folynak össze. A középső és az alsó szakasza képezi a határt Szerbia és boszniai Szerb köztársasság között.

slide32

AKolubara(86km) az. Obnica és a Jablanicaegyesülésével keletkezett Valjevónál. Obrenovactól keletre ömlik a Szávába. Alföldi folyó.

slide36

A Nagy-Morava (185km) Déli- és a Nyugati-Moravábólkeletkezett, Stalaćnál.Ha magas a vízálláskilép a medréből.

slide39

Jasenica

Crnica

slide41

A Déli-Morava (246 km) a BinačkaMoravából és a Preševska Moravicából keletkezett, Bujanovacnál.

slide47

Legnagyobb mellékfolyója az Ibar (272km).

Kraljevónál ömlik a Nyugati-Moravában.

slide53

Az Adriai-tenegervízgyüjtő területe

Szerbiának kisebb része tartozik ide. Felöleli a Metohijai-medencét és a medencét szegélyző hegyeket és a Drenicát.

slide54

Területe 4732 km2.

A vízgyűjtő terület fő folyója a BeliDrim.

Áthaladó szakasza 1O8km.

slide57

Az Égei-tenger vízgyűjtő területe a legkissebb Szerbiában. Területe 1926 km2. Ide tartozik a Vlasinai-tótól délre, a Bosilegrad körül elterülő Krajište hegyvidék.

slide58

Továbbá az délkelet-szerbiai Pčinja vidék és a Pčinjafolyó völgyében, és a Kosovoi-medence déli része a Kačaniki szorossal.

slide59

Három nagyobb folyója:

Dragovištica – a Sztruma mellékfolyója

szerbia foly i
Szerbia folyói

Készítette:

Csasznyi Zsófia 8.2