1 / 18

Nagy-Britannia turizmusf ldrajza

Az orsz

arleen
Download Presentation

Nagy-Britannia turizmusf ldrajza

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Nagy-Britannia turizmusföldrajza Dr. Mezo Ferenc Egyetemi docens Igazgatóhelyettes

    2. Az ország neve: Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Területe: 244 100 km2 Népessége10: 59 840 000 f Népsurusége: 245 f/km2 Egy fore jutó GDP11: 28 800 euro Fováros: London Hivatalos nyelv: angol Nemzeti pénze: font sterling Államformája: alkotmányos monarchia Nemzetközösség keretében 4 alkotmányos része: Anglia, Wales, Skócia, Észak-Írország Nagyobb városok: London, Birmingham, Glasgow, Leeds, Sheffield, Bradford, Manchester, Edinburgh Fekvése: észak-nyugat Európa Kiterjedése: észak-déli irányban 1200 km, k-nyugati irányban 600 km Legmagasabb pontja: Ben Nevis (1343 m) lent Leghosszabb folyói: Temse, Severn Legnagyobb tavai: Lough Neagh Éghajlata: óceáni Nemzetközi szervezetekben viselt tagság: ENSZ, NATO, OECD, ESCAP, Európa Tanács Koronatartozék: Csatorna-szigetek, Man-szigetek Nagy-Britannia függ területei: Anguilla, Bermuda, Brit Antarktiszi területek, Brit Indiaióceáni területek, Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Falkland-szigetek, Gibraltár, Montserrat, Pitcairn-szigetek, Szent Ilona és tartozékai, Turks- és Caicos szigetek. EU.tagság kezdete: 1973 Hadrianus fala fent, elozo oldalon Erzsébet királyno, Cromwell, és Churchill szülo kastélya (mely jelenleg világörökség része -Blenheim_Palace 1705-22,, Tower

    3. A perszonáluniót képez Egyesült Királyság (Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország) a Brit-szigetek foszigetét teljes egészében, az Ír-szigetek északi részét, Wight-szigetét, a Hebridákat, a Scilly-, a Shetland- és Orkney szigeteket foglalja magába. Az Atlanti-óceánban, északnyugatra az európai szárazföldtl helyezkedik el. Az országot délen az Európai kontinenstl a La Manch csatorna választja el. Északon és keleten az Északitenger, nyugaton az Ír-tenger határolja. Szárazföldi határ csupán Észak-Írországot választja el az Ír Köztársaságtól. A Brit szigetek, mely két nagyobb szigetbol áll: az Ír szigetbol és az Angol szigetbol, fiatal képzodménynek tekinthet. Bár az alapját somasszívum (Atlanti pajzs roncsdarabja) és az ehhez gyurodo Kaledóniai- Variszkuszi hegységrendszer adja, mely kiemelkedett és többször tönkösödött. A holocénban a Doveri szorost vihardagály szakította át, és hozta létre a Brit-szigeteket. Az Angol sziget tájai: a Skót-felföld, az Észak-Angol-hegyvidék, Walesi-hegyvidék, Cornwall- félsziget, Közép-Angliai Alföld és az Angol lépcsos vidék. A Skót-felföldhöz az északnyugati- skót-felföld, a Granpian-hegység és a Skót-Alföld, Dél-Skót-Felföld tartozik, valamint az angol-szigeten túlnyúló Külso- és Belso Hebridák mintegy 500 szigete, Orkeney és Shetland-szigetek Az Északnyugati- Skót- Felföldet a Glen Mor völgye választja el – itt található a legendákról híres Lock Ness-i tó - a Granpian hegységtl, melynek legmagasabb csúcsa (mely egyben az ország legmagasabb pontját is jelenti) a Ben Nevis (1343 m). A Skótalföldnél keskenyedik el leginkább az Angol-sziget. Alföldi képet mutat a jégtakaró csiszolta le az ókori réteget, ezért találhatunk itt külszíni feketeszén bányákat. A Dél-skót felföldet a Cheviot-hegység 800 méteres vonulata uralja. Anyagát vulkáni eredet bazalt adja. Az Észak-Angol-hegyvidéket két hegység: a Pennine-hegység és a Cumbrian (Cumberland)- hegység. A Pennine-hegység kb. 250 km hosszú észak-déli csapásirányú, 600-800 m-es láncai adják Észak-Anglia gerincét. A Cumbrian hegység bazalttakaróját kevésbé koptatta le a pleisztocén eredetu letarolódás.Gleccservölgyekben végmorénák sáncai mögött számos tó alakult ki, ezért ez a területe Angliának tavakban egyik leggazdagabb vidéke.

    4. A walesi-hegyvidék Cambriai- hegysége a Snowdon csúcsban az 1085 m magasságot is eléri. A Cornwall-félsziget mélyen, meredeken nyúlik a tengerbe. Lekopott dombsági táj képét adja. A Közép-Angliai-alföldek körülölelik a Pennine-hegységet. A középkori – karbonkori tengeri üledékrétegek között szénrétegeket találunk, melyeket külszíni bányászattal hasznosítnak (Nottingham, Birmingham). Alsó-Britannia lapos, réteglépcsos vidéke az Angol-lépcss vidék. A tengeri üledékrétegek földtörténeti koronként rakódtak le, ezek mentén pusztult le és így a réteglépcsket koronként figyelhetjük meg a Pennine-hegységtol Londonig. Az ország déli részén figyelhetjük meg a krétakori fehér mészkövekbol álló sziklák (Weald-féle formáció). Nagy-Britannia tengerpartja nyugaton erosen tagolt, fjordszer öblöket, tölcsértorkolatokat találunk, ami kikötésre alkalmassá teszi ezt a szakaszt. A keleti part viszont lapos, iszapos. Észak-Írországban a Skót-hegység hegyes csúcsai folytatódnak (800 m). Az északi part érdekessége a Giant´s Causeway (óriások útja) öt kilométer hosszú sziklapartja, hullámoktól koptatott bazaltoszlopokból. Vízhálózata sr, folyói rövidek, de bovizuek. Legnagyobb folyói a Temze és az északírországi Severn. Árkos (Lock Ness) és glaciális tavakban (Angol-tóvidék) gazdag. Nagy-Britannia legnagyobb tava az észak-írországi Longh Neagh. Nagy Britannia éghajlata óceáni. Enyhe csapadékos tél, és huvös nyár jellemzi. Télen a nyugati partjait „futo” Észak-atlanti-áramlás miatt a nyugati része melegszik fel jobban, nyáron pedig, a több napsütést élvez keleti partvidék a melegebb. Így Nagy-Britanniát egy nedves-huvös nyugati és egy szárazabb-melegebb keleti félre oszthatjuk. Az Angol-sziget nyugatról hegységekkel határolt oldalán a felemelkedésre kényszerített nyugati szelek szállította légtömegekbol nagy mennyiség csapadék hull (Ben Nevis 4000 mm). A hegységek keleti fele esoárnyékban fekszik, így itt lényegesen kevesebb csapadék hull (pl. kelet-Skóciában 650 mm/év, Kelet-Angliában 550 mm/év). A tengeráramlás hatása miatt a csapadék zöme eso formában hull, a hegyeken kívül ritka a hó és a fagy. A levego páratartalma magas, így gyakori a ködképzodés. A medencében fekvo fovárosban a szennyezoanyagok miatt a szmog (füstköd) is gyakori. A hegyvidékek által védett délkeleti országrész éghajlata csaknem kontinentális. Az egykoron hatalmas, vegyes lombos erdokkel fedett Nagy-Britannia területének ma csak 8 %-a erdo. A leggyakoribb fafajta elfordulások: bükk, tölgy, koris, szil, nyír, tuleveluek. Az erdohatár 450-600 m magasságban van, azután alpesi legelok és sziklanövények következnek. Az ország 1/3-a puszta és felláp. Cornwallban helyenként kaktuszok és pálmafák is elfordulnak az enyhe éghajlat miatt.

    5. A népességére a sokszínség jellemzo. A lakosság kb. 81 % angol, 9, 6 % skót, 4, 2 % ír, 1. 9 walesi és 2,8 % egyéb. Jelents a Szines boruek aránya, akik Nagy-Britannia egykori gyarmatairól kerültek az országba. Öreged, stagnáló népessége van. Ma Nagy-Britanniának van a legvárosiasodottabb népessége. Az ország 90 %-a városlakó, 40 %-uk él egymilliónál nagyobb konurbációban (2 vagy 3 pólusú megalopolisz, több központú agglomeráció). Anglia lakott településeinek elso emléke Stonhenge kultikus építménye. A valamikor Európához szárazfölddel kapcsolódó Brit- sziget a kokorszakban a „földnyelven” keresztül népesült be, amikor is az élettér beszukült a kontinensen. Kr.e. 6. században a kelták érkeztek az ország területére, de k már csónakon érkeztek, s beolvadtak az oslakos törzsekbe. I.e. 55- ben a Rómaiak szállták meg területét, ezzel északra (Wales, Skócia) szorítva a keltákat. Utakat, hidakat, városokat hoztak létre, k alapították a mai Londont, Londínium néven. Az V. században angolszászok érkeztek az Elba vidékérol, és az angol-sziget déli részét népesítették be. A XI. században ide érkezo normannok alkotják a mai angol népet és teremtették meg az angol nyelv alapját. II. Henrik elso angol király uralkodása alatt (XII. század) Franciaország, Írország meghódításával Anglia jelents hatalomra tett szert. A XIII. században Walest is meghódítja. Az 1338-1453-ig tartó százéves háborúban elveszítette francia területeit (kivéve Calais-t, Csatorna-szigeteket). A XV. Században a két f nemesi család között (Yorkok fehér rózsák és Lancasterek vörös rózsák) között folyt az ún. „rózsák háborúja”, mely tovább gyengítette a királyi hatalmat. Így megerosödött Tudor-ház: VII. Henrik uralkodásával Anglia nagyhatalmi szerepe kezdodött. VIII. Henrik szakított a pápával, és létrehozta az anglikán egyházat, melynek fejévé önmagát tette meg. 1588-tól Anglia a tengerek ura lett, mivel megsemmisítette a spanyol legyozhetetlennek hitt Armadát. 1640-ben az ipari forradalom és az eredeti tokefelhalmozás is Angliából indult.

    6. A XVII. századtól nagy gyarmattartó országként ismerték Angliát, mely a XIX. Században érte el csúcspontját (Viktória királyno uralkodása alatt, lent). Gyarmatai- Közép-Amerikában, Afrikában, El- és Hátsó-Indiában, Észak-Amerikában - kb. 34 millió km2-nyi területet tettek ki, mintegy 700 milliós népességgel. Az elso világháború (mely a világ újrafelosztásáért tört ki) után fokozatosan veszíti el gyarmatait. 1926-ban létrejön a Brit Nemzetközösség, mely gazdasági-kereskedelmi szerzodés a volt gyarmatok és Nagy-Britannia között. A II. világháborúban az USA-val és a Szovjetunióval szövetkezve legyozték a németeket. A Churchill vezette ország ellenállt a fasiszta támadásoknak, a II. világháborúból gazdaságilag meggyengülve került ki, maradék gyarmatbirodalmait is elveszítve. Az ország 1973-ban csatlakozott az Európai Közösséghez, bár pénzügyi politikáját tekintve kimaradt a közös valutarendszerbol. Lent Iron Bridge, elso vashíd a világon, 1781

    7. A mezogazdaság legfontosabb ága az állattenyésztés, erre utal, hogy az ország területének 47%-át rét-, legeloként, és csupán 29 %-át hasznosítják szántóföldként. Az EU legnagyobb juhállományát mondhatja magáénak. Az extenzív juhtenyésztés központja a walesi hegyvidék, Skócia és a Pennine-hegység területe. A tejgazdaságok mellett fontos a marha- és sertéshízlalás. A délnyugati és a keleti parton jelents foglalkozási ágazat a halászat. Gazdag koszénben, koolajban és földgázban. A koolaj és földgázlelohelyek a kontinentális talapzaton lévo kitermeloszigetekre (Statfjord, Piper, Tartan, Ekofisk) koncentrálódik, ahonnét a közeli kikötokbe szállítják a kitermelt energiahordozókat. Az energiaellátásban a hoeromuvek és az atomeromuvek dominálnak. Jelentosek a hagyományos brit iparágak: a vas- és acélgyártás (a Birmingham közeli „Black Country”, Kelet-Midland, Humbershide, Északkelet-Anglia, Dél-Wales, Liverpool, Skót- Alföld) valamint a textilipar (Manchaster, Leeds). A fejlodés kulcsát a gépgyártás és a vegyipar jelenti. A brit gépipart elsosorban nem a tömegáru-termelés, hanem inkább a nagyfokú specializálódás és a gyártmányok kiváló minosége jellemzi. A gépipar termékeinek több mint 2/3-a külföldön talál vevore. A gépiparából a hajógyártás (Newcastle, Glasgow, Belfast); az autógyártás (London, Oxford, Coventry, Nottingham, Birmingham) olyan márkái, mint Austin, Jaguar, Rover, Lotus, Rolls-Rolls; a repülogépgyártás (Portsmouth, Southampton); a mozdony- és vagongyártás (Glasgow, Leeds, Newcastle, Derby, London, Birmingham); a szerszámgépipar és az elektromosgép-gyártás jelents. A szintén húzóágazatnak számító vegyipar a Mersey torkolatában, Északkelet-Angliában és Dél- Walesben koncentrálódik. A skót gazdaság számára a whisky-export igen jelentos bevételeket generál.

    8. 1998-ban 25 745 ezer külföldi látogatott el Nagy-Britanniába. 2003-ban a turistaérkezések száma 15 879 ezerre13 csökkent. A turisták zöme az USA-ból, Németországból, Franciaországból, Írországból érkezett. Angliát a „turizmus szülohazájának” is szokták nevezni. Hiszen amikor az európai kontinens polgárai még nem hagyták el saját országukat üdülési céllal, addig az angol turisták már a Föld számos országát beutazták. Anglia azonban csak késobb vált a turisták célországává, hiszen míg az angolok szívesen utaztak más országokba, k kevésbé igyekeztek felkészülni a nyaralók fogadására. A turisták által kedvelt célpont az ország fovárosa, London, mely a Temze két partján terül el. A város megtekintése tavasszal ajánlott (május elejétol-július végéig), amikor is a „London Season” tart. Ekkor a királyi udvartartás Londonban tartózkodik, és fontos muvészeti kiállítások, színházi premierek, sportmusorok színes palettája várja a turistákat. A londoni városnézés kedvelt kiindulópontja a Traffalgar Square (lent). A tér északi részén áll a Nelson´s Column (lent), a 60 m-nél is magasabb oszlopot a brit admirális emlékére építették, akiTraffalgarnál a francia-spanyol flotta felett gyozelmet aratott. A National Gallery klasszicista épülete a világ egyik legjelentosebb képtárát foglalja magába. Olasz, flamand, holland festészeti iskolákat bemutató anyaga 1991 óta tekinthet meg. A Parliament Sguare-en található a Parlament épülete (Houses of Parliament, hivatalos nevén „The Palace of Westminster).

    9. National Gallery Dürer: szt Jeromos vezeklése, Jan van Eyck, Az Arnolfini házaspár, Seurat: Fürdozés, Turner, eso, goz és sebesség,

    10. 1840 és 1888 között épült, neogótikus épületében található a 97,5 m magas Clock Tower világhíru órájával, a „Big Ben”-nel. Az épületegyütteshez tartozik a Victoria Tower 102 m-es épülete. A régi Westminster-palotából csak a Westminster-Hall pompás díszterme maradt meg, ami számos koronázásnak adott helyet. Westminster Abbey, mely egy 750-bl származó bencés apátság, a királyok koronázó temploma. Számos uralkodó és híres személyiség sírhelye található itt. A 170 m hosszú apátsági templomban található Anglia legmagasabb, mintegy 34 m magas gótikus stílusú templomhajója. A Tate Galery épületében találhatók a XVI. századtól napjainkig angol, illetve a XIX-XX. századi francia impresszionista festok alkotásai. A Westminster Cathedral bizánci stílusú katolikus fotemplomában Szent Péter bronz szobrát találhatjuk. Buckingham Palace épülete már 1837 (Viktória királyno trónra lépése) óta az angol uralkodók fo rezidenciájaként funkcionál. (Az elso királyi rezidencia a Tower volt.) A palota John Nash tervei alapján készült. Homlokzata klasszicista stílusú. Elotte figyelhetjük meg az orségváltást (Changing of the Guard) fél 12 órai kezdettel. A Piccadilly Circus az egyik legforgalmasabb és leghíresebb tere a fovárosnak. Középen Shaftesbury Memorial bronzkút található. A Hyde Park London legnagyobb összefügg zöld területét adja. A park északkeleti részén található a híres „Speakers´Corner”, a hordószónokok színhelye. Victoria and Albert Museum álreneszánsz homlokzatú épületében található miden korok és népek muvészetének tárháza. A kiállításon találhatunk szobrokat, bútorokat, textíliákat, kerámiákat, népviseleteket, indiai és távol-keleti iparmuvészeti tárgyakat és még számos egyéb dolgot. St. Paul´s Cathedral-t, London anglikán fotemplomát Sir Christopher Wren (1632-1723) építette. A reneszánsz stílusú épület 60 m-es fohomlokzatát oszlopos elocsarnok és két 67 m magas harangtorony keretezi. A Museum of London-ban találhatjuk a város helytörténeti anyagát. A Monument 67 m magas oszlopát az 1666-os londoni tuzvész emlékére emelték (Sir Christopher Wrennek tulajdonítják). Tower of London-t eredetileg a XI. században Hódító Vilmos építtette erodnek. Egykor az uralkodók rezidenciája volt, majd börtön. Legrégebbi része a White Tower (1078) szép példája a normann erodépítészetnek. Itt orzik a koronázási ékszereket 1303 óta.

    11. Big Ben, Westminster-palota Piccadilly Circus , orségváltás

    12. A British Museum rejti csaknem valamennyi kultúra (egyiptomi, asszír, görög stb.) leleteit. A Regent´s Parkban található szabadtéri színpad, csónakázótó, állatkert szintén sok turistát vonz. A park közelében található Madame Tussaud világhír viaszbábu gyujteménye. London keleti részén található Greenwich csillagvizsgálója, melyen áthaladó délkört 1883 óta kezd délkörnek (nulla meridian) fogadják el. Híres London környéki kirándulóhelyek: Wimbledon a tenisz sportjáról és tenisz múzeumáról, Kew Gardens a Királyi Botanikus kertrl, Hampton Court Tudor-kori kastélyáról, Windsor szintén királyi kastélyáról, Eton kollégiumáról nevezetes. York (jobbra) városa évszázadok óta a nyugati kultúra központja. Középkori falvaival, kapuival, székesegyházaival Európa egyik legszebb történelmi arculatú városa. Itt láthatjuk a York Minster Katedrálist, mely Anglia egyik legnagyobb katedrálisa. 1070 és 1472 között építették korai angol stílusú kereszthajók és dekoratív stílusú fohajó, a festett üvegablakai, számos érsek és neves személyiség síremlékei jelentik különös értékét. A Yorkshire Múzeum természetrajzi, geológiai, középkori muvészeti kiállításait, a római ásatások leletanyagát láthatjuk itt. A Monk Bar és a Michlegate Bar fennmaradt középkori városkapui, ortornyai a Castle Folk Museum néprajzi anyaga szintén a turisták figyelmébe ajánlott. Londontól északnyugatra fekszik Oxford híres egyetemi városa (balra).Nevét 912-ben I. Edward uralkodása alatt szerezte, Ford for Oxen („ökörgázló” a Temse folyón). A város már a XII. században a tanulás központja, fellegvára volt, a dominikánusok és ferencesek által alapított kolostori iskolák révén. Jelenleg 39 kollégiuma van. A Magdalena College harangtornya egyben a város jelképévé vált. A College-okon kívül említésre méltó a Sheldonian Theatre Christophen Wren tervei alapján a római Marcellus-színház mása, és az Ashmolean Museum görög egyiptomi, asszír, kelet-ázsiai mukincseivel.

    13. Cambridge-et szintén a világ egyik legnagyobb egyetemi városaként tartják számon (balra). A számos College-ai közül a Queen´s College-ot említhetjük, melyet a város legfestoibb épületeként tartanak. (Itt tanított a nagy humanista Rotterdami Erasmus teológiát.) Ezen kívül az Archeológiai Múzeuma és Fitzwilliam Múzeuma - melyben festészeti, egyiptomi, asszír gyujtemény található - érdemel említést. Májusban a kollégiumok csónakregatta-versenyét, júliusban a Cambridge Festival-t nézhetjük meg. Kelet-Anglia központja Norwich. A város jelképévé lett katedrális 103 m-es tornyával és gazdag templombelsejével büszkélkedhet. A Céhcsarnokban Lord Nelson emléktárgyai láthatók. A város azzal büszkélkedhet, hogy az év minden vasárnapjára jut egy templom, és minden napjára egy pub. Dover a 120 m hosszú sziklára épített Dover Castle várral büszkélkedhet (jobbra), mely Anglia legrégebbi római építészeti emléke. A St. Mary de Castro vártornyában fegyvergyujteményt figyelhetünk meg

    14. A 4700 éves Stonhange-en van Európa egyik leghíresebb kokorszaki emléke. Az együttes két koncentrikus kör alakban kirakott kövekbol áll, melyekre keresztbe köveket illesztettek csapokkal ellátva. Errol a kultikus helyrol figyelték meg az égboltot, és a naptár kiszámításához is használták. Liverpool neogótikus Anglikán Katedrálisa, a Walker Art Gallery festészeti gyujteménye, a Beatles múltját ismertet múzeuma érdemel említést turisztikai szempontból. 1984-ben itt rendezték meg az elso kertfesztivált. Blackpool kedvelt üdülohely, amit a 11 km hosszú strandjának és a strand melletti sétányának köszönhet. Man szigetének (mely nem tartozik az Egyesült Királysághoz, hanem önálló kormányzata van, saját pénze, bélyegkibocsátása), f turisztikai vonzerejét a sziget szép strandfürdi, festi sziklái, kis halászkiköti, középkori várai és motorversenyi jelentik.

    15. Bath (balra) Nagy-Britannia leghíresebb üdülohelye. Melynek alapját a radioaktív termálvíz gyógyfürdoje jelenti, melynek alapköveit már a rómaiak lerakták és a világörökség része. Angliától északra fekszik Skócia. Fovárosa Edinburgh. A város nevezetességét a skót királyok Holyrood palotája jelenti, melyben Stuart Maria élt, akit 1587-ben végeztetett ki Erzsébet királyno. Melrose XII. századi Cisztercita apátságáról, Perth erodítményérol Glasgow (jobbra) olasz reneszánsz stílusú városházáról és XIII. századi katedrálisáról nevezetes. Skóciában van a híres Loch Ness-tó, mely a Loch Ness-i szörny legendájáról valamennyiünk által ismert. Folkeston, Brighton és Penzance híres fürdhelyeirol, Canterbury zarándokhelyérol, Arundel régi favázas épületeirl, Chichester római kori emlékeirol, Portsmouth hadikikötojérol és Európa legnagyobb akváriumáról, Winchester katedrálisáról, normann kori templomáról, Stratford upon Avon (Shakespeare-Country) Shakespeare sírhelyérol nevezetes.

    16. Wales fovárosa és egyben fontos ipari központja és tengeri kikötoje Cardiff, balra lent. A város központjában áll a Cardiff Castle (1090) normann öregtornyával (jobbra)és XVII-XIX. századi királyi lakosztályokkal. National Museum of Wales épületében geológiai, régészeti, történeti, botanikai és zoológiai gyujteményt találunk. Swansea híres tengeri fürdohely. Aberystwyth várromjairól, egyetemérol, néprajzi múzeumáról híres. Wales legmagasabb pontja a Snowdon (1088 m). Itt találjuk errol a csúcsról elnevezett Snowdonia Nemzeti Parkot, mely kopasz hegyeivel, romantikus tavaival, suru erdokkel borított hegyeivel hívja fel a turisták figyelmét. Észak-Írország fovárosa Belfast (jobbra lent), melynek öböl menti része kedvelt üdülohely. Londonderry-t városfalai, bástyái XVII. századi katedrálisa teszi Észak-Írország egyik leghangulatosabb városává. Ulster fontos vallási központ, katedrálisa jelenti a legrégibb építészeti emlékét.

    17. Hobbles, Levathan Dickens Kipling Doyle, Sherlock Holmes H.G. Wells, Scifi Graham Greene

    18. Peter Greenaway, (szül. 1942 Newport, Wales), filmrendezo, híresebb filmjei: A zuhanás, Rajzoló szerzodése, Az építész hasa, Prospero könyve, Számokba fojtva, A szakács, a tolvaj, a felesége és az o szeretoje, Éjjeliorjárat. A zenéket általában M. Nyman szerzi jobbra G. G. Byron 1788-1824, Nottinghamshire, house (balra fent) Tepelene, Albánia, emléktábla, lent John Keats 1795 – 1821, fent Keats house Wentworth Place, lent

More Related