1 / 42

Az országos kompetenciamérés eredményeinek felhasználását segítő szolgáltatásaink

Az országos kompetenciamérés eredményeinek felhasználását segítő szolgáltatásaink. Horváth József HBMPI. Helyezéseink a nemzetközi vizsgálatokon. 1970 IEA. 1983 IEA. 1991 IEA. 1995 IEA. 1999 IEA. 2000 PISA. 2003 PISA. 3. 1. 2. 5. 4. Matematika. 10. 15. Olvasás. 21.

arden-young
Download Presentation

Az országos kompetenciamérés eredményeinek felhasználását segítő szolgáltatásaink

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az országos kompetenciamérés eredményeinek felhasználását segítő szolgáltatásaink Horváth József HBMPI

  2. Helyezéseink a nemzetközi vizsgálatokon 1970 IEA 1983 IEA 1991 IEA 1995 IEA 1999 IEA 2000 PISA 2003 PISA 3. 1. 2. 5. 4. Matematika 10. 15. Olvasás 21. 17. Természettudomány 23. 25. 25.

  3. A kompetenciamérés adatainak iskolai elemzése az igazgatók válasza alapján (%) Sinka Edit

  4. A kompetenciamérés eredményeinek felhasználása az igazgatók válasza alapján (%)

  5. Az igazgatók elégedettsége az országos kompetenciamérésekkel

  6. A kompetenciamérés és az egyéb standard mérések eredményeinek felhasználása közötti kapcsolat a középiskolákban (%)

  7. Közoktatási tv. 2006. évi módosítás (Kt. 40. § (11) bekezdés)nemzetközi előzménye Az Amerikai NCLB szankciói alacsony szint esetén • 1. év: • Fejlesztési terv elkészítése és • Magániskola választásának lehetővé tétele (az iskolakörzet költségén) • 2. év: • A fejlesztési terv bevezetése, • a magániskola lehetőségének fenntartása, és • külön kiegészítő szolgáltatások (felzárkóztatás)külső szolgáltatóktól • 3. év: • A magániskola lehetőségének és a kiegészítő szolgáltatások fenntartása, • A következő javítóintézkedések közül legalább egy megtétele: • Munkaerő elbocsátása, újak elvétele • Új helyi tanterv bevezetése • Iskolavezetés kicserélése • A tanítási nap vagy év meghosszabbítása • Az iskola szervezetének átalakítása

  8. Az NCLB szankciói alacsony szint esetén • 4. év: • A magániskola lehetőségének, a kiegészítő szolgáltatásoknak és a javítóintézkedéseknek a fenntartása; • Iskolaátszervezési terv készítése • 5. év: • Az átszervezési terv megvalósítása, amelynek tartalmaznia kell a következők legalább egyikét • Az iskola újraindítása tagiskolaként (charter school) • A tantestület részleges vagy teljes lecserélése, beleértve az igazgatót • Az iskolavezetés magáncégre bízása • Állami kézbe kerülés

  9. Hol segíthetünk? • Ez évi újdonságok, szoftver, iskolai elemzés • Alapkészségek fejlesztése, DIFER feldolgozások • Követőmérések végzése a tesztekkel. • Kistérségi mérések • SuliNova kompetencia pályázaton nyert iskolák segítése • A 17/2007. (III. 14.) OKM rendelet a minőségbiztosítás, mérés , értékelés, ellenőrzés támogatásához szakértés (négyszázötven képességpont alatt) • Tanári kompetencia, értékpreferencia • Tanulói értékpreferencia • Igény szerint bármiben.

  10. Az Önök telephelyeinek átlagos standardizált képessége matematikából a felmérésben részt vett többi telephely eredményeihez viszonyítva A Átlag: 515 (488; 539) B Átlag: 318 (291; 345)

  11. Szegregáció? 11/1994 (VI. 8) MKM rendelet, 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség A Ktv. 66.§ 2. bek. 119/2006(V.15) korm. rendelet A Átlag: 515 (488; 539) B Átlag: 318 (291; 345)

  12. A telephelyek diákjainak CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye matematikából A./ A telephely tényleges eredménye 515 (488; 539) Várható eredmény a regressziós egyenes alapján 494 (a tényleges eredmény ettől nem különbözik szignifikánsan) B./ A telephely tényleges eredménye 318 (291; 345) Várható eredmény a regressziós egyenes alapján -

  13. HEI helyett családiháttér-index (CSH-index) • az otthon található könyvek száma • a szülők iskolai végzettsége • a család anyagi helyzete (kap-e a diák az iskolában különböző juttatásokat – ingyenes étkezés és tankönyv, kap-e a családnevelési segélyt a diák után) • a család birtokában lévő anyagi javak (az egy szobára jutó lakók száma, mobiltelefonok, autók, fürdőszobák száma, van-e az otthonukban internet, hányszor üdültek az elmúlt évben) • a szülők munkaerő-piaci státusa • tanulást segítő eszközök (számítógépek száma,saját könyvek, saját íróasztal, saját számítógép, különórák); • családi programok (együtt tanulás, beszélgetés az iskoláról, házimunka, kerti munka, számítógépezés, zenélés) • kulturális tevékenységek (kiállítás, mozi, színház, koncert). A pirossal jelzettek a HEI indexben is szerepeltek

  14. A „B” telephely tanulói összetétele alapján képzett index eloszlásának néhány jellemzője az általános iskolákban A tanulási nehézségekkel küzdők arányának indexe

  15. A telephely tanulói összetétele alapján képzett index (+15 - -18) • átlag feletti anyagi körülmények között élők, • nagyon rossz anyagi körülmények között élők, • egyszülős családokban élők, • alultápláltak, • rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, • veszélyeztetettek, • intézeti, állami gondozottak, • az iskolában térítésmentesen vagy kedvezményesen étkezők, • ingyenes tankönyvben részesülők, • nevelési segélyben, szociális támogatásban részesülők, • szülei munkanélküliek, • szülei diplomával rendelkeznek, • szülei súlyos családi problémákkal küzdenek (pl. alkoholizmus).

  16. A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index+4 - -12) • sajátos nevelési igényűek, • tanulási nehézségekkel küzdők, • magántanulók, • évfolyamismétlők, • lemorzsolódók, • tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdők.

  17. Egyéni elemzés 6. évfolyamon 200 iskola került be az elemzésbe

  18. 4. ÉVFOLYAMOS MÉRÉSSzokatlan tesztjeinek az elemzése még nem készült el. • Íráskészség:Miskolcziné Radics Katalin: Az írásmozgás-koordináció fejlesztése 4-8 éves életkorban. MOZAIK Kiadó, 2005. • Elemi olvasáskészség: (kép, szinoníma, szójelentés olvasás) Nagy József: Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. Iskolakultúra, 2004. 3. 3-26.Nagy József: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. Magyar Pedagógia, 2004. 2. 123-142. • Elemi számolási készség:(számírás, mértékegységek, alapműveletek) • Elemi rendszerező és kombinatív képesség:Nagy József: A rendszerező képesség fejlődésének kritériumorientált feltárása. Magyar Pedagógia, 2003. 3. 269-314.Nagy József: az elemi kombinatív képesség A fenti képességek gyakorlottsági mutatóinak intézményi átlaga tekintetében 35% alatti érték esetén kell intézkedési tervet készíteni. (A kitöltött teszt az interneten OKM-OKÉV, SuliNova honlapján megtalálható.)

  19. IMIP leadás március 30! 17/2007. (III. 14.) OKM rendelet

  20. Forrás: Nagy József és mtsai 2002. országos mérés

  21. DIFER

  22. Alapkészségek fejlettségbeli különbségének alakulása Forrás: Nagy József (Az egyéni fejlesztőlap hátoldalára a fejlesztett alapkészség és az idő is kimutatásra kerül mert év végén májusban fejlődés a hozzáadott érték kimutatásánál az időtényezőt is vizsgáljuk, hogy sok fejlesztendő gyermek esetén az esetleg (1óra/hét) kapott külön óra és a kistérségben utazó fejlesztő pedagógus az idő tényező miatt sem tud jelentős eredmény , fejlesztést felmutatni.)

  23. Ez a táblázat egy nem igazán hátrányos település adatai A *-gal jelölt 65%p alatti tanulók nem tekinthetőek még teljesen iskolaérettnek, őket még célszerű lenne óvodában tartani.

  24. Szövegértés fejlődés követőmérés

  25. Szövegértés fejlődés követőmérés

  26. Szövegértés fejlődés II. követőmérés

  27. Kistérségi mérések lebonyolítása

  28. Xátl. – Xössz. Átl. Standard pontszám ------------------------*100+500 s

  29. Bármelyik országos kompetenciamérés megismétlése, statisztikai feldolgozásának a segítése

  30. A tanári kompetenciában meghatározó komponens a tevékenység stratégiai jellege, amely elsősorban célorientáltságot jelent. Emellett szemléletmódot, viselkedési formát, egységbe foglaló tevékenységet, problémamegoldó stílust és vezetési funkciót is takar. Gergely Gyula Tanári értékpreferencia vizsgálat célkitűzései (17/2007. (III. 14.) OKM rendelet Teljesítmény motivációs pályázati alap) • Az intézményi minőségbiztosítás fontos eleme a pedagógusok értékpreferenciái, beállítódásai milyen mértékben korrelálnak a vezetés, nevelőtestület célkitűzéseivel, pedagógiai programjával. • Remélhetőleg jelentőségértékű megfelelést mutat az intézmény „tevékenységarculatában” leírt jelenségekkel és mindennapos munkájával.

  31. 3. Tanári értékpreferencia A vizsgálat indikátorai: • Legfontosabb tanulói tulajdonság lista pontozása /Lykert skála 1-5/ • Legfontosabb tanulói tulajdonságok sorrendje 1-10-ig • Kevésbé fontos tanulói tulajdonságok sorrendje 1-10-ig • Legfontosabb pedagógusi tulajdonságok sorrendje 1-5-ig • Legfontosabb pedagógusi tevékenységek sorrendje1-10-ig • Pedagógus személyiségjegyeinek kimutatása (Kovács Sándor) • Társadalmi interakció (TI érték) • Személyiségfejlesztés komponens (SZF) • Ismeretanyag-átadás komponens (IÁ) • Magatartás-változtatás komponens (MV) • 8. kérdés:Team számára legfontosabb tulajdonságok (Belbin teszt)

  32. Pedagógusok szerint sok ötlete van Pedagógusok szerint kevés ötlete van Fluencia és a tanárok véleménye

  33. 4. Tanulói értékpreferenciaszociális kompetencia • Tanulási attitűd mérőlap (Kósáné Ormai Vera) • Értékpreferencia (Szekszárdi Júlia) • Személyiségvonások: HJEPQ kérdőív • Háttér kérdőív

  34. A HBMPI nevében köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth József Tel.: 06-30/ 313-17-49 E-mail:horjo@t-online.hu.hu

More Related