A makrgazdasági munkakínálat:

1. A makrgazdasági munkakínálat: Az a munkamennyiség, amelyet a háztartási szektor szereplői a különböző lehetséges reálbérszintek mellett felkínálnak a vállalkozások számára.

2. A makrogazdasági munkakereslet: • Az a munkamennyiség, amelyet a vállalati szektor szereplői a különböző lehetséges reálbérek mellett fel kívánnak használni a termelésben.

3. A makrogazdasági munkakínálat Az ország lakossága Munkaképes korú lakosság Nem munkaképes korú lakosság Gazdaságilag inaktív népesség Gazdaságilag aktív népesség Munkanélküliek Foglalkoztatottak Kényszerű munkanélküliek Önkéntesmunkanélküliek

4. A gazdaságilag inaktív népesség A munkaképes korú lakosságnak az a csoportja, amely az adott időpontban nem szándékozik munkát vállalni, hanem például a háztartásokban dolgozik, illetve valamilyen örökölt vagy szerzett jövedelemből él.

5. A gazdaságilag aktív népesség: A munkaképes korú lakosságnak az a csoportja, amely az adott időpontban mint munkavállaló a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni, illetve kinyilvánítja munkavállalási szándékát. A gazdaságilag aktív népesség jelenti egy adott időpontban a makrogazdasági munkakínálat tényleges felső határát.

6. Kényszerű munkanélküliek Azok a munkavállalók, akik az adott reálbér mellett hajlandók lennének munkát vállalni, de nem találnak munkáltatóra, amelyik alkalmazná őket.

7. Önkéntes munkanélküliek Azok a munkavállalók, akik az adott reálbér mellett minden kényszerítő ok nélkül nem hajlandók munkát vállalni.

8. Nominálbér (pénzbér) Az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló kap egységnyi munkáért az őt foglalkoztató gazdálkodó egységtől. Makrogazdasági szinten a nominálbér a pénzbérek átlaga. Jele: W

9. A reálbér Kifejezi az egységnyi munkáért kapott nominálbérből átlagosan vásárolható termékek és szolgáltatások halmazát.

10. Makrogazdasági munkakínálati függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a reálbér minden lehetséges szintjéhez a háztartások munkakínálatát rendeli hozzá.

11. Makrogazdasági munkakeresleti függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a reálbér minden lehetséges szintjéhez a vállalati szektor munkakeresletét rendeli hozzá.

12. Munkapiaci egyensúly Kényszerű munkanélküliek Önkéntes munkanélküliek

13. Egyensúly

14. Túlkínálat

15. Túlkereslet

16. A munkanélküliség okai • Az elégtelen kereslet • Konjunkturális okok • Strukturális okok • A gazdasági szerkezet átalakítása • Technológiai okok • A reálbér munkatermelékenységnél gyorsabb növekedése

17. Konjunkturális munkanélküliség • A konjunkturális munkanélküliség lényege, hogy valamely alapvető nemzetgazdasági ág termékeit nem lehet eladni a hazai és a világpiacon,emiatt az ágazat vállalatai a dolgozóik elbocsátására kényszerülnek

18. Strukturális munkanélküliség • Strukturális munkanélküliségről beszélhetünk, ha munkakereslet és a munkakínálat szerkezetében eltér egymástól.

19. Technológiai munkanélküliség • Technológiai munkanélküliségnek nevezzük a technikai haladás hatására kialakult állástalanságot.

20. A munkakínálatot befolyásoló tényezők • A lakosság számát és összetételét meghatározó tényezők: • Demográfiai folyamatok • Nemzetközi migráció

21. A munkakínálatot befolyásoló tényezők • A gazdasági aktivitást befolyásoló tényezők: • A lakosság egészségi állapota • Az általános kulturális színvonal • Technikai fejlődés • A gazdasági növekedés üteme • A szociális ellátó rendszer fejletsége

22. A munkakínálatot befolyásoló tényezők • A munkakínálatot rövidtávon meghatározó tényező: a reálbér

23. Munkanélküliség és jövedelem • Okun törvénye: Ha egy gazdaságban 1%-kal csökkenteni akarják a munkanélküliségi rátát, akkor 2,2%-kal kell növelni a GDP-t a potenciális GDP-hez viszonyítva.