Témák, adatforrások

1. AMagyar Hidrológiai TársaságKörnyezetvédelmi Szakosztályaelőadóülése 2009. november 11.Települési szennyvíztisztítási program környezetvédelmi vonatkozásaiElőadó: Simonfai György építőmérnök, igazságügyi szakértő

2. Témák, adatforrások • Szennyvízelvezetési és tisztítási Program tájékoztató, a KvVM 2008. márciusi dok. alapján ismertetés; • EU Víz Keretirányelvben előírt 2005. évi KvVM ország jelentés alapján adatok, tények; • VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis, Terhelések prognózisa (ÖKO Zrt. vezette konzorcium) tények, következtetések; • Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Program KEOP 1.2.0 Szennyvízelvezetés – tisztítás pályázati rendszer; • Tapasztalatok a KEOP 1.2.0 pályázatok értékelésénél, bírálatánál; • Konzultációra ajánlott gondolatok; • Esettanulmány egy részvízgyűjtő példáján (felkért hozzászóló); • Konzultáció

3. A KEOP 1.2.0 pályázati konstrukció jogi alapja Magyarország tagállami kötelezettségei a 91/271/EGK irányelv szerinti megfelelő települési szennyvízgyűjtő és –tisztító rendszerek kiépítésére vonatkozóan, a Csatlakozási Szerződésben előírt határidőkre: • 2008. december 31-éig az érzékeny területeken fekvő 10 ezer LE terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációkban (II. fokozatú biológia tisztítás mellett III. fokozat kiépítése) • 2015. december 31-ig minden 2 ezer – 15 ezer LE terheléssel jellemezhető szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció (szennyvízgyűjtő rendszer + II. biológiai fokozat) • legkésőbb 2010. december 31-éig minden 15 ezer LE terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció (szennyvízgyűjtő rendszer + II. biológiai fokozat)

4. Szennyvíz mutatók alakulása, a KEOP beruházások megvalósulása A csatornázottság mértéke: - 2004 - 62,2 % - 2005 - 64,9 % - 2006 - 67,5 % - 2007 – 69,8 % - 2015-ig: 88-90 % - 1746 településen „Megfelelő” szennyvíztisztítók 2004-2007 között: 6 millió -13 millió LE, 2015-ig összesen 16.876.325 LE kapacitás várható. Teljes költség: 2006-2015: 828 milliárd Ft Forrás: KSH

5. A KEOP 1.2.0 akcióterv célja A KEOP-1.2.0Szennyvízelvezetés és tisztítás 2009-2010 időszakra szólóAkcióterve az eddigi pályázati tapasztalatok figyelembe vételével ez évbenfelülvizsgálatra került. A rendelkezésre álló pályázati forrás: 2009-2010 időszakban: 219,56 Mrd Ft (2009-ben 92,92Mrd Ft, 2010-ben 126,64 Mrd Ft) Fontos szempont az új pályázati rendszernél agazdaságosan működtethető rendszerek létesítése, mivel a lakossági díjak megfizethetőségét már a beruházás tervezési időszakában is figyelemmel kell kísérni és a fenntarthatóságot biztosítani.

6. Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási Program és a KEOP 1.2.0 akcióterv várható eredménye, kibocsátás-változások Forrás: ÖKO Zrt. konzorcium

7. A kibocsátások eredete Az élővizekbe kerülő pontszerű szennyezőanyag kibocsátás döntő részét, a BOI5 terhelés és nitrogén terhelés közel 90 %-át, a KOI terhelés 80 %-át, a foszfor terhelés mintegy 95 %-át a települési szennyvízből eredő szennyezőanyagok teszik ki. A többi terhelés döntően a feldolgozóipartól származik.A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezés mértéke – a meghatározó komponensek tekintetében - hasonló a pontszerű kibocsátásokhoz.Forrás: VKI Jelentés 2005, 5.1.3. pont.

8. Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási Program és a KEOP 1.2.0 akcióterv hatása a felszíni befogadókra A települési Szennyvíz Irányelvben előírt tisztítási hatásfok biztosítása ellenére, több szerves anyag és tápanyag juthat a felszíni vizekbe, mint eddig, mert a költséges 3. fokú tisztítást nem alkalmazzák. Gondok elsősorban akkor keletkezhetnek, ha a közvetlen befogadó kis vízhozamú (pangó vizű, vagy időszakos) vízfolyás, illetve állóvíz. Összességében a szennyvízbevezetések okozta terhelés átrendeződése várható: • míg a korábbi, nagy tisztítatlan szennyvízkibocsátások terhelő hatása csökken (pl. fővárosi szennyvíz bevezetés), • a szennyvíztisztító telepek számának növekedése egyre több felszíni befogadóban okoz a jó állapot elérését veszélyeztető koncentrált terhelést. Forrás: Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kézirata 2.1.1 KvVM 2009.

9. A jó állapot eléréséhez szükséges kiegészítő intézkedések 1. Az előzőekben elmondottak rávilágítottak arra, hogy a szennyezési problémák között leginkább hangsúlyos tápanyag szennyezettség, azon belül is a P kibocsátás kezelésére kiegészítő intézkedésekre lesz szükség. A szennyvíz program hatása a felszíni vizekre nézve inkább negatív, mint pozitív. A befogadó – kibocsátó viszonylatában, a víztest terhelőképességéhez viszonyítva jelentős szennyezés növekedés a BOI, KOI (és többnyire a N formák esetében is) szám szerint kevés víztestet érint. A foszfor emisszió csökkentésére, vagyis az előírtaknál szigorúbb határértékekre a szennyvíztelepek közelítőleg egyharmadánál szükség lesz (lásd a részleteket a 2.1 fejezet 2-11. táblázatában). Ezekkel az intézkedésekkel elkerülhetjük a további vízminőség romlást. Forrás: ÖKO Zrt. Konzorcium

10. A jó állapot eléréséhez szükséges kiegészítő intézkedések 2. A határértékek enyhítése, amire most törekvés van, még kedvezőtlenebb helyzetet teremt, de a különbség nem nagy. A legfontosabb teendők tehát: • az emissziós rendeletek módosítása olymódon, hogy a befogadó terhelhetősége alapján kell a határértéket megadni. Ez komplex, vízgyűjtő szintű elemzést igényel, a VGT tervezés részeként. A tápanyag eltávolítás szükségességének megítélésekor feltétlenül javasolt a P és a N eltávolítás között különbséget tenni. Ez az aránytalan költségek elkerülése miatt is lényeges. • Csatornázási program felülvizsgálata, ahol lehetséges, a helyi megoldások szorgalmazása, ennek szabályozási és finanszírozási hátterét is megteremtve. • A belterületi csapadékvíz gazdálkodás vízminőség védelmi szempontú megvalósítása, hisz a pontforrások visszaszorításával előbb – utóbb a belterületi terhelések jelentősége is megnövekszik. Forrás: ÖKO Zrt. Konzorcium

11. Kétfordulós KEOP 1.2.0. pályázatok dokumentációja • Első forduló • Adatlap (nyilatkozatok) • Mellékletek • Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány • Második forduló (Teljes projektdokumentáció) • Adatlap (nyilatkozatok) • Mellékletek • Tulajdoni lap, • Önkormányzati határozatok, • Aláírási címpéldány, stb. • Megalapozó tanulmányok • Részletes megvalósíthatósági tanulmány • Költség-haszon elemzés • Környezeti hatástanulmány • Hatósági engedélyek • környezetvédelmi engedély, • létesítési engedélyek, stb. • Tervek • Közbeszerzési dokumentációk • Társulási megállapodás

12. Szakmai szervezetek korábbi javaslatai A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, a KEOP pályázati rendszerének javítása érdekében szervezett helyzetértékelő és -javító kerekasztal megbeszélést 2008. december 8-án, a Magyar Mérnöki Kamarában. A pályázatértékelők részéről tartott előadás diaanyaga a http://www.maszesz.hu/download/kerekasztal_081208/simonfai_gyorgy_ertekelok_eszrevetelei.ppt weblapon található. Az előadások anyagai mellett megtalálható 14 pontba foglalt ajánlásokra adott KvVM válasz. Témánkhoz egy ajánlási pont és erre adott válasz szerint: megvizsgálják az időszakos vízfolyásokra vonatkozó követelmények újraértelmezését.

13. KEOP 1.2.0. pályázatok helyzete 2009. novemberében Megjegyzések: • Második fordulóban egy lett elutasítva, de időközben újra beadta. • Jelen pillanatban több második fordulós van értékelés alatt – abból a különbözet… • Az 5. dián már bemutattuk, hogy a rendelkezésre álló pályázati forrás: 2009-2010 időszakban 219,56 Mrd Ft (2009-ben 92,92 Mrd Ft, 2010-ben 126,64 Mrd Ft) Forrás: KvVM FI információ

14. Konzultációs gondolatok 1. Tápanyag-eltávolítás követelményeinek felülvizsgálata: • Szigorítás, vagy a határértékek csökkentésre; • Nitrifikációs követelmények télen és nyáron; • Kell-e általános vegyszeres foszfortalanítás; • Szükségesek-e pótintézkedések a kisvízhozamú és időszakos vízfolyások jó állapotának biztosításához. KEOP – ROP pályázatok közötti kapcsolat – átjárás biztosítása: • Az egyedi szennyvízelhelyezés szabályozás működőképessé tétele. • Meglévő szabad szennyvíztisztító kapacitások esetén agglomeráció kibővítése kistelepülésekkel. • A belterületi vízrendezés hiányában nagy mennyiségű csapadékvíz szállítására, kezelésére méretezik a rendszereket.

15. Konzultációs gondolatok 2. A gazdaságosan működtethető rendszerek létesítése: • A lakossági díjak megfizethetőségét már a beruházás tervezési időszakában is figyelemmel kell kísérni és a fenntarthatóságot biztosítani. • A 2. fordulós pályázatokban készítendő fenntarthatósági és megfizethetőségi vizsgálatok elégtelensége a bukás leggyakoribb oka! • A megvalósíthatósági tanulmányokban a túltervezés, a túlárazás általános jelenség! Közbeszerzés, a minőség legyen a verseny alapja! • Beruházási költségbecslés pontossága: • az elvi engedélyes fázisban plusz-mínusz 20 %; • megvalósíthatósági tanulmány alapján plusz-mínusz 15 %; • építési engedélyezési fázisban 10 %; • kiviteli terv fázisban plusz-mínusz 3 %. • A Független Mérnök szerepe a kiviteli költségek szinten tartásában.

16. Konzultációs gondolatok 3. Meg nem válaszolható kérdések: • A projektek időzavarba, vagy finanszírozási zavarba fognak-e kerülni 2015-ig? • A program eléri-e a kitűzött célt: a VIZEK JÓ ÁLLAPOTBA HELYEZÉSÉT? • Meddig tart a gazdasági válság?

17. Megköszönöm figyelmüket! A konzultáció utáni kérdések esetén www.simonfai.hu internetes honlapomon ingyenes szaktanácsadás kérésére van lehetőség