Európai közigazgatási büntetőjog

1. Európai közigazgatási büntetőjog

2. Európai közigazgatási büntetőjog „Azon normák összessége, amelyek a közigazgatási szervek hatáskörébe adott büntető szankciók alkalmazásának feltételeit határozzák meg.” Kiss N. és Nagy M.

3. Alapfogalmak

4. „Európai”

5. „Európai” • A vizsgált magyar jogszabályok EU jogi befolyásoltsága • EU jog sajátos szabályai (pl. strukturális alapok, tagállamok szerződésszegése) • Mint módszer: mintaként szolgáló országok szabályozásának megismerése

6. „közigazgatási”

7. Közigazgatás • Az állami szuverenitás, mint hatalom birtokában végzett működés. Bővebben: • A végrehajtó hatalom részeként (de a szűkebb értelemben vett kormányzástól megkülönböztetve), • az állami közhatalmat közvetlenül érintő, • komplex (jogalkotó/jogalkalmazó, döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző, szervező)

8. Közigazgatás (folyt.) • igazgatási (mások magatartását befolyásoló) tevékenység, amely • a törvényeknek alávetetten, • elkülönült szervezetrendszer által • közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, illetve az állami impérium birtokában végzett igazgatással • az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi.

9. Közigazgatási jog • Azon normák összessége, amelyek • a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat szabályozzák és • megalkotásukban és érvényesülésükben a közigazgatási szervek szerepet játszanak. • 3 szabályozási területe: • Anyagi jog (jogalanyok befolyásolása) • Szervezeti jog • Alaki jog (kikényszerítés módja, működés rendje)

10. Közigazgatási szerv • Államszervezet részét képező, közigazgatási feladatot ellátó • Állami közhatalmat jogszabály alapján gyakorló • Saját szervezetén kívülre ható igazgatási tevékenységet végző, • Közigazgatási jogképeséggel rendelkező jogalanyok.

11. Közigazgatási jogi jogalanyok? • „Széttartás” • Ktv. szerinti közigazgatási szervek • Ket. szerinti hatóságok • Áht. szerinti költségvetési szervek

12. Ktv. - közszolgálati munkaviszony munkáltatói oldalán állhatnak • Államigazgatási szervek • MEH, minisztérium, kormányhivatal, központi hivatalok, központi államigazgatási szervek területi, helyi szerve, közig. hivatal, Rendőrség • Sajátos jogállású szervek • Autonóm áll.ig.szervek (pl. GVH, ORTT), Ogy. hivatala, Ogy. Biztos hivatala, AB hivatala, ÁSZ, Közbeszerzési Tanács, Nemzeti Földalapot kezelő szerv • Önkormányzati szervek • HÖK képviselőtestület hivatala, közterület-felügyelet, körjegyzőség, hatósági igazgatási társulás • Sem a Kormány, sem a HÖK!

13. Ket., mint a legfontosabb közig. tevékenység kódexe • Hatóság: • HÖK képviselő-testülete (de a polgármesteri hivatal nem) • Egyszemélyes szervek: pl. jegyző, főzjegyző (ezek sem közig szervek) • Potenciálisan minden államig. szerv • Köztestületek (nem közig szervek), ha fel vannak jogosítva

14. Tipikusan érintett közigazgatási szakjogok • Versenyjog • Fogyasztóvédelem • Környezetvédelem • Közlekedési rendészet • Építésügyi rendészet • Adójog • Szabályozott iparágak (energia, hírközlés, posta)

15. „büntetések joga”

16. Szankció • Mint a jogi norma része • hipotézis • diszpozíció • szankció • Csonka normák • Van, hogy más jogszabály tartalmazza valamelyik norma-elemet (pl. Sztv. csak a szankciót)

17. Szankció (folyt.) • Olyan joghátrány, amely a természetes személyt vagy szervezetet jogellenes magatartása miatt éri. Közigazgatási szankció: • Közigazgatási jog által meghatározott szabály megsértése miatt közigazgatási jogi normában meghatározott joghátrány.

18. Szankció (folyt.) • Polgári jogi – büntető jogi szankció • Kártérítés: eredeti állapot helyreállítása • Büntetőjogban a megtorlás, megelőzés, nevelés a lényeg (lásd még: célok) • Közigazgatási jogban? • Büntetőjogi alapfogalmak használhatósága • Óvatos bírói gyakorlat pl. versenyjogban

19. A büntetőjog természete • Jog (büntetőjog) – egyéb szabályok • A büntetőjog kialakulása • Magánbosszú – vérbosszú – kompenzáció • A büntetőjog emberképe, axiómái • A Bjog céljai, intézményei változnak • Kultúra, vallás, tud. ismeretek, politika, gazdaságpolitika • Büntetőjog fogalmának két pillére: • Mi bűncselekmény? • Milyen büntetés jár érte? • Nincs bűncselekmény büntetés nélkül

20. Bűnösség • A törvényi tényállás tárgyi oldalához fűződő aktuális pszichikus, tudati viszony • Alakzatai: • Szándékosság: előre látja a következményt • Kívánja • Belenyugszik • Gondatlanság • Könnyelműen bízik azok elmaradásában • Nem látja előre, mert a tőle elvárható …

21. Büntetés a büntetőjogban • Mi a büntetés? • Jogtudomány • EJEB jogesetek • Jogalapja & célja • Elméletek-iskolák • ex Btk. 34. § • A büntetőjogi szankciók fajai • Büntetés, mellékbüntetés • intézkedés • A büntetés kiszabása

22. Büntetőjogi büntetés • Olyan joghátrány, amelyet • Az állam erre feljogosított szervei • Bűncselekmény elkövetőjével szemben • A társadalom védelme, az elkövető nevelése érdekében • Törvényben meghatározott módon szabnak ki, • Kényszerrel végre is hajtanak és amely • Kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét. Földvári (1974)

23. A büntetés jogalapja és célja • Milyen jogon büntet az állam? • Történelmileg változó megalapozás… • A büntetés célja • Abszolút (klasszikus) iskola • Relatív iskolák • Közvetítő irányzatok • ex Btk. 34. § a büntetés céljáról • joghátrány (ez inkább eszköz), megjavítás, visszatartás

24. Abszolút büntetési elméletek • Megtorlás • Indeterminizmus • Cselekmény (nem pedig elkövető) orientált • Tett-arányos büntetés • Képviselői: • Arisztotelész, Platon, Aq. Szt. Tamás, Grotius, Hegel, Kant, Carrara, Szabó András

25. Abszolút büntetési elméletek • „A büntetés célja nem az, hogy igazság érvényesüljön, sem hogy a sértett megbosszultassék, sem hogy a szenvedett kárért kárpótlást nyerjen, sem hogy a polgárok megfélemlíttessenek, sem hogy a bűntettes megjavuljon. Mindezek lehetnek a büntetés mellékes olyan következményei, amelyek közül egyiket-másikat óhajtanunk is lehet; de a büntetés megtámadhatatlan lenne akkor is, ha mindezen eredmények híjával volna. A büntetés fő célja a külső rendnek a társadalomban való helyreállítása.” • Carrara (1878)

26. Relatív teóriák • Cél az újabb bűncselekmény megelőzése • Elkövető egyéniségének figyelembe vétele • A jövőt, nem a múltat tartja szem előtt • Kinek a részéről történjen a megelőzés? • Speciális prevenció (pl. Protagorasz) • Generális prevenció (pl. Montesquieu, Beccaria) • Milyen módszerrel érhető el a cél? • Elrettentési elmélet • Pszichológiai kényszer elmélet (Feuerbach) • Utilitárius (köz-hasznossági) elmélet (Bentham) • Biológiai determináltság (Lombroso)

27. Relatív teóriák • „A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni. A cél nem lehet más, mint megakadályozni, hogy a bűnös újabb károkat okozzon polgártársainak, és másokat visszatartson attól, hogy hasonló károkat okozzanak. A bűnözések legerősebb fékje nem a büntetések kegyetlensége, hanem azok elmaradhatatlansága” • Beccaria (1764)

28. A büntetőjogi szankciók fajai • Megtorló, represszív büntetés • Büntetések: • Szabadságvesztés • Elzárás • Közérdekű munka • Pénzbüntetés • Foglalkozástól eltiltás • Járművezetéstől eltiltás • Sportesemény látogatásától eltiltás • Kitiltás, kiutasítás • Pénzbüntetés szerepének alakulása

29. Szankciók fajai • Mellékbüntetés (járulékosak): • Közügyektől eltiltás • Reformációt célzó intézkedések • Megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, kényszergyógykezelés, alkoholisták kényszergyógyítása, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogói felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

30. A büntetés kiszabása • „Mérni a mérhetetlent” • Alapelvek: • Törvényesség • Individualizáció, bűnösség foka • Kétszeres értékelés tilalma • Minden releváns körülmény figyelembe vétele: +/- • Jogalkotó/bíró közötti megosztása: • Abszolút határozott, határozatlan • Relatíve határozott, határozatlan (alsó vagy felső határt adja meg a tv.)

31. Jogállami büntetőjog • vö. „rendőrállam” • Német gyökerek és relevancia (nácizmus, Fal-bűncselekmények megítélése) • EJENy, „rule of law” • Pozitivizmus – formális jogállam (jogbiztonság), nem releváns a jó/rossz törvény • Materiális: a jog igazságossága • Német AB vö. MKAB elévülési tv.

32. Alkotmányos büntetőjog • Nullum crimen sine lege • Nulla poena sine lege • Vétkességen alapuló büntetőjogi felelősség • Arányos büntetés elve • Normavilágosság • Ártatlanság vélelme • Analógia tilalma • Ne bis in idem Mögöttes alkotmányos elvek: jogállamiság, jogbiztonság, arányosság, emberi méltóság

33. Alaptörvény • XXVIII. cikk • Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idejéna magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államjoga szerint nem volt bűncselekmény. • Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen,amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

34. Kriminalizáció/dekriminalizáció • A büntetőjogi (jellegű) eszközök csak ultima ratioként alkalmazhatók. „a büntetőjog (...) társadalmi rendeltetése, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. A büntetőjogi szankció, a büntetés szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása akkor, amikor már más jogágak szankciói nem segítenek.” 30/1992. (V. 26.) AB határozat • Ha azonban van enyhébb jogi eszköz, akkor azt kell (és egyben elegendő) alkalmazni. Ez nem csak a jogállamiság és általában az alkotmányosság követelményeinek felel meg, de a jogsértők érdeke is ez. • Pl. a szabályszegők által előidézett veszélyhelyzetekben - a közlekedésben részt vevő más személyek több alapjoga, különösen az élethez való joga veszélyeztetett, ezért az államot az általános intézményes életvédelmi kötelezettsége részeként itt „közlekedési életvédelmi” jogalkotási és jogérvényesítési kötelezettség is terheli.

35. Nemzetközi és EU jogi keretek

36. Egyezményazemberijogok és alapvetőszabadságokvédelméről(Róma, 1950) • „…abban az elhatározásban, hogy - mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek - megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására” • 1. cikk: „A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.” • 1993. évi XXXI. tv.

37. Egyezmény folyt. • Élethez való jog • Kínzás tilalma • Rabszolgaság és kényszermunka tilalma • Szabadsághoz és biztonsághoz való jog • 6. cikk:tisztességes tárgyaláshoz való jog • 7. cikk - Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül • Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog • Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság • Véleménynyilvánítás szabadsága • Gyülekezés és egyesülés szabadsága • Házasságkötéshez való jog • Hatékony jogorvoslathoz való jog • Megkülönböztetés tilalma • Kiegészítő jegyzőkönyvek: pl. oktatáshoz való jog, halálbüntetés eltörlése, adósságokért való szabadságelvonás tilalma stb.

38. 6. cikk:tisztességes tárgyaláshoz való jog • 1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. ...2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.

39. 6. cikk folyt. • 3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogya) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól;b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel;c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.

40. 7. cikk:büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül • 1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.2. Ez a cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt.

41. Mi a „bűncselekmény”? • Pl. 1/2003/EK rendelet 23. cikk • A 101/102. cikkek megsértése miatt kiszabott bírság nem büntető jellegű • EJEB esetjoga a döntő • mindenkire vonatkozó általános szabály megsértése esetén • olyan súlyú és természetű szankciót helyez kilátásba, amely büntető erejénél fogva elrettentő, nem pedig kompenzáló célzatú • függetlenül attól, hogy adott ország jogrendje hogyan minősíti – közig. szankció is lehet

42. 7. kieg. jegyzőkönyv • 1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége megállapítását, illetőleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bírósággal felülbíráltassa….2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét első fokon a legfelső bírói fórum tárgyalta,…

43. 7. kieg. Jegyzőkönyv – ne bis in idem elve • 4. cikk - Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés tilalma • 1. Ha valakit egy állam büntető törvényének és büntető eljárási törvényének megfelelően egy bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyanezen bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető eljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki.

44. Az Európai Unió Alapjogi Chartája • E Charta rendelkezéseinek címzettjei az Unió intézményei, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. • Viszonya a Római Egyezményhez – egyező értelmezés, minimum védelmi szint • 50. cikk: • Senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.

45. Alkotmányos közigazgatási büntetőjog

46. AB – közig. szankció • „Az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezéseket a közigazgatási jogi szankciókra vonatkozóan. A jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a szankció alkalmazási feltételeinek, mértékének szabályozása során. A jogalkotó döntési szabadságának csak az Alkotmány rendelkezései szabnak korlátot” • pl.: az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség elve, az emberi méltósághoz való jog, a személyes szabadság, a jogállamiság követelményei, stb.

47. AB – közig. szankciók két csoportja • Szabálysértésiszankciók • funkciójuk a jogrendvédelme, és - hasonlóan a büntetőjogiszankciókhoz - a bűnösség(vétkesség) megállapításánalapulnak. Anemzetköziegyezmények és a magyaralkotmánybíróságigyakorlatalapján is elvárhatóak a büntetőjogbanérvényesülőgaranciák(jogállamikövetelmények). • Egyébközigazgatásiszankciók(felügyeleti bírságok) • a közigazgatásiszervekfelügyeletieljárásuksorán a közigazgatás-ellenescselekmények, azaz a közigazgatási jog szabályainakmegsértésemiattalkalmaznak (pl. építésügyibírság, fogyasztóvédelmibírság, környezetvédelmibírság, munkaügyibírság, adóbírság, jövedékibírságstb.). • objektívszankcióknakminősülnek, melyeknek • elsődlegesfunkciója a közigazgatási jog érvényrejuttatása, illetvemásodlagosan a prevenció (megelőzés és nevelés). Közvetveszerepüktovábbá a jog általvédettközösségiérdek (pl. a közútiközlekedésrendjénekfenntartása) • 60/2009 AB határozat (közlekedési bírság)

48. Miért volt alkotmányellenes a közlekedési bírság szabályozása? • Tisztességes eljárás követelménye • Együttműködési kötelezettség, tényállás feltárása • A Ket. és Európa Tanács elvárásainak sem felel meg • Objektív felelősségnél is kell személyes felelősség, kötődés – az „anyagi igazságosság” évényesülése • Korlátozott kimentési lehetőség (hatósági határozat nem, csak teljesen bizonyító erejű magánokirat) • A szabálysértési és Ket. eljárás nem szabályozott viszonya sérti a jogállamiságot és jogbiztonságot • Megbírságolt üzembentartó és szabálysértő személye elválhat

49. AB – objektív felelősség • „Az úgynevezett közigazgatási bírságok, mint önálló anyagi jogi bírságok az utóbbi évtizedekben a hazai jogrendszerben széles körűen elterjedtek, s ma már igen sok jogcímen kiszabhatók. … Közös jellemzőjük, hogy törvényi szintű szabályozáson vagy felhatalmazáson alapulnak, általában objektív jellegűek (vétkességre tekintet nélkül kiszabhatók), valamint a befolyt bírságösszegek közvetve vagy közvetlenül reparációs célokat szolgálnak (pl. védett értékek sérelmének orvoslását, kutatások támogatását)” • 29/1998. (VI. 17.) AB határozat (munkaügyi bírság)

50. Objektív felelősség - jogbiztonság • Ajogalkotót a felelősségiszabályokmegalkotásakor - azAlkotmánykereteiközött - viszonylagszabadmérlegelési jog illeti meg. Önmagábanaz a tény, hogy a jogalkotóazáltalánosfelelősségialakzatszerintszankcionál-e, avagyazáltalánosszabályoktóleltérő, speciálisrendelkezésekmegalkotásáttartjaszükségesnek, és már a szabályokvétlenmegszegése - azazlényegében a vétkességtőlfüggetlenobjektívfelelősségfennállása - esetén is lehetősége van bírságkiszabására, a jogbiztonságotnemsérti, sőterősíti” • 387/B/2007. AB határozat(erdőgazdálkodásibírság)