Az iszlám

1. Az iszlám vallás teológia oktatás

2. . Az arab nyelvben az iszlám:إسلامszó jelentése „önalávetés” vagy „megadás” Allahnak, illetve „megbékélés” Allah akaratával. Az iszlám vallás gyakorlói ugyancsak arabul a muszlim-ok: مسلم – مسلمون, akik alávetik magukat Allahnak, akik megbékélnek Allah akaratával.

3. Tömjénút

4. Keletkezés, tanítás, történet • Arábia, a Közel-Kelet egy sivatagos, alig lakható hatalmas pusztaság ahol a nomád törzsek szakadatlan háborúban álltak egymással. • A félsziget nyugati oldalán kereskedelmi út vezet végig: ez volt a Tömjén út. • Arábia népeinek hite fétishit és politeizmus volt. • A nomádok szent tárgyakban lakozó isteni erőket is imádtak: ligeteket, fákat, vagy éppen köveket, mint amilyen a központi szentélyében, Mekkában őrzött kába:الكعبة is volt.

5. Mohamed 570-ben született, a mekkai törzs tagja. • Első felesége Khadídzsa volt, az a kereskedőnő, aki karavánvezetőként alkalmazta őt. • Utazásai során megismerkedett a zsidó és a keresztény hit elemeivel, idegen világok kultúrájával. • 610 re tehető a prófétai fellépésének ideje. • Tanításának alapja és középpontja Allahnak, a világ teremtőjének és urának a hirdetése volt. • Az első években alig talált követőkre Mekkában • 622-ben Mohamed híveivel átköltözött Jaszrib-ba: يثرب (a későbbi Medinába: المدينة). • Hithirdetése itt hamar követőkre talált. • Mohamed 630-ban visszatért Mekkába. • 632-ben Medinában meghalt.

6. Mohamed írásban nem rögzítette Allahtól kapott tanítását. • 650-ben Othmán kalifa uralkodása idején teljes gyűjteménnyé vált a Prófétának küldött kinyilatkoztatás. • A Korán:القرآن az iszlám elsődleges és legfontosabb forrása. • a Szunna: السنة a Mohamed cselekedeteire és tanításaira vonatkozó hagyományok (hadiszok: احاديث) gyűjteménye. • az Iszlám kétféle forrásból vezeti le a tanításait: Koránból és a Szunnából.

7. A Korán

8. Az iszlám hit öt pillére • Hitvallás: الشهادة(al-sahada) • Imádkozás: الصلاة (al-szalat) • Böjt: الصوم (al-szaum) • Szegényadó: الزكاة (al-zakat) • Zarándoklat: الحج (al-hadzs)

9. Mekkai zarándoklat

10. Előírások, kötelességek és tilalmak - a sertéshús fogyasztása, részegítő ital élvezete - az újszülöttek körülmetélése - a férfiak számára a többnejűség - a férfiak arany ékszer és selyemruha viselete - a kamatszedés és a szerencsejáték • a tolvajlás és az emberölés • a bálványimádás

11. Teológia • Az iszlám nem egyszerű vallás, azaz dogmák és vallásgyakorlatok összességének, hanem valóságos civilizációnak is tekinthető: híveit a közös kultúra, a közös hagyományok és az egyazon, vallást, erkölcsöt, jogot és mindennapi életet szabályozó jogrendnek (saría: الشريعة) való engedelmeskedés köti össze. Mindehhez egészen sajátos teológiai irányzatok nézeteinek összessége csoportosul. • A Síita és Szunnita szakadást követően sajátos teológia iskolák és irányzatok bontakoztak ki, amelyek bár elismerik egymás létezését, tagjainak muszlim mivoltát, örökös ideológiai harcban állnak egymással.

12. Szunnita irányzatok: A szunnita iszlám négy bevett jogtudományi iskolája (madzhabok:المذهب) a 8-9. században alakult ki. • Szunnita teológiai: Az ilm al-kalám: علم الكلام (a toll tudománya) tulajdonképpen a teológia része és három dologgal foglalkozik: -aqaida: العقائد (dogmatika) ez az alapvető pilléreket tárgyalja, melyet arabul uszúl ad-dínnek neveznek: أصول الدين. • -morál és erkölcs • -törvények: أحكام (ahkám) • A szunnita iskolák közül a legfontosabbak az asharita, dzsabrita, maturidita, murdzsita, mutazilita és a kadarita.

13. Az iszlám teológia a következő alapelveket különbözetei meg: Tauhid: التوحيد az isteni egység Adil: العدل isteni igazságosság Nubuwwat: النبوة a prófétaság Imámmát: الإمامة az imámátus Maád: المعاد a feltámadás napja és a túlvilág.

14. Síita irányzatok: A síita iszlám sajátos tétele az ún. imám-tan. • Ötös síiták (zajditák) • Hetes síiták (iszmáiliták) • Tizenkettes síiták (dzsafariták Háridzsita: الخوارج irányzatok: A háridzsita irányzat alapvetően politikai síkon különült el az iszlám más irányzataitól • A háridzsitáknak három főbb irányzatuk alakult ki, az azrakiták, a sufriták, és az ibáditák.

15. Iszlám miszticizmus, azaz a szúfizmus: صوفي Az iszlám formalisztikus irányai mellett már a 8.-9.századtól megjelentek azok az aszketikus életet hirdető, világtól elforduló "szent emberek", akik isten szeretetét a világ minden bölcsességénél többre becsülve darócruhát öltöttek, szent életet éltek. Őket nevezik szúfiknak

16. A szúfik

17. Minden muszlim, irányzattól függetlenül hisz: • Istenben, egyedüliségében és abban, hogy csak ő méltó imádatra (tavhid التوحيد) • az Ő küldötteiben (ruszul الرسل )és prófétáiban (nabíالأنباء) • az Isten által leküldött könyvekben (kutubالكتب) • az angyalokban (mala'ika الملائكة ) • a Végső Napban (jaum ad-dín اليوم الاخر)amikor Allah számon kéri az emberek minden tettét, • az elrendelésben (qadar القدر خيره وشره ): , amely szerint Allah előre tudja, vagy előre el is dönti az emberek földi, illetve örök sorsát.

18. Iskolák, oktatási rendeszek és módszerek • A muszlim iskolatörténet kapcsán ki kell hangsúlyozni, hogy európai neveléstörténeti fogalmakkal nem vagy csak részben írhatóak le a muszlim iskolatípusok. • A madrasza: المدرسة (iskola) eredetét, kialakulási és működési körülményeit illetően közép- és felsőfokú képzést nyújtó intézmény. • A madrasza főként jogi képzést nyújtó iskolatípus.

19. Madrasa

20. Zeituna Egyetemen folyó oktatás • arab nyelv (al-lugha al-arabijja اللغة العربية) • a nyelvtan (al-nahw النحو ) • a retorika (al-balágha vagy al-baján البلغة والبيان ) • az irodalom (al-adab الأدب ) • a Korán-olvasás (al-qirá'át القراءة ) • a Korán szövegeinek magyarázata (al-tafszír التفسير ) • a hagyományok (al-hadísz الحديث ) • a jog (al-fiqh الفقه ) • a jog forrásai és alapelvei (uszúl al-fiqh أصول الفقه) • vallástudomány (al-tauhíd التوحد , al-kalám الكلام vagy uszúl al-dín أصول الدين ).

21. Zeituna mecset

22. Egyéb tantárgyak: • vallás történetet (tarikh aladian تاريخ الأديان) • a társadalom tudomány (elm aligtima aldini علم الاجتماع الديني ) • a nevelés tudomány (alnafs altarbwy النفس التربوي) • a polgári jogok tudománya ( hoqoq alinsan حقوق الإنسان) • a számítás technikai ismeretek elsajátítása (alelmiya الاعلامية) • valamin idegen nyelvek tanulása( allogat alikhtyaria اللغات الاختيارية )(angol, francia, spanyol, perzsa és latin) .

23. Oktatási módszerek: Az oktatás körülményei egykoron a madraszákban a tanár szőnyegen (szaddzsáda: سجادة ), leterített bőrön (farwa فروة) vagy kis emelvényen ült vagy oszlopnak támaszkodva állt a diákjai előtt, s körülötte félkörben (halqaحلق) ültek a tanulók. Jelenleg a vallási egyetemeken történő oktatás körülményei hallgatók és oktatók számára hasonlóaz európai felsőoktatási intézményekhez. • Fokozatszerzés: Az egyetemi képzés ideje az európaihoz hasonló. A négy éves alapképzést (tanári diploma) követi a mester képzés (egyetemi diploma). A doktori képzés ideje három esztendő.

24. A tanulmányaim és kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy az iszlám teológusok kimagasló ismeretekkel rendelkeznek a keresztény vallásról, annak tanairól, melynek megismerését beépítik az egyetemi hallgatók tanrendjébe. Évről évre számos konferenciát tartanak a vallások együttélésének lehetőségeiről, ahol világhírű teológussal (Pére Maurice Borrmans, Fr. Nabil D. Haddad, P. Samir Khalil Samir, SJ) és a téma nagy szakértőivel volt szerencsém megismerkedni. Ők ahogyan jó magam is a fontosnak tartjuk a másik vallásnak a megismerését, hiszen csak így lehetséges a békében való együttélésről beszélni.