A non verb lis kommunik ci

1. A non verbális kommunikáció A testbeszéd

3. Társadalmi rang szerepe a testbeszédnél Minél magasabban áll valaki a társadalmi ranglétrán, annál jobban tud szavakkal bánni viszont annál kevesebb gesztust használ Míg a kevésbé muvelt emberek inkább gesztusokra és nem szavakra támaszkodnak

4. A testbeszéd és az életkor Egyes gesztusok gyorsasága az életkorral is összefügg A kor elorehaladtával egyes gesztusok kevésbé szembetunové válnak, vagyis nehezebb egy idosebb érettebb ember testbeszédét értelmezni, mint a fiatalét.

5. Mimikai kommunikáció

6. Mimikai kommunikáció Ekman szerint 7 féle érzelemfajta tükrözodik az arcon: öröm meglepetés félelem szomorúság harag undor érdeklodés

7. Az izmok szerepe A mimikai kommunikációban a jelzéseket a szem és a száj körüli izmok finom és összerendezett mozgások keltik.

8. Felismerheto-e egyértelmuen az érzelem egy fényképrol? Az arc pillanatnyi állapotát tükrözo fény-kép nem alkalmas egyértelmuen az érzel-mek felismerésének vizsgálatára, mivel a való életben a másik ember arcát nem csak egy pillanatig látjuk, hanem tovább és az eközben nem marad mozdulatlan, hanem akár másodpercenként változik az inter-akció helyzetétol függoen. Így a mindennapi életben az érzelem felismerése a vizuális információk folyamatára támaszkodik.

9. Közös biológiai kód A mimika az emberi kommunikációban állandó közlési csatorna, az ezen futó jelzések biológiai kódja közös az emberekben és ez így lehetové teszi a dekódolást. Pl.: Tehát egészen különbözo helyen élo embercsoportok tudják értelmezni egymás mimikáját, azaz minden kultúrában egyértelmuen felismerhetok

10. A piktográfia ? ? ? Az arc mimikai szempontból legfontosabb fo vonalait és pontjait fölhasználhatjuk rajzban az érzelem kifejezésére. Pl.: a szemek pontja, a száj vonalai, a szemöldök Az orr vonalának az érzelem kifejezés szempontjából nincs jelentosége

11. A mimika szabályozása Néhány kultúrában szándékosan visszafogják a mimikai kommunikációt Bizonyos társadalmi helyzetekben is vissza fogják a mimikát, amikor az árulkodó lehet pl.: „póker arc”, rezzenéstelen arc A mimika tudatos manipulációja is lehet: színészet

12. Kommunikáció a tekintet révén

13. Kommunikáció a tekintet révén Már az állatvilágban is megfigyelheto Az emberi kapcsolatokban a tekintet irányának és tartalmának mindig jelzés /szignál/ értéke van, amelyre a partner szükségszeruen figyel. A tekinteten át történo kommunikáció többnyire öntudatlan, de lehet szándékos is.

14. Kommunikáció a tekintet révén/2 A tekintet rendkívül finom mozgásokra képes A szemgolyó izmai a legkifinomul-tabban beidegzett izomcsoportok.

15. A pupilla/1 A tekintet izgalmat vált ki abban a személyben , akire ránézünk Szemeink saját izgalmi állapotunkat is kommunikálják Mindezekért a pupilla a felelos

16. A pupilla Emóciók hatására kitágul A tág pupilla tehát az ijedtség, a meglepetés,az izgalom jele lehet Párkapcsolatban: a másik iránti eros szimpátia jele Üzletkötésben: a másik ajánlatának erosen pozitív mivolta

17. Tekintet szerepe a kultúrákban Európai katolikus falvakban, kisvárosokban tilos a noknek rátekinteni társas helyzetben a férfiakra, hacsak azok nem társadalmilag elfogadott és szentesített kapcsolatformában élnek. /szemérmesnek kell lennie/ Férfinak /még ma is/ tilos más férfi partnernojét hosszasan nézni „Szemezés”

18. A szimpátia A tekintet kifejez szimpátiát és szeretet is. A szimpatikus és szeretett személyen huzamosabban áll meg a tekintet. /Ez nem tudatos megnyilvánulás./

19. A tekintet szabályozó szerepe A tekintet merevsége és üressége közvetíti a meg nem értés tényét, és kiváltja a kommunikáció megismétlését, vagy kibovítését. A tekintet tartozéka minden érzelmet kifejezo mimikai formának.

20. Vizuális egyensúly az interakciók-ban, vagyis mennyit kell néznünk? Azt, hogy ki néz, mikor és kire és mennyit azt a legtöbb interakcióban a partnerek neme, státusa, kapcsolatuk intimitása és az interakciók természete határozza meg. Amennyiben ezeket az egyszeru szabályokat megsértik, akkor az interakció kudarcba fulladhat

21. Vizuális egyensúly az interakciók-ban, vagyis mennyit kell néznünk?/2 Egy kétszemélyes interakcióban az emberek az ido 61%-ban néznek egymásra, ebbol tekintetük találkozik az ido 31%-ban /Argyle1972/ A kölcsönös nézés kb 1 másodpercig tart, míg az egymásra való nézés kb. 3mp-ig Egy személy többet néz a partnerére, mikor hallgatja, mint amikor beszél.

22. A tekintet mint agresszív jelzés A szemkontaktus nem mindig jelez intimitást vagy vonzalmat, hanem agressziót is kifejezhet, ha meghatározott egyéb jelzések is kísérik „Egymás kölcsönös méregetése” „Ne nézzél !!”, „Nézett !!” Egy idegen bámulása abban a „mene-külj, vagy harcolj” érzést váltja ki

23. Az intimitás egyensúly elmélet Amikor az emberek rákényszerülnek, hogy szokatlanul közeli interperszonális távolságot tartsanak, az intimitás növekedését azzal ellensúlyozzák, hogy csökkentik a szemkontaktust. A szemkontaktus megszunése viszont nehezíti vagy lehetetlenné teszi a beszélgetést. /Pl.: buszon, liftben /

24. Vokális kommunikáció

25. Vokális kommunikáció A hangnem, hanghordozás fontossága régóta ismert A hangsúly elhelyezése A mondat dallamváltozása A szavak közti szünetek Pl.: „kemény hangnemben beszél”, „felemeli a hangját” „nem megfelelo hangot üt meg”

26. A Mahl-skála A hangszínezet, és a beszéd formai jegyeinek megváltozása a beszélo belso feszültségét, és szorongását jelzi. A Mahl féle skála tízféle zavarjel elofordulását méri pl.: a szó hibás kimondása, az elszólás,a túl hosszú szünet, a hibás szórend, az egyes szavak kihagyása, elvétése, a dadogás stb.

27. A vokális csatorna jelzései A vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi tehát a belso ellentmondást, a beszélo kizökkentését a tervezett kommunikációs mederbol, a belso feszültség hirtelen emelkedését. Ily módon a vokális csatorna a lelki muködésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb kifejezoje is lehet.

28. Mire lehet következtetni a hangból? Nem / ffi, no/ életkor a beszélo természete, karaktere hová valósi /tájszólás/ milyen társadalmi rétegbe tartozik mennyire muvelt, mennyire értelmes

29. Kommunikáció gesztusok révén

30. Kommunikáció gesztusok révén A fej A kezek A karok mozgása tartozik ide

31. Archoz illesztett gesztusok Gyakran a hazugság elpalástolására használják gyerekkorban még leplezetlenül megfigyelhetjük a száj eltakarását idosebb korban ezek a gesztusok kevésbé szembeszökoek lesznek, de felismerhetok

32. Szájorzés Ha valaki beszéde közben használja, akkor nagy a gyanú rá, hogy hazudik ha a másik hallgatása közben teszi, akkor ez annak jele, hogy szerinte a másik hazudik

33. Orrérintés A szájorzés gesztusának álcázott változata amint a negatív gondolat eszünkbe jut, tudatalattink utasítja kezünket, hogy takarja el a szájat, de hogy ez ne legyen annyira feltuno, a kéz elhúzódik az arcról az orr felé Vagy az orrban lévo idegvégzodések elkezdenek viszketni és önkéntelenül is meg kell érinteni azt

34. Szemdörzsölés Nem látni meg a rosszat… a tudatalatti ki akarja rekeszteni a megtévesztést, a hazugságot vagy, ne kelljen a szemébe nézni annak, akinek hazudunk a nok könnyedén megdörzsölik a szemük alját a férfiak erosebben dörzsölik a szemüket

35. Füldörzsölés Nem meghallani a rosszat… kisgyerek befogja még mindkét fülét

36. Nyakvakarás, gallérhúzogatás Kétséget, bizonytalanságot jelezhet feszültséget jelenthet hazugságnál is elofordul

37. Ujj a szájban Ha az ember szorongatott helyzetben van megnyugtatásra váró belso szükséglet külso megnyilvánulása gyermekkori ujj szopás anyamell pótlás

38. Áll simogatás Az illeto dönteni készül ilyenkor ne zavarjuk, hadd hozza meg döntését gondosan figyeljünk a következo gesztusra, az mutatja meg, hogy is döntött

39. A kezek A kezek érzékenyen mutatják a feszültséget pl.: kézremegés, apró ismétlodo mozdulatok, az arc vagy a másik kéz megfogása „tördeli a kezét” karikagyurut forgató ember - házassági gondok?

40. A kezek/2 Körmét rágó ember - agresszióval nem tud mit kezdeni az illeto? A másik kéz megragadása - a szorongó ember önmagában próbál megkapasz-kodni?

41. A tenyér Nyitott tenyér: a nyíltság és becsületesség kifejezése ha valaki szavahihetoen beszél, akkor részben vagy egészben felfedi a tenyerét a másik elott amikor a gyermek eltitkol valamit, akkor eldugja a kezét a háta mögé, a férfiak gyakran zsebre teszik, vagy karba fonják a kezüket pl.: eskütétel rituáléja koldusok kéztartása

42. A tenyér/2 A tenyér használata némi tekintéllyel és mások irányításának képességével ruházhat föl Felfelé fordított tenyér - kérés Lefelé fordított tenyér - utasítás, hatalom Zárt ököl, kinyújtott mutatóujj - agresszió

43. A tenyér összedörzsölése Az emberek pozitív elvárásukat adják tudtul „Kaptunk egy nagy megrendelést!” Gyors dörzsölés - a vevonek jelent elonyt Lassú dörzsölés - az eladónak jelent elonyt

44. A kézfogás Uralkodó jellegu kézfogás Behódoló jellegu kézfogás egyenrangú partneri kézfogás „döglött hal” típusú kézfogás a kesztyu - a politikus kézfogás a kéz rázása

45. A kézfogás/2 Merev karlendítés - intim zónából való kizárás karhúzás ropogtatós kézfogás a csukló megszorítása - mozgáskorlátozás kézfogás könyökfogással - érzelemtöbblet? kézfogás vállfogással

46. Összekulcsolt kezek Frusztrációs gesztus, mely visszafojtott, negatív magatartást jelez Nehezebben lehet szót érteni azzal, aki magasabban tartja összekulcsolt kezeit, mint aki az asztalon, vagy az ölében.

47. A toronysisak Azok használják akik biztosak magukban /és keveset is gesztikulálnak/ Gyakran használatos fölé-alárendelt viszonynál és a „nagyon okos vagyok” magatartásra utalhat. A felemelkedo toronysisak: véleményét vagy gondolatait fejezi ki hosszasan az illeto

48. A toronysisak/2 A leengedett toronysisak: az illeto valakit hallgat ha a felfelé tartott toronysisakhoz a fej leszegése társul, akkor az arckifejezés öntelt és fennhéjázó lesz

49. Hátul összekulcsolt kéz Felsobbséget, önbizalmat tükrözo gesztus Olyan rendorök is használják, akik nem viselnek fegyvert Amennyiben azonban a kéz a csuklót vagy alkart ragadja meg, akkor a gesztus feszültséget jelent Minél jobban méregbe jön az ember, keze annál följebb vándorolhat a másik karján.

50. Mindkét kéz a fej mögött Magabiztos domináns emberekre jellemzo

51. A kar mint védokorlát A karkeresztezés ökölbe szorított kéz a karban részleges karkorlát

52. A láb mint védokorlát Ülohelyzetben álló helyzetben lábkulcsolás noknél

53. Az érintés

54. Az érintés/1 Az érintés az egyik legfontosabb non verbális jelzés az élet korai szakaszában: a szülok és a csecsemok között. A felnottek világában azonban az érintéseket bonyolult kulturális konvenciók szabályozzák, sokszor igen csak mereven.

55. Az érintés/2 A puha érintés általában intimitást és érdeklodést jelez, és a megérintett személyben enyhe izgalmi választ vált ki. Az érintés még pozitívabb attitudöket eredményezhet, ha a megérintett személy nem tudja, hogy megérintették.

56. Az érintés/ Fontos jelzés a kapcsolatok szorosabbá fuzésében A nemek közötti érintés különösképpen szabályozott A nok gyakrabban érinthetik meg egymást, a férfiak ritkábban - kulturálisan szabályozott formák

57. Az arc érintése Nemek között bizalmi érintés Ellenérzést, akár agressziót válthat ki Arc megpaskolása - megalázó

58. Kommunikáció a testtartás révén

59. Kommunikáció a testtartás révén A törzs A lábak mozgásai tartoznak ide

60. Különbség a nemek között A kulturális szabályok miatt sok a különbség a férfiak és nok testtartása között pl.: lábak tartása ülésnél, állásnál, stb.

61. A vállvonogatás gesztusa Összetett gesztus: széttárt tenyér, felhúzott váll,felvont szemöldök Az illeto nem tudja a választ valamire, vagy nem érti mirol van szó, mit mondanak Gyerekeknél, fiataloknál gyakori Tanárok, fonökök nem kedvelik

62. Kritikus állásfoglalás Arcra helyezett kéz az arc oldalán felfelé irányuló mutatóujjal Egy másik ujj a szájat takarja, esetleg körmöt rág A hüvelykujj az állat támasztja Egymáson szorosan átvetett láb/védekezés/ Leszegett fej és áll/ellenséges érzület/ „Nem tetszik amit mond, nem értek egyet vele”

63. A térközszabályozás kommunikációs csatornája

64. A térközszabályozás kommunikációs csatornája Kommunikációs jelentosége van annak a távolságnak, amelyet az emberek a beszélgetés közben felvesznek. Minél távolabbi, formálisabb a kapcsolat a kommunikáló emberek közt, a kontaktus annál nagyobb térközzel engedheto csak meg. A térköztartással foglalkozó anyagot proxemikának hívjuk

65. A térköz távolságát meghatározó tényezok/1 : Az emberek sajátjuknak tekintenek bizonyos légteret a testük körül. Ennek nagysága attól is függ, hogy annak a helynek milyen a népsurusége ahol fölnott. A társadalmi helyzet, státus is befolyásolja, hogy mekkora távolságot tartanak az emberek másokkal szemben.

66. A térköz távolságát meghatározó tényezok/2: A különbözo kultúrák A rangkülönbségek Érzelmi beállítódás / félelem, vonzódás / A közlo és befogadó fél a távolságot teljesen automatikusan állítja be A viszonynak nem megfelelo távolság esetén a másik fél elore, vagy hátra lép

67. Zónatávolságok

68. 1. Intim zóna az ember, mintha a saját tulajdona lenne, úgy orzi ezt a zónát.Csak az egyénhez érzelmileg közel állóknak szabad behatolniuk ide. Intim zóna/szoros intim zóna: ez a 15cm-en belüli távolság, ide szinte fi-zikai érintkezés során hatolhatnak be szülok, gyerekek, házastárs, szereto, közeli barát, közeli rokon

69. 2.Személyes zóna 46cm - 1,2 m Ekkora távolságban állunk egymástól hivatalos és társas összejöveteleken, baráti találkozókon

70. 3. Társadalmi zóna 1,2 - 3,6 méter Ekkora távolságban állunk idegenektol, a nálunk dolgozó szakemberektol, és mindazoktól akiket nem ismerünk eléggé

71. 4. Nyilvános zóna 3,6 méter felett Ez a távolság az, amikor nagyobb létszámú idegen emberekhez intézzük szavunkat / ha van hozzá elég hely /

72. Átmenet a zónák közt Az átmenetet az egyik zónából a másikba a viselkedés jól felismerheto változása jelzi Pl.: amikor a társadalmi zónát átlépi valaki, akkor a szemkontaktust beszünteti. Amennyiben mégsem, akkor az illeto valamilyen rituális felismerése szükségessé válik./ pl. mosoly, köszönés, kérdés hozzá /

73. Behatolás az intim zónába 1. Baráti, vagy intim közeledés 2. Ellenséges szándékú behatolás Az intim zónába való behatolásnál fiziológiai változások következnek be /adrenalin kiáramlás ?szívdobogás, vér áramlik az izmokba, pupilla szukül, felkészül a szervezet egy esetleges támadásra/

74. Behatolás az intim zónába/2 Ha olyasvalakit érintünk meg, akit csak most ismertünk meg, vagy nincs közelebbi kapcsolat köztünk, akkor az érintésünk, vagy arcunk, testünk közelsége ellenérzést válthat ki belole. Minél meghittebb kapcsolatba kerülünk másokkal,annál közelebbi távolságba kerülhetünk majd vele

75. Behatolás az intim zónába/3 Ha ketten megölelik és megcsókolják egymást, akkor kapcsolatuk intimitásáról az árulkodik, hogy milyen közel tartják egymáshoz a csípojüket.

76. Behatolás az intim zónába/4 Van olyan elkerülhetetlen helyzet, amikor be kell hatolnunk a másik intim zónájába pl.. Lift, tömegközlekedés stb. Hogyan reagálnak erre az emberek: nem beszélgetnek egymással kerülik egymás tekintetét alig mutatnak mimikai reakciókat keveset mozognak

77. Érzelem kifejezése a testtartás révén „magába roskad” meggörnyedt testtartás / ki az abszolút szerencsétlen: aki magába roskad és mellé esik” „kihúzza magát” - büszkeség jele

78. Szoros érzelmi kapcsolatban lévok Az egymással szoros kapcsolatban lévo emberek / szerelmesek, jó barátok / az interakciós helyzetben öntudatlanul átveszik egymás testtartását. /posturális tükörjelenség/

79. Ülo testtartás Elorehajlás - érdeklodést mutat Hátradolés, széken lecsúszás - érdektelenséget, unalmat mutat Hintázás a széken - unalom Elore hajolunk, ha meg akarunk szólalni Szék megragadása, elore dolés - menni akarás