1 / 21

A székelyföldi természeti és kulturális örökség fenntartható turisztikai hasznosítása

Magyar Regionális Tudományi Társaság III.vándorgyűlése Regionális fejlődés a Kárpát-medencében. Tudományos konferencia Sopron, Hotel Szieszta, 2005. Nov. 24-26. A székelyföldi természeti és kulturális örökség fenntartható turisztikai hasznosítása

Download Presentation

A székelyföldi természeti és kulturális örökség fenntartható turisztikai hasznosítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar Regionális Tudományi Társaság III.vándorgyűlése Regionális fejlődés a Kárpát-medencében. Tudományos konferenciaSopron, Hotel Szieszta, 2005. Nov. 24-26. A székelyföldi természeti és kulturális örökség fenntartható turisztikai hasznosítása (szempontok egy székelyföldi turizmus-stratégiához) Horváth Alpár tanársegéd - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Gyergyószentmiklósi Kirendeltség PhD hallgató - PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola horvath_alpar@yahoo.com

  2. Székelyföld - történeti-kulturális régió Regionalizálási módozatok: Benedek J. (2000): • pozitív-tudományos • normatív-formális • szimbolikus-informális

  3. Székelyföld – történeti-kulturális régió A régió Faragó L. (2005. 189.) • absztrakció - idea, tudáselem, reprezentáció, konceptus, nyelvi eszköz,metafora • klasszifikáció - térhasználati és megismerési egység, tudományos elemzés és rendszerezés terméke • konkrét realitás - ontológiai kategória, önálló entitás, abszolút tér-idő formáció, reprezentáció, valóságelem, tapasztalat, intézmény, bürokratikus eszköz

  4. Székelyföld – történeti-kulturális régió • Székelyföld - régió-reprezentáció: 1. absztrakcióként: a nyelv segítségével diskurzus során alakuló értelmezés 2. konkrét realitásként: a lehetséges értelmezések közül az egyik lehetséges és elfogadott megoldás megjelenése az intézményi valóságban

  5. Székelyföld – történeti-kulturális régió • Történeti régió: a magyarság kárpát-medencei jelenlétének körülményei között formálódott területi entitássá, székely székek sajátos jogállása • Kulturális régió: kultúra által közvetített értéktartalmak révén őrizte és erősítette meg identitását, a helyi közösségek székely-magyar identitástudata és a magyar nemzetrészekkel való kommunikáció révén erősítve • Székelyek földje - székely nemzet (rendi nemzetfogalom erős regionális identitás-elem) magyar kultúrnemzet része

  6. Székelyföld – történeti-kulturális régió • A Székelyföld – legitimációs térként jelenik meg a romániai és a magyar-magyar közéleti és politikai diskurzusban • két kvázikonkurrens Székelyföld-fogalom: 1. történeti Székelyföld - autonómia mozgalom (SZNT-MPSz) 2. Székelyföldi Fejlesztési Régió - (RMDSz) - a jelenlegi területi-közigazgatási középszintre a 3 megye – Maros, Hargita és Kovászna megye – a NUTS 2-es Közép régión belül

  7. Székelyföld – sajátos területi entitás Romániában

  8. Székelyföldi Fejlesztési Régió - programrégió, területrendszer, melyre területi és ágazati stratégiák kidolgozása vetődik fel? Területrendszer (Rechnitzer J. 1998. 241.): - “különböző szempontok szerint körülhatárolható - sajátos adottságokkal rendelkező terület (…), amely valamilyen szinten rendelkezik jogosítványokkal - arra, hogy saját fejlődését, vagy annak bizonyos elemeit meghatározza, - s annak megvalósításához eszközöket és intézményeket képes mobilizálni”

  9. Székelyföldi Fejlesztési Régió - magába foglal székelyföldi és nem-székelyföldi területeket, területi közösségeket és döntéshozókat - az etnikai jelleg a Székelyföld megnevezés mellett nem küszöbölhető ki eddigi fejlemények a régióépítés kapcsán: -a magyar döntéshozók együttműködési megnyilvánulásai, - a többségi nemzet részéről bizalmatlansági egnyilvánulások, szeparatizmus vádja, a nemzetállam szuverenitásának megsértésének gyanúja - a székelyföldi területek viszonylagos belső kohéziója, helyi és regionális identitások (sztereotípiák, mítoszok éltetése, autonómia-eszme társadalmi támogatottsága)

  10. A (kvázi)történeti Székelyföld – az egykori székek egy része, vagy a szereplők együttműködése által formálódó SZFR - regionalizmus-program, tömbben élő kisebbség önvédelmi, érdekérvényesítési programja?

  11. Turizmus a Székelyföldön - a domináns külföldi vendégkör Magyarországról érkezik - jellegzetes programkínálat: Erdély- és/vagy Székelyföld-körutak (szervezett és önszerveződő utazások) célpontjai természeti-táji látványosságok, történelmi, néprajzi, vallási, kulturális attrakciók, székely falu, a székely emberről, közösségről élő képzetek (mentalitás, attitűd) “kötelező látnivalók” - székelyföldi turisztikai szolgáltatók többsége magyar, piaci orientációja szinte egyoldalúan magyarországi vendégekre irányul - híd-szerep felismerése: - a Székelyföld a román vidékek meglátogatásának bázisa lehet, Románia magyarországi promóciójának a romániai magyarok lehetnek a pillérei - a belföldi turizmus éledezése - Székelyföld a romániai régiók versenyében (a nem-kultúrspecifikus kínálatban)

  12. Székelyföld turizmus-stratégiája • Alapelvek és vízió • Cél • Eszközök, intézmények, szereplők • Programok

  13. Székelyföld turizmus-stratégiája • Alapelvek: • fenntarthatóság (környezeti, társadalmi-kulturális és gazdasági) • marketingszemlélet • helyi vezéreltség • kettős integráció (Lengyel 1994, 2004): területi és ágazati integráció

  14. Székelyföld turizmus-stratégiája Vízió: • A turizmus a Székelyföld településeinek, térségeinek gazdaságában erősödő szerepet, jelentősebb multiplikátor-hatást vált ki, foglalkozató, jövedelemtermelő és tőkevonzó képessége révén • a helyi természeti és kulturális erőforrásokra támaszkodik és hozzájárul azok védelméhez, kíméletes hasznosításához, kultúra-közvetítő szerepet tölt be • a turizmus területi tervezésébe, desztinációs menedzsmentjébe és ellenőrzésébe a helyi szereplők (önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek) kiemelt szerepet kapnak • A Székelyföld erős, kulturális tartalommal telített márkaként jelenik meg a nemzetközi és a belföldi piacon, mint a Kárpát-medence és Románia sajátos régiója, diverzifikált és minőségi kínálattal, erősítve a belső, regionális kohéziót

  15. Székelyföld turizmus-stratégiája Kulturális környezet Társadalmi környezet Természeti környezet Turisztikai piac Kereslet Kínálat turistaforgalom M A I VE SZ MN marketing A turizmus belső rendszere Gazdasági környezet Technológiai környezet Politikai-jogi környezet A turizmus rendszerének összetevői, azok kapcsolatai és a környezeti hatások Forrás: Lengyel M. (1994) A turizmus általános elmélete. Budapest, KIT Képzőművészeti Kiadó. 47. o.; módosítva

  16. Székelyföld turizmus-stratégiája • Cél: • a helyi közösségek életminőségének javítása • a környezeti és örökségi értékek megőrzése • a helyi gazdaság növekedése és diverzifikációja • a régió autonómiájának és nyitottságának erősítése • a romániai és ezen belül a székelyföldi magyarság ill. a többségi román nemzet kommunikációjának, kölcsönös elfogadásának, tiszteletének az erősítése

  17. Székelyföld turizmus-stratégiája • Eszközök, intézmények - a megyei és települési önkormányzatok erősebb kommunikációja, a turisztikai és rekreációs funkció beépítése a fejlesztési és rendezésidokumentumokba - turizmusfejlesztésre szánt saját és külső források (előcsatlakozási, strukturális és kohéziós alapok, kormányzati és alapítványi pénzalapok) bevonása - Székelyföldi Turizmusfejlesztési Konzorcium vagy más szakmai testület létrehozása (akár a formálódó Székelyföldi Fejlesztési Intézeten belül)

  18. Székelyföld turizmus-stratégiája Programok (1): - turisztikai terméktípusok, turizmusformák szerinti programok: - egészségturizmus- wellness (üdülőhelyek) - kulturális turizmus (városok, falvak) - téli-sport és hegyi turizmus, aktív és kalandturizmus (üdülőhelyek, természetközeli helyszínek, korlátozottan természetvédelmi területek) - falusi és ökoturizmus (vidéki térségek, természetvédelmi területek)

  19. Székelyföld turizmus-stratégiája • Programok (2): horizontális, interszektoriális programok - az általános és turisztikai infrastruktúra fejlesztése, területerndezés és településrendezés, táj és kertépítészeti beavatkozások, épített örökség védelme, természetvédelem szigorítása, közlekedésszervezés - humánerőforrás-fejlesztés: a turizmusban dolgozók szakmai továbbképzése, a vállalati kultúra javítása -desztinációmenedzsment és -marketing fejlesztése, a területi szereplők kínálatának integrálása - részvétel a kormányzati programokban, az országos és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában

  20. A megvalósítás feltételei Alapozás a helyi sajátosságokra– térségi kommunikáció - A térbeli viszonyrendszerekrelativitása: nem objektíve meghatározott, hogy milyen térelemet kell megváltoztatni vagy éppen létrehozni - A környezeti problémák megoldása sok esetben az egyéni és csoportos magatartásformák alakíthatóságától függ; fontos a közösség értékrendjének megismerése: nem egyenlő a megrendelő óhajával, célszerű azonosítani a fejlesztésben érintett célcsoportokat, azok igényeinek össze egyeztethetőségét - Stratégiai jelleg: a tervdokumentum beépül a döntési-hatalmi struktúrákba, a tervezési folyamatban biztosított a nem kívánt hatások kiküszöbölése, adottak a visszacsatolás információáramlási és döntési feltételei A stratégia fenntarthatóságának feltételei, a székelyföldi közösség szempontjából: a szakszerűség – rendszerszemlélet, holizmus. Lokalizmus - a helyi közösség természeti és kulturális öröksége védelmének alárendelődő értékválasztás, egyeztetés

  21. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! horvath_alpar@yahoo.com

More Related