1 / 77

Érettségi vizsga

Érettségi vizsga. Közgazdasági szakmacsoport. Szabályozók. 237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

anais
Download Presentation

Érettségi vizsga

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Érettségi vizsga Közgazdasági szakmacsoport

  2. Szabályozók • 237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendeleta felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól • 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról • 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

  3. Érettségi vizsga Célok: • Az egymás után következő korosztályok számára elérhető legyen a középiskolai érettségi, majd ennek következtében a felsőoktatás. • Az iskolai oktatás a követelményekben a lexikális ismeretek mindenhatósága felől fokozatosan és jelentős mértékben mozduljon el a képességfejlesztés felé. • A közoktatásban reálisan elsajátítható készségek és megszerezhető ismeretek határozzák meg a követelményeket mind az érettségi, mind a felsőoktatásba való bejutás tekintetében. • Szűnjön meg a "dupla vizsgázás". • A tantárgyankénti érettségi követelmények szintenként egységesek, mindenki számára nyilvánosak, és az egyes iskolatípusokban ugyanazok legyenek. • A különböző középiskolákban adott egyforma érettségi minősítések a lehető legnagyobb mértékben ugyanazt a teljesítményt takarják valamennyi iskola esetében.

  4. Általában

  5. Egyedi akkreditáció

  6. Vizsgafajták

  7. Vizsgafajták 1. Rendes: a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. Javító: a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése. Pótló: a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, szintemelő érettségi vizsga folytatása. (pl. betegség)

  8. Vizsgafajták 2. Előrehozott: a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga, amely az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, korábbi évfolyamokon is letehető. Kiegészítő: a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga. Szintemelő: a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető. Pótló-és javítóvizsga természetesen ebben az esetben is tehető.

  9. Vizsgafajták 3. Ismétlő: az érettségi bizonyítvány kiadása után, iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból megismételhető az egyes tantárgyból korábban sikeresen letett vizsga.

  10. Vizsgaidőszakok szeptember 5-ig

  11. Vizsgaidőszakok • (5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg. • (6) A középszintű szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - a vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője (a továbbiakban: igazgató), az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Oktatási Hivatal állapítja meg. Az igazgató a középszintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével állapítja meg. (100/1997. 11. §)

  12. Jelentkezés az érettségi vizsgára • 12. § (1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott vizsgatárgyból - tehető érettségi vizsga. • (2) Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni. • (3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.

  13. Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos 2012.01.01-től Az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosul. Az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpont kapható

  14. Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos 2012.01.01-től 14. § (1) Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy b)az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

  15. Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos 2012.01.01-től (3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot, b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot, c) az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 100 érettségi többletpontot, d) egyéb többletteljesítményért a 19-20. §-okban meghatározott többletpontokat, e) a 22. § (1)-(4) pontjaiban meghatározottak alapján legfeljebb 40 többletpontot szerezhet. (4) A (3) bekezdés c)-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

  16. Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletváltozásai: hatályos 2012.01.01-től • 18. § (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult. • (2) Ha a jelentkező az előző bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult.

  17. Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletváltozásai: hatályos 2012.01.01-től • A tanulmányi pontok számításánál a középiskolai tárgyak esetében a választott tárgy természettudományos tárgy lehet - legalább 2 évig tanult tárgy utolsó két tanult év végi eredménye vagy két legalább 1 évig tanult tárgy esetén a két tárgy utolsó tanult év végi eredménye. • VISZONT: ha nincs eredménye természettudományos tárgyból, akkor másik, a jelentkező által választott tárgyból is számítható tanulmányi pont. Természettudományostantárgyak:biológia, fizika, kémia, földrajz, természettudomány. Szerző megjegyzése: Köznevelési törvény törvénytervezete ezt nem tartalmazza (2011.09.30. állapot)

  18. Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletváltozásai: hatályos 2012.01.01-től • Alapképzésre, egységes osztatlan képzésre nem vehető fel, aki többletpontok nélkül (kivéve emelt szintű érettségiért járó többletpont) nem éri el a 240 pontot (tehát ebben az esetben nem számítható a jelentkező részére felvételi pontszám). • 23. § Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot.

  19. Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletváltozásai: hatályos 2012.01.01-től A szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyak változásai (amennyiben a vizsgatárgy megnevezése változott, úgy a korábbi vizsgatárgyak megfelelnek az új megnevezésű vizsgatárgyaknak): A. Nem lesz választható szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgy 2012-től: • gazdaságtudományok képzési terület: közgazdasági-marketing alapismeretek; vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek; B. Választható lesz szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyként 2012-től: • gazdaságtudományok képzési terület: kereskedelmi és marketing alapismeretek; vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek;

  20. Vizsgatárgyak 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai: hatályos 2012.01.01-től A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 2013. január 1-jén kiegészül az alábbi melléklettel: 4. számú melléklet a 237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelethez A felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgák jegyzéke szakonként, képzési területenként: Gazdaságtudományok képzési terület Forrás: http://www.oh.gov.hu/valtozasok-felsooktatasi

  21. Érettségi dokumentációk • Jelentések • Jegyzőkönyvek • Vizsgáztatási jegyzék • Törzslap • Törzslapkivonat • Osztályozó ív • Egyéni osztályozó ív Egységes szoftver Bizonyítvány tanúsítvány

  22. Vizsgabizottság tagjai • 13. § (1) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül - a Hivatal bízza meg. • (2) A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. • (3) Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatárgyanként - kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.

  23. Írásbeli vizsga időtartama • 19. § (1) Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a részletes követelmény és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő, a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc), b) emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc). (2) Az írásbeli vizsga idejére a részletes követelmény és vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.

  24. Szóbeli vizsga előkészítése

  25. Szóbeli vizsga lebonyolítása 1. • 33.§(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak - az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának - jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke - a vizsga folytatása mellett - a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható. • 34. § (1) A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

  26. Szóbeli vizsga lebonyolítása 2. • 35. §(2) Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. • (3) Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet. • (4) Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik. • 36. § (2) A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

  27. Szóbeli vizsga lebonyolítása 3. • (5) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 10%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

  28. Szóbeli vizsga lebonyolítása emelt szinten 4. 40/A. § (1) • a) a szóbeli tételeket a Hivatal készítteti el, és eljuttatja a tantárgyi bizottsághoz, • b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - húsz percnél több nem lehet, • d) a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó minősítésére,

  29. Vizsgabizottság középszinten jegyző

  30. Szóbeli vizsga emelt szinten

  31. Értékelés

  32. Idegen nyelv és nyelvvizsga • 45.§(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, • a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú, • b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

  33. Felvételi pontok számítása 100 pont 100 pont Többletpontok max. 100 100

  34. Felvételi többletpontok A többletpontokat két csoportra lehet osztani: • Jogszabály alapján járó (minden szakon kötelező) többletpontok- emelt szintű érettségi vizsgaeredményért,- nyelvtudásért,- előnyben részesítés okán • Képzési területek szerint adható többletpontok- tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján;- szakképesítés alapján;- sporteredmény alapján.

  35. A1. Emelt szintű érettségi többletpontjai • Alapképzésen és egységes osztatlan képzésen, valamint felsőfokú szakképzésen jár az emelt szintű érettségi eredményért többletpont, amennyiben:- az emelt érettségi legalább 30%-os eredményű, ÉS- a jelentkező érettségi pontjait is az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. • Vizsgatárgyanként 50 többletpont jár. Ebből következik, hogy legfeljebb 100 többletpontot kaphat a jelentkező ezen a jogcímen, hiszen minden szakon két tárgyból, illetve érettségi eredményből számolják az érettségi pontot.

  36. A2. Nyelvtudásért járó többletpontok Nyelvtudásért járó többletpontok:A felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon:- B2 komplex (korábban középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont,- C1 komplex (felsőfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont.

  37. A3. Előnyben részesítés többletpontjai • Előnyben részesítés jogcímén (azaz hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért összesen) legfeljebb 40 többletpont adható. • Hátrányos helyzet miatt 20 többletpont jár minden alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőfokú szakképzésen. • Hátrányos helyzetű az a jelentkező, aki felvétel esetén a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be ÉS • - akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, és/vagy- aki után középfokú tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, és/vagy- középfokú tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,- állami gondozott volt.

  38. Gazdasági képzési terület

  39. Érettségi követelmények képzési területekre

  40. Változások 2011

  41. Változások 2012

  42. Változások 2012

  43. Érettségi követelmények tantárgyanként • 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről (2012. április 1-től változik!!!) • Fő újdonság: üzleti gazdaságtanból is lesz emelt szintű érettségi!!! Forrás: http://www.oh.gov.hu/kapcsolodo-jogszabaly/2012-aprilis-1-jetol

  44. Érettségi követelmények közgazdasági alapismeretek Elméleti gazdaságtan vizsgarészek:

  45. Érettségi követelmények közgazdasági alapismeretek /elméleti gazdaságtan/ A vizsgán használható segédeszközök:

  46. Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /középszint/

  47. Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /középszint/ Lehetséges feladattípusok:

  48. Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /középszint/ A szóbelitételsortartalmiésformaijellemzői • Tartalmiszerkezet • A tételekközöttazonosaránybanjelennek meg a makroökonómiaés a mikroökonómiaismeretei. A tételeketolymódonkellelőírni, hogyazok a részleteskövetelményekvalamennyitémakörétérintsék, azazmindegyiktémakörhözlegalább 1 tételtartozzon a tételsorban.

  49. Érettségi követelmények elméleti gazdaságtan /középszint/ A szóbelitételsortartalmiésformaijellemzői A szóbeli vizsga témakörei: • Mikroökonómia - Mikroökonómiaialapismeretekésösszefüggések - A fogyasztóimagatartásés a kereslet - A vállalattermelőimagatartásaés a kínálat - A termelésitényezőkpiaca - Az externáliákés a közjavak • Makroökonómia - Makroökonómiai alapismeretekésösszefüggések - A makrogazdaságiegyensúly - Az államgazdaságpolitikája - Külgazdaságikapcsolatokésnemzetgazdaságiösszefüggések

More Related