slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT PowerPoint Presentation
Download Presentation
Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 16

Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT - PowerPoint PPT Presentation


  • 82 Views
  • Uploaded on

12. tétel. Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT . 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői. 2.,Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3–6 éveseknél. A 3–6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT' - anais


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

12. tétel

Büky Béla:

AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE

ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT

1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői

2.,Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3–6 éveseknél

slide2

A 3–6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői

  • Hangérzékelés Pauka K. alapján:
  • Az ingerületek a perifériától a központ felé haladva egyre
  • határozottabb csoportokat alkotnak, mintaelrendeződéseket
  • alkotva ezzel
  • így a beszédszignálból a lényeges elemek kidomborodnak
  • Az újonnan beérkező beszédmintát (fonéma)
  • a már elraktározottakkal szembeállítjuk, és abba
  • a fonémacsoportba tagoljuk, melyekhez leginkább hasonlít.
slide3

A mássalhangzók megkülönböztetéséhez

a zörej frekvenciapozíciója ad lehetőséget.

Magánhangzók megkülönböztetése:

1, fonémaazonosítással

2, fonémaazonosítás a beszélő jellegzetességeinek felismerésével

A magánhangzók egyik észlelési módja: frekvenciamaximumok

meghatározása alapján különböztetjük meg

a magas és mély hangokat

(formáns észrevevési küszöb: egy kétformánsú magánhangzónál

a második formáns meghalad egy meghatározott küszöböt

 magas hang keletkezik (pl.: óő, úű)

slide4

A hallásküszöb nem azonos a formáns észrevevési küszöbbel.

Ha minden tekintetben optimális a hallás, akkor az egyén általában 0,0001 dyn/cm2-nyi hangerősséget már érzékelni tud.

Itt nincs hátrányuk a gyermekeknek, viszont a hangkarakter megállapításában van:

nem bizonyos, hogy óvodások mindig képesek elkülöníteni pl. a férfias női, ill. a nőies férfi hangot.

Az óvodáskorú és annál fiatalabb gyermekeknél kis jobbfül-hallással lehet számolni; továbbá egyénenként szélsőséges különbségek lehetnek az észlelésben.

slide5

Az iskolába lépő gyermek esetében átlagosan 3000 szavas szókészlettel szoktak számolni. (Salamon Jenő mérése)

Ez mindamellett az aktív szó-kincs.

A passzív, amit a gyermekek megértenek, ennél lényegesen nagyobb.

slide6

A mondat-, ill. mondatszerkezet-megértés

sok tekintetben a szó- és kifejezésmegértés függvénye

(hiába érti meg a mondatot, ha nem érti meg a benne elhangzó szavakat),

illetve függvénye annak is, milyen az adott mondat szupraszegmentális elemeinek kifejezőereje.

(A szupraszegmentális nyelvi jelek az egyes hangok és szavak prozódiai sajátosságai: erősségi vagy zenei hangsúly, hanglejtés stb.)

Általában azokat a grammatikai összefüggéseket, amelyeket helyesen használ a gyermek, egyben meg is érti.

slide7

A szupraszegmentális elemek érzékelése

igen korán megkezdődik.

Az adatok azt mutatják, hogy pl. az amerikai angol intonációs kontúrokra vonatkozó megkülönböztető képesség nyolchónapos korra alakul ki.

Néha e mező jeleinek jelenléte nélkül nem is érti meg a gyermek a neki mondott szó jelentését : a beszéd összetettebb tartalmi elemeinek megértése affektív tényezőkön múlik.

,,A gyermek a jel értékű beszédhangok szokványos jelentését csak akkor képes fölfogni, ha a mimikai és modulációs (zenei) jelentéstudat ráépülhet”

slide8

A gyermek 7 hónapos kora után egyre kevésbé szorul rá az affektív szintű kommunikációra – a szavakat elkezdi egymástól megkülönböztetni és logikailag felfogni.

A szupraszegmentum 3–6 éves korban tehát már egészen más funkciójú, mint a korai gyermekkorban.

Ekkor (3–6 éveseknél) a mondatnyi beszédszövegek nemcsak affektív vonatkozásainak, hanem már logikai árnyalatainak felfogásában segíti a gyermeket.

slide9

Már a gyermekeknek van bizonyos szövegfonetikai ismeretük – igen korán képesek elkülöníteni a gyermekhez szóló beszédet a felnőtthöz szólótól – pusztán a tónus, az alkalmazott szóanyag figyelése alapján.

Nem verbális jelzések és jelzésfelismerések: még kevés kutatást végeztek ezen a területen, pedig az óvodások jel- és szimbólumfelismerése fontos pedagógiai értékű folyamat.

slide10

Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3-6 éveseknél

Vekerdi I. (1981): a játék, és a családban végzett tudatos ellenőrzés elősegítheti a beszédhallás-fejlesztést.

„nem minden hang válik egyformán könnyen önálló létezővé”

slide11

MSH: Magas frekvenciájuk miatt kiemelkednek a többi hang közül pl: s, zs, cs, sz, z, c,

Ezeket gyorsan lehet tudatosítani a gyermekeknél

ezt követik az m-n, f-v, l-r hangpárok, majd

a zárhangok csoportja.

MGH: egy óvódás számára nem könnyen „válik önállóvá”, különösen egy szótag részét képezve; zárhangszomszédaik (p, t, k, b, d, g) pedig még jobban megnehezítik a különválasztásukat.

slide12

Vekerdi javaslataihanghallás fejlesztésére:

– hanggal kapcsolatos élménynyújtás (pl. S hanggal a vonat/gőzmozdony utánzása)

– hang gyakorlása szavakban (mondókák hallgattatása)

– hang kihallása szavakból (morgó, zümmögő, fújó hangok felismerése)

– hang felismerése belső hangok alapján (pl. ún. testvérszavak bemutatásával : hurok-húrok; vasal-vassal)

– szójelentés felismerő játék

– a szóalak egészének hangzókra bontása (nagycsoportban)

slide13

Vekerdi I. javaslatai a szóérzékelés begyakorlására:

– a gyermekek maguk alkossanak mondókákat

– kerestessünk a gyermekekkel szavakat, melyekben megadott hangok feltűnnek

Szállóigeszerű szövegfelismerés gyakorlása:

– a kívülről tudott versrészlet/szállóige beillesztése más környezetbe (más versbe/mondókába): a hiba megkeresése egyben a megkeresendő, hibás helyen lévő frazeológiai egységre vonja a gyermekek figyelmét

slide14

Mondatjelentés-felismerés kísérlet (Pléh Csaba):

A 3–6 éves kisgyermekek a mondat első főnevét, amennyiben az alany, túláltalánosítják (dichotikus aszimmetria a hallásban)  megállapításából következik, hogy különösen mondat első főneve jelentésének pontos, szabatos felfogását kell az óvodákban gyakoroltatni.

A szupraszegmentális jelenségek érzékelésére, valamint nagyobb összefüggések logikai vázának érzékelésére nézve szintén kevés a megfigyelés és a kísérleti anyag, bár fontos lenne: Sebestyén Árpád szerint egész anyanyelvi megújulásunknak az óvodában kéne kezdődnie.

slide15

Vizsgálni lehetne:

– a négyféle kérdő hangsúly közül melyik kel mondott kérdő mondat lehet a leghatékonyabb gyermekektől kérdezéskor?

– optimális intonációs forma megkeresése a felszólító mondatoknál is

A gyermekeknek nagy gonddal kéne tanítani a nem verbális jelzések jelentését: főként olyanokat, amelyek felnőttkorban is értékesíthetők.

slide16

Köszönjük a figyelmet!

Kucsera Zsanett Borsos Daniella