zleti jog ii n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Üzleti jog II PowerPoint Presentation
Download Presentation
Üzleti jog II

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 11

Üzleti jog II - PowerPoint PPT Presentation


  • 96 Views
  • Uploaded on

Üzleti jog II. 2. Előadás Kötelmi jog - szerződés. Kötelmi jog. Kötelem. Kötelemfakasztó tényállások . Kötelem és szerződés. A kötelem relatív szerkezete. A kötelem meghatározott személyek közötti vagyoni kapcsolat, jogviszony .

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Üzleti jog II' - amina


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
zleti jog ii

Üzleti jog II

2. Előadás

Kötelmi jog - szerződés

k telmi jog
Kötelmi jog.

Kötelem. Kötelemfakasztó tényállások. Kötelem és szerződés

a k telem relat v szerkezete
A kötelem relatív szerkezete
  • A kötelem meghatározott személyek közötti vagyoni kapcsolat, jogviszony.
  • A meghatározott személyek egymással szemben tartoznak szolgáltatással, illetve egymással szemben van joguk a másik szolgáltatását követelni. A szolgáltatások általában kölcsönösek és kiegyenlítettek.
  • A kötelem attól relatív, hogy az a kötelem alanyain kívül kívülálló személyeket nem jogosítés nem is kötelez semmire, ellentétben a dologi jogi jogviszony abszolút szerkezetével (utóbbinál ugyanis egy jogosulttal szemben mindenki más kötelezett).
diszpozivit s a k telmi jogban
Diszpozivitás a kötelmi jogban
  • A kötelmi jogot szabályozó normák egyaránt tartalmaznak eltérést nem engedő(kógens) és a felek akaratát előtérbe helyező, a jogi szabályozástól eltérést engedő (diszpozitív) elemeket.
  • A diszpozitivitás azonban nem az egész kötelmi jog sajátja, hanem csak a kötelmi jog legtipikusabb részéé a szerződési jogé. A szerződési jog kb. 90%-ban diszpozitív szabályokat tartalmaz.
diszpozitivit s a szerz d si jogban
Diszpozitivitás a szerződési jogban
  • A diszpozitivitása szerződési jogban úgy érvényesül, hogy a jogalkotó a szerződések megalkotásánál alapvetően a felek akaratát, döntését helyezi előtérbe (magánautonómia elve) akként, hogy a felek a szerződés tartalmát saját érdekeiknek megfelelően, a lehető legszabadabban, állami beavatkozástól mentesen állapíthassák meg, s csak a tartalom felek által meg nem határozott elemeinél játszik kiegészítő szerepet a törvény vonatkozó rendelkezése, kivéve, ha annak alkalmazását a felek szerződésükben kifejezetten kizárták.
a k telem elemei r l
A kötelem elemeiről
  • Minden jogviszonynak, így a kötelemnek is van alanya, tárgya (közvetlen és közvetett) és tartalma.
  • Például: Orsi és Béla adásvételi szerződést kötnek egymással, amelynek értelmében Orsi eladja fekete színű „xy” típusú 1 éves mobiltelefonját 5000 ft-ért Bélának.
    • A példában egy adásvételi szerződés fakasztotta kötelem szerepel, amelynek alanyai Orsi mint eladó és Béla mint vevő. A kötelem közvetlen tárgya a mobiltelefon tulajdonjogának átruházása Bélára, illetve az 5000 Ft mint ellenszolgáltatás feletti tulajdonjog átruházása (a közvetett tárgy a jogi értelemben vett „dolog” azaz ezesetben a mobiltelefon).
a k telem elemei
A kötelem elemei.
  • A példában a kötelem közvetett tárgya az, amire a közvetlen tárgy irányul, azaz a dolog, itt az „xy” típusú 1 éves, fekete mobiltelefon.
  • A kötelem tartalma Orsi és Béla azon jogainak és kötelezettségeinek az összessége, ami ahhoz kell, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás (tehát a közvetlen tárgy) szerződésszerűen teljesüljön: a dolog, illetve a vételár átadása, a kölcsönös tájékoztatás kötelezettsége stb.
  • Összefoglalva: a kötelem elemei:
    • a kötelem meghatározott alanyai,
    • a tárgy, amely mindig „kettős”: a közvetlen tárgy: az a magatartás, vagy szolgáltatás, amit a szerződés céloz, amire létrejött, a közvetett tárgy pedig az a dolog (jog vagy követelés), amire a közvetlen tárgy irányul.
    • A tartalom pedig tulajdonképpen a közvetlen tárgy részletes kibontása alanyi jogok és kötelezettségek formájában.
mi a helyzet veron ban
Mi a helyzet Veronában…?
  • Alanyok …
  • Tárgy …
  • Tartalom…

Van szerződés, vagy nincs?

Hibás a szerződés valamiben?

Mi a helyzet ha igen, mi a helyzet, ha nem?

(Mit rejt az 1-2-3 sz. boríték?)

a k telemfakaszt t nyek r l ltal ban
A kötelemfakasztó tényekről általában
  • A kötelmek aszerint, hogy mi hozza őket létre többfélék lehetnek, s némileg eltérő szabályozás is vonatkozik rájuk. Kiemelt szerepe és helye a szabályozásban a legtipikusabb kötelmeknek a szerződéses kötelmeknek van. Kötelmi ált. rész a Ptk.-ban: szerződési ált. rész! (okok)‏
  • A kötelmeket a következő tények fakaszthatják (hozhatják létre):
    • szerződés ‏
    • egyoldalú jognyilatkozat
    • jogszabály
    • (…4. sz. boríték)
    • (…5. sz boríték)
tov bbi k telemfakaszt t nyek
További kötelemfakasztó tények
  • bírósági határozat vagy más, hatósági határozat
  • károkozás (jogszerű /jogszabály felhatalmazása alapján megengedett/károkozás, illetve jogellenes károkozás
  • jogalap nélküli gazdagodás
  • megbízás nélküli ügyvitel
  • értékpapír (szerződés/egyoldalú jogügylet?)
  • utaló magatartás
  • … mit rejt a 6. sz boríték?
a k telmi jog szab lyoz s nak rendszere a k telmi jog ltal nos s k l n s r sze
A kötelmi jog szabályozásának rendszere (A kötelmi jog általános, és különös része)

A kötelmi jog két nagyobb egységre tagolódik: az általános és a különös részre.

  • Általános rész
    • Az általános szabályok, noha a szerződésekre modellezettek, kis eltéréssel a többi kötelemfakasztó ténynek is közös szabályát adják.
    • Az általános rész az általános (általában mindenegyes szerződéstípusra alkalmazható) szerződési szabályokon kívül a szerződésen kívüli károkért való felelősség jogát és a jogalap nélküli gazdagodás szabályait is felöleli.
  • Különös rész
    • A különös rész az egyes, nevesített szerződések, szerződéstípusok speciális szabályait fekteti le (pl. adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, fuvarozás, biztosítás, stb.)