XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia

1. XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia IV. évfolyam Témavezető: Prof. Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén

2. Együttélési hajlandóság a Duna-menti Vajdaságban

3. Kutatás célja A vajdasági multikulturalitás az interetnikus kapcsolatokban nyilvánul meg, amit a különböző nemzetek nyelvi és egyéb kommunikációs és együttélési készségén keresztül mérünk. • A dolgozat bemutatja a többnemzetiségű térségben tapasztalt együttélési hajlandóságot. • Konkrét célom megvizsgálni a magyar egyetemisták álláspontját, toleranciaszintjüketazújonnan betelepültek felé.

4. Kutatás módszere • Résztvevő megfigyelés módszere (szociológiai összefüggések) • A statisztikák, korábbi kutatási eredmények elemezése • Kérdőíves felmérést végeztem a vajdasági magyar egyetemisták körében (2009, 2010). Az adatok statisztikailag nem reprezentatívak az egész Vajdaság területére, azonban kiértékelésük értékes információkat fed fel.

5. Hipotézisek • Az egyes emberek viselkedésére negatív hatással voltak : • a szerb állam intézkedései • a politikai pártok propagandája • a média. • A helytelen nevelés, a családok szociális pozicionálása, az etnikai incidensek megélése is befolyásolta a lakosság együttélési hajlandóságát.

6. A szerb társadalom időszerű jegyei • Nacionalizmus váltja a szocializmus • Hiperinfláció, szegénység, gazdaság válsága • Bűnösök: • nyugati nagyhatalmak • szomszéd népek • elszakadni vágyó kisebbségek

7. Szerb társadalom szembetűnő kulturális és társadalmi különbségei • Milošević szerepe • Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia centenáriumára írodott memorandum

9. Kocsis K. MTA Vajdaság nemzetiségi térszerkezete

10. Háttérelemzések, előzmények A tartomány autochton lakosainak száma folyamatosan csökken. Okok: • Imigráció: • 1920-1941: 80-100 ezer szerbcsalád kolonizálása (Mirnics, 2001) • Tervezett betelepítések Tito idejében (180.000 boszniai szerb és montenegrói) (Gábrity-Molnár, 2001) • Menekült hullámok (1991-1995, 1999 = 250.000) • Emigráció: • Vendégmunkások (1965 óta máig folyamatosan) • Szerb elitemigráció (90-es években) • 1948-1991: 70 000magyar vándorolt külföldre • 90-es években becslések szerint 30 000 magyar vándorolt ki Vajdaságból(Gábrity-Molnár, 2001)

11. 1991-1996 között érkezett 258 ezer (54% horvátországi, 37,8% boszniai) szerb menekülteknek köszönhetően, a tartomány népességének 13%-a friss jövevény. Érkezésük több községben megbontotta a magyar–szerbegyensúlyt. (Gábrity-Molnár 2010). • A szerb lakosság száma 1991-hez képest 178 ezer fővel 15,6%-kal gyarapodott. A menekültek letelepítése során érintett területek: Szerémség, Dél- és Északnyugat-Bácska, a bánáti Pancsova környéke. • Az etnikai incidensek folyamatosak (2005. januárjában érkezett az Európai Parlament Tényfeltáró Bizottsága, a félezer incidens okán, 2003-04 évben)

12. A menekültek részaránya községenként

13. Az etnikai atrocitások a hivatalos rendőri jelentésekből nehezen bizonyíthatók • a fizikai bántalmazások, • a magyar és más kisebbségek (horvátok, romák) elleni falfirkák és újságcikkek, • nemzeti alapon történő gyalázkodások, • magyar nyelvű helységnévtáblák megrongálása, • szóbeli fenyegetések… A hatóságok indifferens hozzáállása és eredménytelensége, valamint a kettős mércék alkalmazásanemzetiségi intoleranciára adott okot, valamint félelmet és a jogbiztonság elvesztésének érzését keltik a kisebbségi közösségek tagjaiban.

14. Az atrocitások megjelenése a kisebbségek és a menekültek közös élethelyein

15. Interkulturális kutatások a Tito korszak után A belgrádi Társadalomtudományi Intézet kutatói, a Helsinki Bizottság – Beográd, a tartományi szervek (Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Kisebbségügyi Titkárság - Újvidék) és egyes kisebbségi tudományos műhelyek (Magyarságkutató Tudományos Társaság Szabadka, Emberi Jogi Központ Szenttamás) több felmérést végeztek az interperszonális viszonyokról és az atrocitásokról.

16. Kutatási eredmények • 1988-1990 – a politikai események felzavarták a nemzetiségi viszonyokbékésnek hitt állapotát (Milošević). • A nemzetiségi tolerancia mellett kulturális differenciálódást észleltek (szociális természetű,ritkábban nacionalista). • A tartomány lakosságának „csak” 10%-a mutatott fel „nacio-kulturális bezártságot”.(Baćević, 1990).

17. Házasodási hajlandóság a magyarok és a szerbek között (Baćević, 1991). Magyarok Szerbek

18. A Délszláv háború idején (1995) a szociológusok: • a szerbeknél fedezték fel a nemzeti identifikálódás feltörését, sőt a magas fokú „xenofobiás jellegű“ bezártságot is. (Golubović–Kuzmanović–Vasović, 1995) • 1995-ben a menekültek érkezésével a vajdaságiakban erősödött a nacionalizmus. • A saját etnikai csoportba való bezárkózás a szerb kutatókat akkor nem aggasztotta: „…nem dominál és nem okozhat nemzetiségi összeütközéseket…” (Ilić–Cvejić, 1997)

19. Részleges vagy teljes etnikai bizalmatlanság mások irányában (Ilić– Cvejić, 1997)

20. Például: A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának bővítéséről a megkérdezett szerbek 40%-a negatív választ adott. Mivel a vajdasági nemzetiségi térséget a szerb-magyar viszonyok határozták meg legerőteljesebben, a kutatók szerint e relációban lehetségesek a potenciális és nyílt etnikai konfliktusok.(Ilić– Cvejić, 1997) A politikai váltás (Milošević menesztése, Zoran Đinđić hatalomra jutása 2000-ben) a menekültek és a kisebbségek irányába is hozott némi, de elégtelen szemléletváltást.

21. Friss kutatásaim bemutatása – kérdőívezés (2009, 2010) Minta: 2009-ben 30 magyar egyetemista és 2010. októberében 30 hallgató lekérdezése. • Vajdaság 19 különböző településén laknak, • több generáció óta Vajdaságban élnek és erős regionális tudatot mutatnak (76,6% vajdasági magyar, 20% magyar…).

22. Szubjektív vélemény az egyes csoportok gazdasági státusáról A magyar kisebbség kiegyenlíti a rossz/közepes gazdasági pozícióját a koszovói menekültekével. Legjobban pozícionál szerintük a szerb lakosság.

23. Etnikai incidensek ismerete a magyar egyetemisták körében

24. Az etnikai összetűzések okozói Nevelés hiánya, tudatlanság/tájékozatlanság, menekültek, rossz gazdasági körülmény…

25. Ismersz-e olyan személyt, aki áldozatul esett etnikai alapon elkövetett verekedésnek incidensnek Vajdaságban? Testközelben…

26. Barátkozási szokások

27. Toleranciaszint mérés – elfogadottság arány: Mennyire fogadod el, ha…

28. Multikulturalizmus megélése a magyar egyetemisták körében (2010)

29. Kiút az etnikai összetűzésekből...

30. Kutatási zárógondolatok • A vajdasági magyar egyetemistákerős regionális kötődést mutatnak. • A vajdasági magyarság és a koszovói menekültek gazdasági helyzetét egyformán a legrosszabbnak értékelték. • A hallgatók nagy része csak saját nemzetiségévelbarátkozik (szociális, kulturális differenciálódás). • Legtöbbnek van etnikai összetűzéshez fűződő személyes tapasztalata (találkoztak az áldozatokkal), mégis Vajdaság sokszínűségét értéknek tartják, melyet ápolni kell. • A megoldást a nevelésben látják.

31. Konklúzió • A migrációk eredményeképpen, a magyar-szerb, horvát-szerb népcsere eredményezte a szerbek arányának több mint 10% növekedését a tartományban. • Vajdaságban a nemzettel való azonosulás kimutatásának mértéke legkifejezettebb a szerbeknél. A más nemzetek irányába mutató bizalmatlanság szintén a szerbeknél a legerősebb. Míg ők az állami szervekben bíznak, a kisebbségek elégedetlenek a hatóságok működésével. • A szerb etnikai térnyerés elsősorban a Belgrád-Újvidék-Szabadka tengely közelében fekvő, kedvező életkörülményeket kínáló, gazdaságilag fejlett kommunák területén feltűnő. • A hatóság, pártok és a média eredményesebb fellépése a nemzetiségi intoleranciával szemben a jogbiztonság érzését keltené a kisebbségi közösségek tagjaiban.

32. Felhasznált szakirodalom • Baćević, Ljiljana és munkatársai (1990): Neposlušni medij,Novi Sad: RTV Novi Sad • Baćević, Ljiljana és munkatársai (1991): Jugoslavija na kriznoj prekretnici, Beograd: Institut društvenih nauka • Gábrity Molnár Irén (2001): A jugoszláviai magyarok vándormozgalmának okai és méretei, In: Dr. Gábrity Molnár Irén - Mirnics Zsuzsa (szerk.): Fészekhagyó vajdaságiak, Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság. 115-162. • Gábrity Molnár Irén (2010): Vajdaság népességének háború okozta attitűdjei, Szociológia Szemle, Budapest (publikálás alatt) • Dr. Gábrity Molnár Irén (2006): Szerbia és Vajdaság demográfiai mutatói – migrációk. In: Gábrity Molnár Irén–Ricz András (szerk.): Kistérségek életereje – Délvidéki fejlesztési lehetőségek, Szabadka: Regionális Tudományi Társaság

33. 6. Golubović, Z., B. Kuzmanović , M. Vasović (1995): Društveni karakter i društvene promene u svetlu nacionalnih sukoba(Social Character and Social Changes in the Light of National Conflicts), Belgrade: Institut za filozofiju i društvenu teoriju i Institut Filip Višnjić. 7. Ilić, Vladimir; Cvejić, Slobodan (1997): Nacionalizam u Vojvodini, Zrenjanin: Gradska narodna biblioteka Žarko Zrenjanin. 8. Vladimir Ilić (2002): Minorities and Refugees in a Tangle of Nationalistic Radicalization, Helsinki Committee in Serbia Files. www.Helsinki.org.yu/hcs/HCSfiles8complete.htm. 9. Dr. Korhecz Tamás, Dr. Gábrity Molnár Irén, Deli Andor (2006): Tolerancia-építők, Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság-Pannónia Alap. P. 118. 10. Mirnics Károly (2001): Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak, In: Gábrityné dr. Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa (szerk.): Fészekhagyó Vajdaságiak, Szabadka:Magyarságkutató Tudományos Társaság.9-75.

34. Köszönöm a figyelmet!