A szinusz-tétel és alkalmazása - PowerPoint PPT Presentation

alissa
a szinusz t tel s alkalmaz sa n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A szinusz-tétel és alkalmazása PowerPoint Presentation
Download Presentation
A szinusz-tétel és alkalmazása

play fullscreen
1 / 20
Download Presentation
A szinusz-tétel és alkalmazása
346 Views
Download Presentation

A szinusz-tétel és alkalmazása

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. × : kattintás;: tilos kattintani. A szinusz-tétel és alkalmazása  Készítette dr. Bay László Sike László tervei alapján és közreműködésével

  2. b c b c a c a b = = = = sinβ sinγ sinα sinγ sinα sinβ sinβ sinγ a = sinα  Tétel (szinusz-tétel): A háromszögben két oldal aránya a velük szemközti szögek arányával egyenlő. C γ γ γ sin a a a = sin b b b sin = α α β α β β sin c c c A B sin A fenti összefüggéseket más alakban is fel szokás írni; ezek az egyenletek átrendezéséből adódnak: = sin ; ; ; avagy . Szavakban megfogalmazva: A háromszögben az oldalaknak és a velük szemben fekvő szögek szinuszának hányadosa állandó. Ezeknek a hányadosoknak a jelentésére később visszatérünk.   Nem kérem a tétel ismertetését!

  3. Most megismerkedünk néhány olyan tétellel, amelyeknek vagy a szinusztétellel, vagy annak a bizonyításával, ill. a feladatok megoldásához hasznos segítséget nyújtanak Nem kérem ezeket a tételeket! 

  4. acsinβ bcsinα absinγ 2 2 2 C γ b a β α c B A    Tétel: A háromszög területe egyenlő két oldal hossza és a közbezárt szög szinusza szorzatának a felével. C . T = = = γ γ a a a b b b Bizonyítás: Tételezzük először fel azt, hogy a háromszög hegyesszögű: Rajzoljuk be a magasságvonalakat! α α c c c β β A B Az ACR derékszögű háromszögben sinγ = mA/b  mA = bsinγ. Tehát T = amA/2  T = (absinγ)/2. A PBC derékszögű háromszögben sinβ = mC/a  mC = asinβ. Tehát T = cmC/2  T = (acsinβ)/2. Az ABQ derékszögű háromszögben sinα = mB/c  mB = csinα. Tehát T = bmB/2  T = (bcsinα)/2. Legyen a háromszög tompaszögű, s legyen γ a tompaszög. R  mA Q  mB mC P  B Berajzoljuk a magasságokat; γ’ = 180° – γ sinγ’ = sinγ. BCQ-ban sinγ’ = mB/a  mB = asinγ’  T = bmB/2 = = (absinγ’)/2 = (absinγ)/2. ABR-ben sinβ = mA/c  mA = csinβ  T = amA/2 = (acsinβ)/2. APC-ben sinα = mC/b  mC = bsinα  T = cmC/2 = (cbsinα)/2. β c P mB a  mC γ γ’ b α  A Q mA C      R Teljes a bizonyítás! Nem kérem ezt a tételt!

  5. absinγ acsinβ bcsinα bcsinα acsinβ absinγ 2 2 2 2 2 2  Érdemes ezt a tételt még egyszer szemügyre venni! C γ . T = = = a b Ha az , és egyaránt a háromszög területével egyenlő, akkor ezek közül bármelyik kettő egymással is egyenlő! α c β A B bsinγ absinγ b csinβ acsinβ sinβ :sinγ – megtehetjük, mert γ 0°  sinγ  0 :c – megtehetjük, mert c  0! :a – megtehetjük, mert a  0! 2 = / Nézzük az első kettőt! 2sinγ 2c 2 c sinγ 2 asinγ absinγ bcsinα a csinα sinα 2 :sinγ – megtehetjük, mert γ 0°  sinγ  0 :c – megtehetjük, mert c  0! :b – megtehetjük, mert b  0! = / Nézzük a két szélsőt! 2sinγ 2c 2 c 2 sinγ acsinβ bcsinα asinβ a bsinα sinα 2 :sinβ – megtehetjük, mert β 0°  sinβ  0 :c – megtehetjük, mert c  0! :b – megtehetjük, mert b  0! = / Nézzük az utolsó kettőt! 2 2 2b 2sinβ b sinβ Mi adódott??? Az átalakítások után aszinusz-tételtkaptuk! A háromszög területének „kétféle felírása”, majd a „jobb oldalak” egyenlővé tétele, végül egyenlet-átalakítások a szinusz-tétel egyik bizonyítását eredményezik.  

  6. C γ a2sinβsinγ a2sinβsinγ T = T = a b 2sinα 2sinα α β c A B Most kimondunk és bebizonyítunk egy másik összefüggést a háromszög területének a kiszámítására A háromszöget egyértelműen meghatározza egy oldala és a rajta fekvő két szög. Elvárható, hogy akkor a területe is kiszámítható legyen ezekből az adatokból. Ha két szög ismert, akkor a háromszög belső szögösszege miatt a harmadik is ismert. A képlet egyszerűbb megfogalmazása miatt célszerű mind a három szöget felhasználni. Tétel:Ha egy háromszög egyik oldalának a hosszaa,a rajta fekvő két szögβésγ, a harmadik α, akkor a háromszög területe: Bizonyítás: Rajzoljuk fel a háromszöget! (Piros: adottak, kék: adottnak vehető). T = (absinγ)/2 Mivel b nem ismert, kiszámításához írjuk fel a szinusz-tételt: b/a = (sinβ)/sinα  b = (asinβ)/sinα Helyettesítsünk be az előbbi területképletbe: T = (aasinβsinγ)/2sinα  Ezzel a tételt igazoltuk! Nem kérem ezt a tételt! 

  7. C γ abc T = b a 4R A c c absinγ 2 T = 2 c ab 2R = abc 2 = 4R Most kimondunk és bebizonyítunk egy olyan tételt, amely a háromszög területeés aköré írt kör sugara közti kapcsolatot adja meg Tétel: Ha egy háromszög oldalainak a hosszaa,b és c, a köré írt kör sugara R, akkor a háromszög területe: Bizonyítás: Rajzoljunk egy (általános!) hegyesszögű háromszöget! Rajzoljuk meg a köré írt körét! Kössük össze a középpontot a háromszög két csúcsával! AKB = 2γ a kerületi és középponti szögek tétele értelmében. Rajzoljuk meg az ABK háromszög AB-hez tartozó magasságát! AKB egyenlőszárú, így az alaphoz tartozó magasság felezi az alapot és a szárszöget. A háromszög területe két oldal és a közbezárt szög felhasználásával: T = (absinγ)/2. KBF háromszögben sinγ = (c/2)/R = c/2R. Behelyettesítünk: Most rajzoljunk egy tompaszögű háromszöget! Rajzoljuk meg a köré írt körét! Kössük össze a középpontot a háromszög két csúcsával! AKB = 2γ a kerületi és középponti szögek tétele értelmében. 2γ-t kiegészítjük 360°-ra. Megrajzoljuk az AKB háromszög magasságát. AKB egyenlőszárú, így az alaphoz tartozó magasság felezi az alapot és a szárszöget. Észrevesszük, hogy sin(180° – γ) = sinγ. KBF háromszögben sin(180° – γ) = (c/2)/R = c/2R  sinγ = c/2R. Felírjuk a háromszög területét: T = (absinγ)/2. Behelyettesítés után most is ezt kapjuk: T = (abc)/(4R). K + R 2γ R γ  F B C γ b a 180° – γ 360° – 2γ A B c/2 c F R R + K 2γ  Nem kérem ezt a tételt!

  8. a b a sinα sinα sinβ b b c c a a sinβ =  2R = sinγ =  2R = sinα =  2R = 2R sinα 2R sinγ 2R sinβ c b a 2 2 2 Most megvizsgáljuk a szinusz-tétel egy következményét,ami a tétel egy másik alakjából adódik. Tétel: Egy háromszög bármely oldalának és a szemközti belső szögének a hányadosa a háromszög körülírt köre sugarának a kétszeresével egyenlő: C 2R = = = γ Bizonyítás: A húrnégyszögek tétele miatt K-nál 2α, 2β és 2γ szögek adódnak. Bocsássunk K-ból merőlegeseket a háromszög oldalaira! ABK, BCK és CAK egyenlőszárú háromszögek, ezért az alaphoz tartozó magasság felezi a szárszöget és az alapot. Az AKH, BKF, ill. CKG háromszögekben: R a β F  b  α 2α G 2β + R K 2γ β R B γ  c α H A Mivel ezek az arányok mindegyike 2R-rel egyenlők, ezért egymással is egyenlők. A most bebizonyított összefüggés a szinusz-tételnek egy másik alakja. Ha a háromszög tompaszögű, a bizonyítás hasonlóképp történik; ezt bemutattuk az előbbi tétel igazolása során is. Kihasználjuk, hogy sin(180°-α) = sinα; sin(180°-β) = sinβ; sin(180°-γ) = sinγ. Ezzel a tételt bebizonyítottuk.  Nem kérem ezt a tételt!

  9. a b a sinα sinβ sinα  Egy utolsó megjegyzés Legutóbb ezt az összefüggést kaptuk: 2R = = = Nem különös, hogy a háromszög egyetlen oldala és a vele szemközti szög már meghatározza a körülírt kört? A többi adatnak nincs is ebben szerepe? Tekintsük meg a következő ábrát: Mit jelent az, hogy az a-val szemközti szög α? Azt is, hogy az A-ból a BC szakasz α szög alatt látszik! Hol helyezkednek el azok a pontok, amelyekből egyszakasz adott szög alatt látszik? Két köríven! Emlékeztetőül lássuk a megszerkesztésüket! Így már nem meglepő, hogy egyetlen oldal és a veleszemközti szög meghatározza nemcsak a háromszögköré írt körénak a sugarát, hanem magát a köré írtkör is. A α K + a  B C + F  α   Ezt ki akarom hagyni!

  10. Összefoglaljuk a tudnivalókat az alkalmazáshoz Ha egy feladat megoldása során találunk egy olyan háromszöget, amelyben két oldal és az oldalakkal szemközti szögek közül hármat ismerünk, és a negyedikre szükségünk van, felírhatjuk a szinusz-tételt. Ha abban a formában használjuk a tételt, hogy az egyik tört a két oldal hosszát, a másik a szemközti szögek szinuszait tartalmazzák, ügyeljünk arra, hogy a két számlálóba ugyanazon oldal, ill. a vele szemközti szög szinusza kerüljön. S hasonlóan: a két nevezőbe ugyanazon oldal, ill. a vele szemközti szög szinusza kerüljön. Ügyeljünk akkor, ha a szinusz-tétel alkalmazásával szöget számolunk! A tétel a keresett szög szinuszát szolgáltatja; visszakereséssel kapjuk a szöget. A ]0; 1[ intervallumbeli szám azonban két olyan szög szinusz, amely 0° és 180° közé esik. Megoldás azonban – korrekt feladat kitűzés esetén – csak az egyik lehet. Azt, hogy a hegyes- vagy tompaszög-e az egyetlen megoldás, úgy dönthetjük el, hogy hosszabb oldallal szemben nagyobb, rövidebb oldallal szemben kisebb szög van! Olykor az is segít, hogy a tompa szög választása esetén a háromszög belső szögeinek összege 180°-nál nagyobbra adódna. Ha egy háromszögben két oldalt, és a rövidebbel szemközti szöget adják meg ismertként, több eset lehetséges! (A feladat kitűzése ekkor nem tekinthető korrektnek.) Ha a rövidebb oldal „túl rövid”, nincs megoldás (a szög szinuszára egynél nagyobb szám adódik); ha a rövidebb oldal hossza „speciális”, a háromszög derékszögű, s egy megoldást kapunk (a szög ekkor szinusza 1); ha a rövidebb oldal „elég hosszú”, két, nem egybevágó háromszög lesz a megoldás (a szög szinusza ebben az esetben egynél kisebb). 

  11. Feladatok  Most nem kérek feladatokat!

  12. 2930. feladat: • Egy háromszög két oldala 10 cm, illetve 8 cm hosszúságú. A hosszabbik megadott oldallal szemközti szög 84°-os. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen szögeit és oldalát. • Megoldás: • Készítsünk vázlatot és helyezzük el rajta az adatokat! • Jelöljük a kiszámítandó mennyiségeket! • Találunk-e olyan háromszöget, amelyikben két oldal és a szemközti szögek közül kettő ismert, egyszámítandó? • Írjuk fel a szinusz-tételt! C 84° a = ? b = 8 cm α β c = 10 cm A B Igen, ABC-ben β számítandó. sinβ 8 = sin84° 10 8 sinβ = sin84°  0,7956 5. Fejezzük ki a sinβ értékét! 10 6. Keressük vissza a β-t! 7. Számoljuk ki α-t a belső szögösszegből! 8. Mivel minden szög ismert, az a kiszámításához is felírható a szinusz-tétel: β 52,71°. 84° + 52,71° + α 180° α 43,29°. a sin43,29°  10 sin84° sin43,29° a  10  6,89 cm. 9. Fejezzük ki az a-t és számoljuk ki! sin84°  Ezt a feladatot nem kérem!

  13. 2937. feladat: • Egy háromszög két oldala 8,6 cm, illetve 10,3 cm. A rövidebb megadott oldallal szemközti szög 62°15’. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? • Megoldás: • Készítsünk vázlatot és helyezzük el rajta az adatokat! • Jelöljük a kiszámítandó mennyiségeket! • Találunk-e olyan háromszöget, amelyikben két oldal és a szemközti szögek közül kettő ismert, egyszámítandó? • Írjuk fel a szinusz-tételt! C γ a = ? b = 8,6 cm α c = 10,3 cm 62°15’ A B Igen, ABC-ben γ számítandó. sinγ 10,3 = sin62°15’ 8,6 10,3 sinγ = sin62°15’  1,0599 > 1 5. Fejezzük ki a sinγ értékét! 8,6 6. Mivel sinγ-ra 1-nél nagyobb érték adódott, ezért ennek a feladatnak nincs megoldása – ilyen háromszög nem létezik. A feladatban a rövidebb oldallal szemközti szöget adták meg. Egy háromszög egyértelmű szerkeszthetőségének egyik alapesete az, amikor két oldal, és a hosszabb oldallal szemközti szög adott. Esetünkben azonban nem így definiálták a háromszöget.  Ezt a feladatot nem kérem!

  14. 2934. feladat: • Egy háromszög két oldala 10 cm, illetve 8 cm. A rövidebb megadott oldallalszemközti szöge 33°-os. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? • Megoldás: • Készítsünk vázlatot és helyezzük el rajta az adatokat! • Jelöljük a kiszámítandó mennyiségeket! • Találunk-e olyan háromszöget, amelyikben két oldal és a szemközti szögek közül kettő ismert, egyszámítandó? • Írjuk fel a szinusz-tételt! C γ a = ? b = 8 cm α 33° c = 10 cm A B Igen, ABC-ben γ számítandó. sinγ 10 = sin33° 8 10 sinγ = sin33°  0,6808 5. Fejezzük ki a sinγ értékét! 8 6. Keressük vissza a γ-t! 7. Számoljuk ki α-t a belső szögösszegből! 8. Mivel minden szög ismert, az a kiszámításához is felírható a szinusz-tétel: γ142,91°; γ2= 180° – γ1;γ2137,09°. 33°+γ+α180°α1104,09°;α29,91°. a2 sin9,91° a1 sin104,09°   ; 8 sin33° 8 sin33° sin104,09° a1  8   14,25 cm. 9. Fejezzük ki az a-t és számoljuk ki! sin33° sin9,91° a2  8   2, 53 cm. sin33°  Ezt a feladatot nem kérem!

  15. a sinα a sinα = = b sinβ b sinβ  2944. feladat: Egy háromszög szögeinek aránya 2:3:4, míg a kerülete 18 cm. Mekkorák a háromszög oldalai? C γ 80° Megoldás: Készítsünk vázlatot! Számoljuk ki a belső szögeket a 180° arányos osztásával! Megmutatjuk, hogyan folytatnánk a feladat megoldását akkor, ha szigorúan csak a már ismertetett képlethez ragaszkodnánk. Ismeretlen az a, b és c. Felírhatjuk a szinusz-tételeket: a b A B α c β 40° 60° α:β:γ = 2:3:4; 2+3+ 4 =9 (arányszámok összege); 180°:9 = 20°  1 részre jut 20°; α = 220° = 40°; β = 320° = 60°; γ = 420° = 80°. Az egyenletrendszer kiegészül: a + b + c = 18 Majd megoldjuk ezt az egyenletrendszert… De van egyszerűbb eljárás is! A szinusz-tétel így is megfogalmazható: sin40°0,6428; sin60°0,8660; sin80°0,9848 0,6428 + 0,8660 + 0,9848  2,4936 18 : 2,4936  7,218 (egy részre jutó hosszúság) a  0,64287,218  4,640 cm; b  0,86607,218  6,251 cm; c  0,98487,218  7,109 cm. Ugye, így sokkal egyszerűbb?... Egy háromszögben az oldalak aránya a szemközti szögek szinuszainak arányával egyenlő: a : b : c = sinα : sinβ : sinγ A megoldást egyszerűen így folytathatjuk:   Most nem kérem ezt a feladatot! 

  16. b sin27,2° = 18 sin112° sin27,2° sin40,8° b = 18  8,87 cm. a = 18  12,69 cm. sin112° sin112° a sin40,8° = 18 sin112°  2948. feladat: Egy paralelogramma egyik szöge 112°. Az adott szöggel szemközti átló hossza18 cm. Ez az átló a paralelogramma hegyesszögét 2:3 arányban osztja. Számítsuk ki a paralelogramma oldalainak a hosszát. D C Megoldás: 40,8° 18 cm b 1. Készítsünk vázlatot, és tüntessük fel rajta az adatokat! α2 2. Kiszámítjuk az A csúcsnál lévő belső szöget; a paralelogramma szomszédos szögeinek összege 180°. α1 + α2 + 112° = 180° α1 + α2 = 68°. 3. Ezt a szöget 2:3 arányban felosztjuk. 4. Találunk olyan háromszöget, amelyben kétoldal és a szemközti szögek közül három ismert,és a negyediket ki kellene számolni? 5. Írjuk fel a szinusz-tétel! 40,8° 112° A α1 27,2° a B 2 + 3 = 5; 68°:5 = 13,6° (egy részre jut) α1 = 213,6 = 27,2°; α2 = 313,2° = 40,8°. Igen, ABC-ben ismert a 112°, a 27,2°, a 18 cm, ki kellene számolni a b-t. 6. Számoljuk ki b-t! 7. Újabb alkalmas háromszöget keresünk. ABC alkalmas, de kellene az ACB. ACB és DAC váltószögek, így egyenlők. 8. Szinusz-tétel felírás és a kiszámolása.  Most nem kérem ezt a feladatot! 

  17. C x 60° P 10 cm 10 cm y Q z 60° A B x sin20° = 10 sin100° sin20° x = 10  3,47 cm. sin100° 2951. feladat: Egy szabályos 10 cm oldalú háromszög egyik szögét két egyenessel három egyenlő részre osztjuk. Mekkora részekre osztják ezen egyenesek a szöggel szemközti oldalt? • Megoldás: • Nem három egyenlő részre!!! • Készítsünk vázlatot, tüntessük fel az adatokat és a kiszámítandómennyiségeket! • Találunk olyan háromszöget, amelyben két oldal és a szemközti szögek közül három ismert, és a negyediket ki kellene számolni? • Majdnem. APC-ben AC ismert, x-et számítani kellene; de a szemközti szögek pillanatnyilag ismeretlenek. • A még ismeretlen szögeket ki tudjuk számítani! 100° 20° CAP = 60°:3 = 20°. CPA=108°–20°–60° = 100° 4. Felírjuk a szinusz-tételt az APC háromszögben: 5. Kiszámoljuk x-et: z  3,47 cm. y = 10 – x – z  3,06 cm. 6. A szimmetria miatt z = x: 7. Az y a „maradék”:  Most nem kérem ezt a feladatot!

  18. 10324sinγ 4920 = 2 absinγ 10342 4920 = ab = 10324  b = 2 a a sin64,01° a2 sin64,01° =  = b sin43,6° 10324 sin43,6° c sin72,39° sin72,39°  c  89  123 cm. 89 sin43,6° sin43,6° 2953. feladat: Egy háromszög területe 4920 cm2 és két oldalának a szorzata ab = 10324 cm2 és az a oldallal szemközti szöge 64,01°. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát. C Megoldás: γ 72,39° • Készítsünk vázlatot! • Keressünk a háromszög területére olyan összefüggést, amelyben lehetőleg két oldal szorzata is szerepel. • Találunk ilyet; a T = (absinγ)/2 ilyen. Hasznos-e ez nekünk? a b Ha meggondoljuk, ebből ki tudjuk számítani γ-t. Ha γ ismert, β is számítható (belső szögek összege 180°). Az ab = 10324-ből egy oldal felírható a másik segítségével! Így olyan egyenletet írhatunk fel a szinusz-tétellel, amelyben csak egy ismeretlen oldal szerepel, s az kiszámítható. A B c β 64,01° 3. Számoljuk ki a γ szöget a fenti fejtegetés alapján! β 43,6° sinγ 0,9531 γ 72,39°   ab = 10324 4. Küszöböljük ki az egyik oldalt: 5. Írjuk fel a szinusz-tételt és számoljuk ki a-t és b-t: a  116 cm; b = 10324/a  89 cm. 6. Szinusz-tétellel c-t kiszámoljuk:  Most nem kérem ezt a feladatot!

  19. 2,6 sinα 2,6 = sinα = sin111°24’  0,3560  α 20,85° 6,8 sin111°24’ 6,8 b sin47,75° sin47,75° a sin63,85° sin63,65°   b  2,6  5,41 dm.   a  6,8  6,54 dm. 2,6 sin20,85° sin20,85° 6,8 sin68°36’ sin68°36’  2956. feladat: Egy szimmetrikus trapéz átlója 6,8 dm, rövidebb alapja 2,6 dm, egyik szöge 68°36’. Számítsuk ki a trapéz oldalait és a területét. 2,6 dm C D γ 47,75° Megoldás: 111°24’ 63,65° • Készítsünk vázlatot, tüntessük fel rajta az adatokat és a kiszámítandó mennyiségeket! • A szimmetria miatt AD = BC = b; bejelöljük. • A trapéz szárain fekvő szögek összege 180°, továbbá a szimmetria miatt ADC = BCD = 180° – 68°36’ = 111°24’ • Találunk-e olyan háromszöget, amelyben két oldal közül az egyik a b, a másik ismert, s a velük szemközti szögek ismertek? (Mivel szinusz-tételt szeretnénk alkalmazni.) • Nem, mert sem az ACD, sem az ABC háromszögben nem ismert a b-vel szemközti szög! • Két lehetőségünk van: vagy koszinusz-tételt alkalmazunk, vagy kiszámoljuk a b-vel szemközti szöget. Legyen az utóbbi. • Találunk-e olyan háromszöget, amelyben ismert két oldal és a velük szemközti szög, ill. egy oldal? • Szinusz-tétel felírása, abból egy szög kiszámítása: b b 6,8 dm 20,85° α 68°36’ a A B Igen, az ACD háromszög erre alkalmas. γ 180° – 111°24’ – 20,85°  47,75° • A γ szög kiszámítása a háromszög belső szögösszegéből: • Szinusz-tétellel b kiszámítása: • ACB  111°24’ – 47,75°  63,65°. • Szinusz-tétellel az a kiszámítása: • Magasság: m = bsin68°36’  5,04 dm; 12. T = (a + c)m/2  (6,54 + 2,6)5,04/2  23,03 dm2.  Most nem kérem ezt a feladatot! 

  20. Felhasznált irodalom: Czapáry – Czapáryné – Csete – Iványiné – Morvai – Reiman: MATEMATIKA Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III. Kosztolányi – Kovács – Pintér – Urbán – Vincze: Matematika tankönyv 11 (Sokszínű matematika) További sikereket a matematikához (is)! 