Hulladékgazdálkodás-Bevezetés - PowerPoint PPT Presentation

hullad kgazd lkod s bevezet s n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Hulladékgazdálkodás-Bevezetés PowerPoint Presentation
Download Presentation
Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

play fullscreen
1 / 112
Hulladékgazdálkodás-Bevezetés
136 Views
Download Presentation
aletha
Download Presentation

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés • Hulladék fogalma • Hulladékok csoportosítási szempontjai • halmazállapot szerint • eredet szerint • veszélyesség szerint • Hulladékképződés alakulásának rövid története • Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása

  2. A hulladékgazdálkodás célrendszere Újrahasználat, hasznosítás Hulladék-képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Biztonságos ártalmatlanítás

  3. A települési szilárd hulladék kezelési módjai

  4. Települési hulladék kg/fő/év Európában

  5. Települési szilárd hulladék hasznosítása és ártalmatlanítása (ezer t/év)

  6. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

  7. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv: • 2002 júliusában a parlament fogadta el; 2003-2008 közötti időszakra tervez • I. fejezet: Bevezetés • II. fejezet: Hulladékgazdálkodás helyzete -hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása -szabályozás és követelmények -intézményrendszer -gazdasági eszközök

  8. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • III. fejezet: 2003-2008 között elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök -országos intézkedések és programok -programok nem veszélyes hull.-ra veszélyes kiemelt anyag és hulladék áramokra • IV. fejezet/2. : Átalakított és kibővített gazdaságszabályozási rendszer: termékdíj; adórendszer; igénybevételi járulék; betéti- és letéti díj;

  9. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • IV./3.: programok és intézkedések finanszírozása; Szakmai programja: • 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást • 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is • 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni

  10. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket is két évente felül kell vizsgálni • 2005-ig a lakosság 40%-ra, 2008-ig 60%-ra ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést • 2009-re be kell zárni a nem megfelelő lerakókat • 2008-ra a bázisévhez képest 75%-ra kell mérsékelni a lerakott hulladék mennyiségét • terv: max. 100 lerakó és 6 települési égetőmű fog üzemelni a közeljövőben • 2005-ig ki kell alakítani a szelektív gyűjtés infrastruktúrális feltételeit

  11. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • lerakók rekultiválása, felszámolása az Országos Környezeti Kármentesítési Program (1996) keretében Pénzügyi források: KAC, kohéziós alap, termékdíj, csomagolóanyagok licencdíja, betétdíj, letéti díj; • Kohéziós Alap: komplex lakossági hulladékgazdálkodási beruházások támogatása (korábban ISPA, PHARE) • Strukturális Alap: felhasználásuk érdekében fogadták el az NFT-t • LIFE programok: fenntartható fejlődés támogatása • INTERREG programok: határokon átnyúló kezdeményezések

  12. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról • I. fejezet: általános rendelkezések -törvény célja -törvény hatálya -alapfogalmak -hull.gazdálkodás alapelvei • II. fejezet: Követelmények és kötelezettségek; hull.gazdálkodás általános szabályai • III. fejezet: hulladék kezelés és hulladék hasznosítás • IV. fejezet: települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok

  13. 2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról • 5. fejezet: Veszélyes hulladékok, • 6. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése, • 7. fejezet: hull.gazdálkodási igazgatás, • 8. fejezet: felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért (felelősségbiztosítás, bírság..), • 9. fejezet: hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség, • 10. fejezet: záró rendelkezések;

  14. Lerakóra került települési hulladék kg/fő/év Európában

  15. megelőzés elővigyázatosság gyártói felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondosság elérhető legjobb eljárás szennyező fizet közelség regionalitás önellátás fokozatosság példamutatás költséghatékonyság Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásrólHulladékgazdálkodás alapelvei

  16. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról • V. fejezet: veszélyes hulladékok • VI. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése hulladékgazdálkodási tervek • VII. fejezet: hulladékgazdálkodási igazgatás • VIII. fejezet: felelősség a hull.gazdálkodási szabályok megtartásáért • IX. fejezet: hull.gazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség • X. fejezet: záró rendelkezések

  17. Hulladékkezelésáltalános célok • környezetterhelés csökkentése • nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentése • természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás • fogyasztáscsökkentés • környezeti szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú tervezés

  18. Hulladékkezeléshulladékgazdálkodási célok • az ártalmatlanítás-centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá • egy főre eső hulladéktermelés csökkentése • csomagolóanyag hulladék mennyiségének csökkentése az összes hulladékhoz képest • hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentése

  19. Hulladékkezelésaz állam felelőssége • megalapozott helyzetelemzés és az eredmények közzététele • a tervezett jogszabályok megfelelő szakmai előkészítése • a jogszabálytervezetek társadalmi vitája • a jogszabályok felülvizsgálata • támogatási rendszerek környezetbarát termékek részére jogérvényesítés: • kötelező részletes adatszolgáltatás • hatósági monitoring • szabálysértési és büntetőeljárások

  20. Hulladékkezelésaz állam felelőssége • életútelemzések • ökocimkék fejlesztése • visszavételi kötelezettség érvényesítése • reklámok szabályozása, iskolai reklámok tiltása • fogyasztóvédelem, fogyasztónevelés • szakképzés • zöld közbeszerzések alkalmazása

  21. Hulladékkezelésgazdálkodók felelőssége • környezettudatos termékszervezés • környezet-központú irányítási rendszerek alkalmazása • környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetése • EMAS= Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer; egyike az önkéntes részvételen alapuló környezet- védelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban

  22. Hulladékkezeléskiemelt szereplők felelőssége közszolgáltatók: • hulladékcsökkentésre ösztönző differenciált szemétdíj alkalmazása • megállapodás a háztartásokkal hulladékgyűjtők és –feldolgozók • kiterjedt és könnyen elérhető gyűjtőhálózat • decentralizált feldolgozó rendszerek • hulladékexport háttérbe szorítása

  23. Hulladékkezeléskiemelt szereplők felelőssége koordináló szervezetek: • hasznosítási arányok önkéntes növelése • anyagában hasznosítás előnyben részesítése • részvétel a kommunikációban és a szemléletformálásban

  24. Hulladékkezeléskoordináló szervezetek elektronikai hulladék: • ÖKOMAT Kht (2005 jan 1.) • Electro-Coord Magyarország Kht. (2005) • Elektro-Waste Kht. (2005) csomagolási hulladék: • ÖKO-Pack Kht.; ÖKOPANNON Kht.; ÖKOFERR Kht. gumiabroncs: • Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtést és Hasznosítást Koordináló Kht. (2003) • HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht. (2005)

  25. Hulladékkezelésaz Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai direktíva (directive) • leggyakrabban használt típus • általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg • előírt határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni • pl. nagy teljesítményű égetőkről szóló (88/609/EEC) • speciális típus a keretdirektíva pl. hulladék-keretdirektíva (75/442/EEC)

  26. Hulladékkezelésaz Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai rendelet (regulation) • környezetvédelmi jogszabályok 10%-a • konkrét lépéseket ír elő • kötelező az alkalmazásuk • minden a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt vissza kell vonni • pl. vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme (92/2455/EEC)

  27. Hulladékkezelésaz Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai döntés (decision) • direktívák vagy rendeletek kiegészítése • specifikusak és részletesek • minden változtatás nélkül alkalmazandók • hatókörében és alkalmazásában is koncentrált

  28. HulladékkezelésUnió környezetvédelmi akcióprogramjai • 1. akcióprogram (1973-76): vízvédelem • 2. akcióprogram (1977-81): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok • 3. akcióprogram (1982-86): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) • 4. akcióprogram (1987-92): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a Környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás joga direktíva (90/313/EEC)

  29. HulladékkezelésUnió környezetvédelmi akcióprogramjai 5. akcióprogram (1993-2000): konkrét célok, intézkedések, kiszélesítette a környezetpolitikai eszközök skáláját; hulladékgazdálkodás fejezete: az Európai Unió országai hulladékgazdálkodás alapján három csoportba sorolhatók; 1. minimális figyelmet fordítanak a hulladék megelőzésére és az újrahasznosításra pl. Görögország; Finnország; Portugália

  30. HulladékkezelésUnió környezetvédelmi akcióprogramjai 2. a kommunális hulladék döntő többségét égetéssel ártalmatlanítják pl. Belgium; Franciaország; Svédország 3. nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és az újrahasználatra pl. Ausztria; Hollandia

  31. Hulladékkezelés5. akcióprogram céljai • általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést • papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása • települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet • 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése

  32. Hulladékkezelés5. akcióprogram eredményei • elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva • Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez • az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt • hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt

  33. Hulladékkezelés6. akcióprogram 2001-2010 között: a „mi jövőnk, a mi választásunk” • éghajlatváltozás megállítása • természetvédelem, biológiai sokféleség megőrzése • környezet-egészségvédelem, humánegészségügy • természeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata és hulladékgazdálkodás A korábbinál sokkal nagyobb mértékben vár el aktív közreműködést és felelősségvállalást a társadalom minden alrendszerétől.

  34. Hulladékkezelés6. akcióprogram céljai • hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani • végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni • keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al

  35. Hulladékkezelés6. akcióprogram megvalósításhoz szükséges feladatok: • veszélyes anyagok, termékek meghatározása; gyártók ösztönzése ezek visszavételére és kezelésére • fogyasztók ösztönzése olyan termékek és szolgáltatások igénybevételére, melyek kevesebb hulladékkal járnak • ökotermékek támogatása

  36. Hulladékgazdálkodás-költségek • Németországban a kezelési díjak növekedési üteme lényegesen meghaladja mind a létfenntartási költségeket, mind az inflációt. • Hulladékkezelési díjhoz kapcsolódó állandó költségek: tőkeszolgálat, szerződéses költségek, személyi és ügyviteli, lerakók esetén utógondozási és rekultivációs költség • A hulladékdíjak fizetését ellenőrizni, elmaradását büntetni kell.

  37. Hulladékgazdálkodás-költségek • magáncégek csúcsajánlata a TWM • ideális TWM rendszerben a hulladék ártalmatlanítása már csak kivételesen szükséges • a minél nagyobb mértékű recycling a termék- és szolgáltatási minőség egyik fokmérőjévé vált

  38. Hulladékgazdálkodás-költségek szektorok közötti verseny Németországban • vegyes hulladék válogatásáért német hulladéktörvény magánhatáskörbe utalta, így a községek versengenek, hogy náluk maradjon • verseny lehet a közszférán belül is • olcsó lerakók konkurálnak a műszakilag és ökológiailag is magas színvonalú égetőműkkel • hulladéklerakás díja: 30-400 DEM / t • égetésé: 180-600 DEM / t

  39. Hulladékgazdálkodás-költségek • lerakás költsége az EU -ban: • Dánia 50,3 euro/t • Hollandia 13 - 78,8 euro/t • Ausztria 5,8 - 101,6 euro/t • Finnország 15,1 euro/t • Svédország 31,1 euro/t • Egyesült Királyság 3,2 - 19,3 euro/t

  40. Hulladékgazdálkodás-költségek • benchmarking azt a fölmérési eljárást jelöli, amely szerint egy adott területen pontokat rögzítenek távolságok becsléséhez magyar megfelelői • teljesítményértékelés • teljesítmény-összemérés • versenyelemzés

  41. Hulladékgazdálkodás-költségek benchmarking módszerével összemérhetők: • termékek, ill. szolgáltatások • termelő vagy általánosabban üzleti folyamatok • szervezetek • stratégiák

  42. Hulladékgazdálkodás-költségek benchmarking-projekt Németországban • örökzöld vitatéma a hulladékkezelési díjak emelkedése • résztvevők: • GmBH= Gesellschaft mit begrenzter Haftung= Korlátolt Felelősségű Társaság • saját gazdálkodású üzemek (Regiebetrieb) • teljesen települési / önkormányzati irányítás alatt álló egységek (Eigenbetrieb)

  43. Hulladékgazdálkodás-költségek hulladékkezelési díjszabásban célszerű megkülönböztetni: • teljesített szolgáltatástól független és az állandó (fix) költséget térítő alap- • teljesítmény • és minimális díjakat • harc a hulladékért: felhasználónak a szolgáltatás nagyobb igénybevételéért adott díjkedvezmény

  44. Hulladékgazdálkodás-költségek alapvető összehasonlító sík az egy kiszolgált lakosra számított költség • begyűjtés különböző rendszerekben • átvétel a hulladéklerakónál és hulladékudvaron • külön gyűjtött frakciók hasznosítása • hulladékártalmatlanítás lerakón vagy égetőműben, valamint irányítás és ügyvitel

  45. Hulladékgazdálkodás-költségek benchmark eredményei • elviteli rendszerben 100 DEM/t • más rendszerben 100-200 DEM/t • efölötti érték változtatást, pl. ritkított elvitelt igényel • hasznosítható hulladék átvétele önálló hulladékudvarban fajlagosan 100 DEM/t • míg lerakónál 50 DEM/t

  46. Hulladékgazdálkodás-költségek • hulladék kiemelt anyagainak hasznosítása (összegyűjtéstől az egyes szállításokon át az értékesítésig vagy feldolgozásig terjedő műveletlánc) • fajlagos költsége 28-48 DEM/t • tisztán a recycling-fázisé 15-36 DEM/t • a legnagyobb költséget a szerves hulladék gyűjtése igényli (13-33 DEM/fő/év), ezt a papíré követi

  47. Hulladék lerakás 1. és 2. rész • az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjében az utolsó helyen áll • hazánkban a települési szilárd hulladék döntő hányadát egyszerű lerakással ártalmatlanítják • Európában átlagosan 63%-os a lerakás • pl. Ausztria 65%, Belgium 43%, Németország 46%, Finnország 83%, Spanyolország 65%

  48. Hulladéklerakás arányok • Belgium 32 %, Dánia 15 % • Németország 46 %, Görögország 93 % • Spanyolország 83 %, Franciaország 47% • Irország 92 %, Olaszország 94% • Luxemburg 37 %, Hollandia 15 % • Ausztria 43 %, Portugália 88 % • Finnország 57 %, Svédország 38 % • Egyesült Királyság 83 %

  49. Hulladék lerakás • hazánkban 2600-2700 települési hulladéklerakó üzemel • ebből 730 közszolgáltatás keretében működik • ezeknek csupán 10%-a korszerű • 1300 lerakót már nem használnak • évente mintegy 100-150 helyi lerakó szűnik meg