1 / 35

A lelki tényezők hatása az immunrendszerre

A lelki tényezők hatása az immunrendszerre. Rigó Adrien 2005.04.25. Pszichoneuroimmunológia.

alessa
Download Presentation

A lelki tényezők hatása az immunrendszerre

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A lelki tényezők hatása az immunrendszerre Rigó Adrien 2005.04.25.

  2. Pszichoneuroimmunológia „A pszichoneuroimmunológia az immunológiát, az idegtudományokat, az endokrinológiát, a pszichológiát és a magatartástudományokat átfogó fiatal tudomány, amely a viselkedés, az immunrendszer és az idegrendszer közötti összetett kölcsönhatásokkal foglalkozik, egészséges és beteg szervezetekben egyaránt.”

  3. Hagyományos elképzelés • Az immunrendszer egy autonóm rendszer, az idegrendszertől függetlenül funkcionál Ma: számos területen szoros funkcionális együttműködés: • Egymás transzmittereit, hírvivőit termelik és receptorral rendelkeznek • A kapcsolat fontos: • A szabályozás miatt • A betegségek miatt

  4. A pszichoneuroimmunológia főbb kutatási területei • Az idegrendszer és immunrendszer neurokémiai kapcsolatai • A neuroendokrin és az immunrendszer közötti interakciók • A viselkedés és immunrendszer interakciói • A pszichoszociális faktorok, stressz, betegség és immunitás kapcsolata • Egyes betegségek pszichoneuroimmunológiai vetülete

  5. Az immunműködést módosító hatások • Stressz • Személyiség, gondolkodásmód • Szociális hatások • Életmód • Pszichoszociális intervenciók

  6. A stressz-kutatás eredményei Akadémiai stressz • a vizsga-stresszeknek az immunrendszerre gyakorolt hatása • fõiskolások és egyetemisták vizsgaidõszakai illetve államvizsgái • nagyon sok paraméterben sikerült változást találni • jelentõs immun-védekezés csökkenés (elsõsorban az NK-sejtek aktivitást és limfocita-proliferációt vizsgálták) • Életmód mediáló szerepe!

  7. Tárgyvesztés Gyász • Korábbi megfigyelések: a gyászolók magasabb halálozási és megbetegedési aránya • Mi van a háttérben? • Bartrop és mtsi (1977) 26 özveggyel végeztek egy 6 hétig tartó nyomonkövetéses vizsgálatot • csökkent T-sejt proliferáció • Késõbb mások is: hetekkel, sõt hónapokkal késõbb is gyengébben mûködtek bizonyos immunfolyamatok • a gyász egy olyan állapot, amelyben védekezõképességünk jelentõs mértékben csökken • kötõdés mértéke -az esemény érzelmi jelentése fontos

  8. Válás, vagy különélés • Elvált nők, illetve férfiak vizsgálata • magasabb depressziós arány és csökkent T-sejt funkciók • kötõdés mértéke is fontos! • (a szociális veszteség hatása általában erőteljesebben érinti a férfiakat és az idősebbeket)

  9. Anyamegvonás • Coe és mtsi (1989) kismajmokat naponta 1 órára szeparáltak el az anyjuktól, több héten keresztül • nem tudtak hormonálisan alkalmazkodni szeparációhoz; hetek múlva is magas stressz-hormonszint és csökkenés a humorális immunitás számos mutatójában • ugyanabban a környezetben, ismerõs társakkal körülvéve, sokkal kevésbé jelentkezett ez a negatív hatás • anya elvesztése fokozhatja gyermekeknél és serdüléknél a leukémiára, vérrákra való hajlamot

  10. Munkanélküliség • A tárgyvesztés egy speciális formája az állásvesztés, vagy hosszú távon a munkanélküliség • az élet különbözõ területeire (önértékelés, anyagi helyzet, idõ szervezése felborulása) erõteljes hatást gyakorolhat • Kilenc hónapja munka nélkül lévõknél még jó szociális körülmények ellenére is sikerült immunszuppressziót tettenérni; csökkentnek bizonyult a T-sejtek proliferációs képessége

  11. A negativ szociális kapcsolatok Rossz házasság • Rossz házasság nõk és férfiak esetében: számos immunfunkció csökkenése • nagyobb mennyiségû antitest Epstein-Barr-Vírusra (EBV), csökkent limfocita-proliferáció PHA-ra és ConA-ra

  12. Magányosság • A magányosság szubjektív érzése és az immunfunkciók között negatív kapcsolat • Orvostanhallgatók között a magányosak esetében alacsonyabb NK-aktivitást, alacsonyabb T-sejt proliferációt, magasabb EBV-antitest szintet, és magasabb vizelet-kortizol-szintet találtak • Hasonló összefüggést írtak le egyéb magányos embereknél is; más egyetemisták és pszichiátriai betegek esetében.

  13. Krónikus betegek ápolása • Alzheimer betegek családtagjainál azt találták, hogy nagyobb arányban jellemzi õket depressziós hangulat , s egyúttal csökkent immunmutatókkal rendelkeznek • Az évekig, évtizedekig tartó ápolás (amely nemcsak nagy áldozatot jelent, hanem annak a fájdalmát is, hogy egy általunk szeretett személy beteg) krónikus stresszként kimerüléshez, alkalmazkodóképességünk megterheléséhez vezethet.

  14. Személyiség, kognitív tényezők • Új irányvonal • Hihetetlenül fontos a személyek látásmódja az élettel, sérülékenységükkel, állapotukkal és betegségeikkel kapcsolatban • Számos vizsgálat igazolta a látásmód és immunfunkciók kapcsolatát • Ezekből ízelítő

  15. A jövővel kapcsolatos hiedelmek • Az általános elvárások stílusa (milyen végkifejletet várunk a jövőben) miként jelzi előre a testi egészség alakulását? • Optimizmus: • Kevesebb komplikáció koronária-bypass műtét után • Gyorsabb felépülés • Pesszimizmus: • Rákban való elhalálozás magasabb kockázata • Egészségi állapot rosszabb értékelése • Általános reménytelenség: • Bejósolja a teljes mortalitást

  16. HIV+ személyekkel végzett vizsgálatok: • Az egészséggel-betegséggel kapcsolatos specifikus elvárásaik voltak döntők az előrejelzés szempontjából (nem az általános diszpozíció) • Az elvárások nem a negatív érzelmi állapoton és magatartáson keresztül hatottak! • Daganatos megbetegedésekben is ismertek hasonló eredmények: • A negatív prognózis „sztoikus” elfogadása rosszabb prognózissal jár

  17. Kontrollal kapcsolatos hiedelmek • A kontrollálhatatlan stressz általában negatívabb egészségügyi hatásokkal jár, mint a kontrollálható • Bizonyos immunmutatók erősebb csökkenése • Felgyorsult tumornövekedés • Csökkent túlélési idő • Állatkisérletekben és humán vizsgálatokban is (hogy szerezzünk kontroll?) • Nemcsak a valós kontrollálhatóság fontos (közömbösítheti a stressz immunfolyamatokra gyakorolt hatását), hanem a kontroll-hit

  18. Hiedelmek az énről • Szemrehányást tevő, depressziós hangulat, a kudarcok saját magunknak tulajdonítása, önvádlás bizonyos immunmutatók csökkenésével jár (HIV+ személyek) • A 25 éves korban mért attribúciós stílus kapcsolatot mutatott a 30 évvel későbbi egészséggel • Valamilyen eltitkolás is immunfunkció csökkenést okozhat (pl. homoszexualitás) (társas elutasításra nagyobb érzékenység) • Egészséges felnőttekben kisérletileg növelt negatív önértékelés hatására csökkent NK-aktivitás • Pozitív oldal: az önmagunkkal kapcsolatos negatív kogníciók megváltoztatása pozitív lehet: • Emeli az NK-sejt aktivitást • Javítja a rákkal kapcsolatos prognózist és túlélést

  19. Vereség, elkötődés, feladás • Fontos életcélok (belső célok) melleti elköteleződés fontos egészségmegőrző tényező lehet • Értelem találása • Poszttraumás distressz helyett poszttraumás fejlődés (átstruktulálás) • Számos kognitív és affektív állapot indukálhatja, hogy feladjuk életcéjainkat, pl.: • Negatív elvárások a jövővel kapcsolatban • Folyamatos önvád • Pszichológiai gátlás (titkolás) „vitális kimerültség”, ami a feladással, értelem nem találással van összefüggésben, gyakran megelőzi pl. az infarktust Állatkisérletekben „vereséggel kapcsolatos” viselkedés: csökkent immunműködéssel és több metasztázis

  20. Az immunműködést befolyásoló életmódbeli tényezőkAlvás Az alvásnak optimalizáló hatása van az immunrendszerre: • Egerek immunizálása influenza vírussal majd 1 hét múlva újabb kihívás: • Az egerek egy csoportja 7 napos alvásdepriváción esett át • Az alvás-megvonásosak úgy viselkedtek, mintha sosem lettek volna immunizálva

  21. Humán tanulmányok • Rövidebb (1 éjszakás) alvásdepriváció: • Az immunsejtek „riasztása” • „látható” törés az immunfunkciók ritmusában, de a normál értékeken belül marad A „másik oldal” immunpatológiai kórképekben alvászavarok: • az alvás mennyiségének a változása, • az alvási mintázat szétesése • nehéz elalvás • gyakori felébredés • Lábmozgások (immundiszfunkció jelei?) Nehéz! Hangulat, gondolatok, immunfunkciók, betegségek mind beleszólnak

  22. Testedzés és immunfunkciók • Számos korábbi eredmény a testedzés pozitív testi-lelki hatásáról • Javítja a közérzetet • Véd bizonyos betegségekkel szemben • Intenzív testedzés káros lehet • Testedzés és rák • A testedzés csökkenti a vastagbél és a mellrák kockázatát • Lehet, hogy a prosztatarákét is • Többszörös, egymás átfedő –nemcsak immunológiai mechanizmusok- • Étkezés, bélmozgás, nemi hormonok, neuroendokrin faktorok, de a testedzés közvetlenül is erősítheti a természetes immunrendszert

  23. Pszichoszociális intervenciók Képzeleti tevékenység • A 70-es években a relaxáció és általában a hozzá kapcsolódó képzeleti tevékenység gyakorlása nagyon népszerűvé vált • Háttérben feltételezés és tapasztalat: képzeletünkkel képesek vagyunk befolyásolni testi működéseinket, egészségünket, gyógyulásunkat • A képzeleti tevékenységet elsősorban rosszindulatú daganatokkal való megküzdés során alkalmazták, számos könyv, tanulmány (Simonton, Bernie Siegel) • Eredmények: a képzeleti tevékenység képes előrejelezni és befolyásolni a daganatnövekedést, illetve korrelál a vér bizonyos kémiai mutatóival

  24. Hall és mtsi (1988): 10 daganatos személy (34-69 év) eltérő fajtájú áttételes daganattal –naponta kétszer relaxáció és képzeletükben pusztították a daganatot • 12 hónapon keresztül havonta vérvétel, s immunmutatók mérése (MMPI, Rotter-féle külső-belső kontroll kérdőív, szociális támogatás kérdőív, viselkedéses egészség-kérdőív) • Az első 6 hónapban semmilyen visszajelzést nem adtak • Eredmények: • T-sejtek mitogénre adott proliferatív válasza megnőtt • IgG és IgM mennyisége megnőtt • NK-sejtek daganat-sejt kötő képessége megnőtt • IL-2 produkció megemelkedett • Pszichológiai mutatók is változtak (optimista szemlélet fenntartása, kontroll-érzés erősödése

  25. Relaxáció • Hatékonynak találták különböző fiziológiai és pszichológiai betegségek esetében (szimpatikus idegrendszeri aktivitás csökkenése) • 1999-ig 13 vizsgálat a relaxáció immunfunkciókra gyakorolt hatásáról egészséges személyeknél. • Fö eredmény: a nyál IgA szintje megemelkedik • A vizsgálatok azt mutatják, hogy leginkább a stresszelt csoporotkban hoztak további jó immuneredményeket

  26. Hipnózis • A legkorábbi pszichoszociális intervenció volt, amelynek az immunrendszerre kifejtett hatását vizsgálták • 80-as években, főleg az allergiás betegségekben próbálták alkalmazni a hipnózist, s több esetben gyógyító hatását írták le Allergiás bőrreakciók • Szénanátha • Kutyaszőr-allergia • Mantoux-reakció (a tuberkulin-próba helyén kialakuló gyulladás) • Feltételezik, hogy a megjelent hatásokat a hipnózis nem immunmoduláción keresztül éri el, hanem más mechanizmusok (pl. a lokális véráramlás változása) segítségével

  27. Szupportív-kifejező terápiák • Alapgondolat: a ki nem fejezett vagy gátolt érzelmek és gondolatok rosszul hatnak az egészségre • Pennebakerék vizsgálatai (80-as évek): egészséges felnőtteket random módon önfeltáró és nem-önfeltáró csoportba sorolták (4 egymást követő napon 20 percben írásban „valljanak” korábbi, még fel nem tárt traumákról) Eredmények: • Csökkent az orvoslátogatások és a fertőzések száma • Később immunológiai paraméterekben is találtak változást (T-sejt PHA-ra adott proliferáció emelkedett, alacsonyabb EBV titer) • Verbális önfeltárásnak erősebb volt a hatása, mint az írásosnak

  28. Petrie és mtsi (1995): orvostanhallgatóknál 4 napos trauma-kiírás + oltás hepatitis-B-re; antitest-titer mérés 1,4,6 hónap múlva: • A feltáró csoport magasabb antitest-titert adott hepatitis-B-re minden időpontban • Az idő előrehaladtával a két csoport közötti különbség nőtt

  29. Pszichoszociális beavatkozások összegzése • Összességében legalább a vizsgálatok 2/3-ad részében mutattak ki legalább 1 paraméterben változást • Mik lehetnek közvetítő tényezők? • Negatív hangulat, pl. depresszió, szorongás (csökkenése) • A vágyott, elképzelt kimenetel • Az intervencióval együttjáró viselkedésváltozás • Érzelmi támasz (csoport hatás is) • A stresszor értékelésének megváltozása, aktívabb megküzdés • A negatív gondolatok módosítása • Az én-hatékonyság és kontroll emelkedése

  30. Colitis ulcerosa és Crohn-betegség

  31. Stresszel kapcsolatos eredmények • A betegség fellángolása és a stresszhatások között összefüggést találtak Weiner (1977): • A betegség és a rosszabbodások 3 féle élethelyzethez kötődnek: • Kulcskapcsolat megszakadásakor • El nem fogadás (kiközösítés, elítélés) esetén • Olyan feladathelyzetben, amely a betegséggel szemben túlzott követelményt támaszt, amelyről úgy véli, hogy segítség nélkül képtelen megoldani

  32. A stressz hatása • Oki hatása vitatott • Ezzel szemben széles körben elfogadott (mind a betegek, mind a szakorvosok körében, hogy a lefolyásban komoly szerepük lehet) • Prospektív tanulmányok • Úgy tűnik, hosszú távú utánkövetés lenne szükséges. Ilyen eredmény: • Levenstein (2000): periodikusan mérték az észlelt stressz mennyiségét; a felső harmadba eső személyeknél háromszoros volt az exacerbációk mennyisége mind középtávon (6-8) mind pedig hosszú távon (5 év) • Mittermaier (1998): depressziós tünetek a relapszusok szignifikánsan magasabb mennyiségével jártak együtt a következő évben

  33. Személyiség • A személyiség etiológiai szerepe vitatott • A jellemző személyiségjegyek inkább másodlagosak, a betegségre adott reakciók • a tünetek leggyakrabban serdülőkorban, illetve fiatal felnőtt korban kezdődnek, ami a személyt egy függő állapotba helyezi éppen akkor, mikor a függetlenedés lenne a legfőbb feladat • A másság megélése az önértékelésre hathat negatívan • A hasmenéses tünetek miatt pedig a kényszeres jellemzők erősödhetnek fel • Ezek a változások a betegséghez való alkalmazkodásnak tekinthetők!!! • Az eredeti személyiség befolyásolja a betegséghez való alkalmazkodást!

  34. A stressz pszichofiziológiai mediátorai • Pszichoneuroimmunológiai mechanizmusok az elsődlegesek! (stressz vezethet immundiszfunkciókhoz) • A bél permeabilitása lehet a másik tényező (ez ismét befolyásolt stressz (HPA-tengely) által /nő/) • Az autonóm idegrendszeri történéseknek is lehet általános hatása a gyulladásos bélbetegségekre • Továbbá a szomatizációnak is lehet szerepe (szorongás, depresszió esetén folyamatosan magas figyelem a testi történésekre)

  35. A stressz viselkedéses mediátorai • Dohányzás emeli a Crohn-betegség aktivitását • Nemszteroid gyulladásgátlók és alváshiány rontják a colitist • Az orvossal való együttműködés, ami a hangulat, személyiség és stressz által befolyásolt (a gyógyszerelés és hosszan tartó kezelés nagy erőfeszítést igényel a nyugodt periódusokban is)

More Related