Előkészítések

1. Előkészítések

2. Mozgás

3. Mozgás Életjelenség: menekülés, zsákmányszerzés, párkeresés, utódnevelés Fajtái: helyzetváltoztató: súlypont alig mozdul el helyváltoztató: a súlypont lényegesen elmozdul

4. Állatvilág csoportosítása a mozgás típusa szerint Csak helyzetváltoztatásra képes: szivacsok (álszövetes, többsejtű állatok, vízben élnek. Az egymás mellett tapadó egyedek kisebb-nagyobb telepeket alkotnak) csalánozók (a legegyszerűbb valódi szövetes állatok, testükben még csak néhány szövettípus különíthető el pld: medúzák, korallállatkák) Helyzet- és helyváltoztatásra is képes váznélküli vázzal rendelkező állatok tudásbázis.hu

5. Mozgás váz nélkül hidrosztatikus váz (lebegés) férgek csalánozók Izomszövet (gyűrűs) hámizomsejt (rakétaelv) puhatestűek (koncentrált)

6. Hidrosztatikai váz A test vázát a belső üregben lévő folyadék nyomása biztosítja tudásbázis.hu

7. Mozgás izomsejttel A mozgást már izomsejtek biztosítják, a sejtek összehúzódásával kipumpálja a vizet, ami a rakétaelvnek köszönhetően előremozdítja az állatot. tudásbázis.hu

8. Mozgás izomszövettel Férgek: hosszanti izom és körkörös izom Puhatestűek: hasláb= módosult körkörös izom

9. Férgek csoportja Három egymástól eltérően fejlődött, különböző származású törzsét különíti el a rendszertan (biológia részterülete, amely az élőlényeket meghatározott szempontok szerint csoportosítja): hengeres (fonal)férgek, laposférgek és gyűrűsférgek. Kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles. Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben (tengerek, édesvizek) az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz. Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi – elsősorban a nedves talaj biztosította – körülményekhez. Az életmódjuk nagyon változatos. Mozaweb: Biológia

10. Gyűrűsférgek A gyűrűsférgeka legismertebb férgek (pióca-sima, földigiliszta-sertékkel rendelkezik) Szelvényezettség (előkészíti a fejlettebb állati törzseket): ismétlődő, gyűrűszerű szakaszok belső szervek (kiválasztószervek és idegrendszer is szelvényes Serték megjelenése (kapaszkodás, stabilitás) Legmagasabb osztály: soksertéjű gyűrűsférgek tudásbázis.hu

11. Gyűrűsférgek mozgása Féregmozgás (perisztaltikus mozgás) (A bőrizomtömlővel, ami a kültakaróval összefüggő simaizomréteg) • a test farki végének szelvényein található sertéket (kitinpálcák, melyeket az izom kitolhat vagy visszahúzhat) kiengedi, amellyel rögzíti, stabilizálja önmagát; • a hosszanti simaizom elernyed, a körkörös összehúzódik, aminek következtében az állat testének elülső része megnyúlik; • a test elülső részének sertéit kitolja (rögzíti a testet), a hátsókat visszahúzza, majd a hosszanti izomréteget összehúzza, a körköröst elernyeszti, így az állat teste megrövidül, a farki véget a feji vég után vonja. Sima gyűrűsférgeknél a serték mozgása kimarad Mozaweb: Biológia

12. Szilikonok elasztomerek Elasztomer: olyan hosszúláncú térhálósodott polimer, melynek nyúlóképessége kiváló, reverzibilis (kivétel a a lazán térhálósodott elasztomer). Szilikon: óriásmolekulákból épül fel, szervesen módosított kvarc, de a szilikon gumiban a szervetlen rész 60%. Váza a háromdimenziós SiO2, CH3 csoportok kapcsolódnak Felgombolyodott lánc Ábrák Huba Antal: Szilikon elasztomerek In: Halász G (szerk):Modellezés a biomechanikában

13. Szilikonok alkalmazási területei • Ragasztóanyagok • Töltőanyagok, • Impregnáló, víztaszító, kenő anyagok • Festékek hordozó anyaga • Villamos szigetelők, burkoló anyagok • Hővezető anyagok • Bevonatok (de sütőformák, sütőpapírok) • Xerox gépek hengerei • Orvostechnika

14. Szilikon elasztomerek (gumik) típusai Sokféleség Polimer láncok variációja Töltőanyagok változatossága Oldószer tartalom mennyisége, típusa Térhálósodási mód Addíciós (két különféle molekulából) Kondenzációs (melléktermék leválása a két molekula össezkapcsolódása után) Gyökös (oxigéngyökök szerepe) Térhálósodás milyensége

15. Kiemelt szilikon gumik fontosabb jellemzői

16. Nem mechanikai tulajdonságok • Áteresztőképesség (60*106 cm3/(s*cm)) • láncok mozgékonyak • Lélegzőképesség (agyhártya- bőr pótlása) • Hidrofób (de vízmolekulákat részben átengengedi) • Gázmolekulákat átengedi • Vegyszerekkel,olajjal szembeni jó ellenállás • Apoláris oldószerek (benzin, benzol) duzzadást okoznak, de reverzibilis • Villamos tulajdonságok • Jó szigetelő anyag (dielektromosság) • Szivárgó árammal, elektromos ívvel szemben is ellenálló • Optikai tulajdonságok • Vegytiszta esetben víztiszta, átlátszó, töltőanyag módosítja (optikai szilikonok)

17. Fényáteresztő képesség és törésmutatók

18. Nem mechanikai tulajdonságok II. • Hő- és tűzállóság • Lobbanáspont 750 °C, gyulladáspont 450 °C, üvegesedés -35 °C, de lehet -120 °C • Égés végterméke széndioxid, víz és szilikondioxid hamuként (repülőgépipar) • Magas tartós hőhatás (tartósan magas hőmérsékletet képesek elviselni)

19. Biológiai hatás • Biokompatibilitás szempontjai: • Felületi kialakítás • Struktúra • Geometria • Funkció • Típusok: • Bioinert (indifferens), immunrendszer számára közömbös • Bioinduktív: szövetsarjadást okoz • Biokonduktív: ha vázat szolgáltat

20. Mechanikai tulajdonságok • Sokféleség • Tapadás: anti-adhéziós(kis felületi energia) • RTV-1 jóltapad, RTV-2 semmihez sem tapad • Gátolja a véralvadást • Folyási tulajdonságok: kiváló, öntésselgyártható • Nemlinearisan rugalmas anyag • Neo-Hooke modell • Nagy nyúlás

21. Szilikonok elasztomerek alkalmazási területei a gyógyászatban • Diagnosztika • testüreg szondák • A gyógyító tevékenység segítése • Urológiai segédeszközök • Fecskendők, infúziós szerelékek, drain-ek • Szilikon bevonatú eszközök • Hasüregi hálók • Műtéti szívtámaszték, melegítők

22. Szilikonok elasztomerek alkalmazási területei a gyógyászatban • Teljes vagy részleges szervrehabilitáció • szövetek pótlása • Támasztó implantumok • Helykitöltő implantátumok • Stentek felülete • Eredeti funkció pótlása: • Ízületek könyök, ujjpercek) • Ínpótlás • Szemlencsék (kontaklencsék)