1 / 94

FIZIKAI KÉMIA

FIZIKAI KÉMIA. Készítette Varga István. VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA. AZ ANYAGOK OPTIKAI TULAJDONSÁGAI. Az elemzések optikai módszerei. A fénytörésen, fény elforgatásán alapuló módszerek Refraktometria, polarometria. Abszorpciós modszerek

alden
Download Presentation

FIZIKAI KÉMIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FIZIKAI KÉMIA Készítette Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

  2. AZ ANYAGOK OPTIKAI TULAJDONSÁGAI

  3. Az elemzések optikai módszerei A fénytörésen, fény elforgatásán alapuló módszerek Refraktometria, polarometria Abszorpciós modszerek Az elektromágneses hullám és a kivizsgálandó anyag interakciója során növekszik a vizsgálandó anyag energiája. Emissziós módszerek Az elektromágneses hullám és a kivizsgálandó anyag interakciója során csökkena vizsgálandó anyag energiája.

  4. A fény természete • A fény természete régóta foglalkoztatja az emberiséget. Elsőként Newtonnak sikerült pontosabb megállapításokat tenni a fény lényegéről. Üvegprizmával fehér fényt különálló fénykomponensekre bontott, és megállapította, hogy az különböző színű sugarak keveréke. Sir Isaac Newton (1642-1727)

  5. A fény olyan elektromágneses rezgés, amelynek elektromos és mágneses vektora egymásra és a fény haladásának irányára is merőlegesen rezeg.

  6. Két szomszédos azonos ütemben rezgő pont közötti távolság a hullámhossz λ. • A hullámhossz mellett a fény másik két fontos tulajdonsága a rezgésszám (frekvencia) és a terjedési sebesség c. • A rezgésszám az egy másodperc alatt végbemenő rezgések számát fejezi ki. • Mértékegysége a hertz (Hz). • Ha egy rezgés történik egy másodperc alatt, akkor a frekvencia 1 Hz.

  7. A fény terjedési sebessége c, a hullámhossz λ, és a rezgésszám  közötti összefüggés: Vákuumban a fény terjedési sebessége mindig: C = 2,997  108 m/s Megközelítőleg 300000 km/s

  8. Planck1900-ban matematikai összefüggést talált a fény (elektromágneses sugárzás) frekvenciája és energiája között. Max Planck (18581947) Ez a törvényszerűség akkor érvényes, ha a sugárzás egyes részecskéit fotonjaitvizsgáljuk. h – arányossági tényező a Planck-féle állandó vagy Planck-féle hatáskvantum h=6,6210-34 Js

  9. Egy adott frekvencián kisugárzott energia E=henergiaadagokból (fénykvantumokból) áll. • ha legkisebb energiaadag. Ha a Planck-féle egyenletbe a frekvencia helyett a c/λ hányadost írjuk, a következő egyenletet kapjuk:

  10. A foton tömege • Az Einstein- és a Planck-egyenlet összevonásával kifejezhetjük a foton tömegét:

  11. A fény törése és a törésmutató fogalma • Ha a fénysugár nem merőlegesen érkezik egy új közeg határfelületére, a közegbe behatolva haladási iránya megváltozik, és a beesési pontban a felületre bocsátott merőlegessel, a beesési merőlegessel, szöget bezárva folytatja útját. • Az irányváltozásnak az az oka, hogy a két közegben különböző a fény terjedési sebessége (c1 és c2).

  12. Amennyiben az I. közeg törésmutatója kisebb, mint a II. közegé, a fény a beesési merőleges felé törik meg, és fordítva.

  13. Az abszolút törésmutató Valamelyközegabszolúttörésmutatója (n) a fényvákuumbanvalóterjedésisebességének (c) és a vizsgáltközegbenvalóterjedésisebességének (c1) hányadosa.

  14. Optikailag sűrűbbnek nevezzük azt a közeget, amelynek az abszolút törésmutatója nagyobb.

  15. A relatív törésmutató A fény terjedési sebességének hányadosa két szomszédos közegben pl. levegőben és vízben.

  16. A moláris refrakció • Az anyag móltömegének (M) és sűrűségének (ρ) ismeretében a moláris refrakció (Rm) a következő képlettel számítható ki:

  17. A fénytörés törvénye • A fénytörés törvényét Snellius-Descartesféle törvénynek nevezzük. A beesési szögszinuszának és a I. közeg törésmutatójának szorzata egyenlő a törési szögszinuszának és a II. közeg törésmutatójának szorzatával.

  18. A teljes visszaverődés (totális reflexió) • Ha a fény optikailag sűrűbb közegből halad a ritkább felé, a törési szög a beesési szögnél nagyobb érték lesz. • Ha a beesési szöget növeljük, elérhetünk egy olyan beesési szög értéket (αH határszög), amelyhez 90o-os törési szög tartozik, azaz a fény már nem lép be az új közegbe, hanem a határfelületen halad tovább.

  19. Refraktometria

  20. A refraktometria fogalma A refraktometriaa mennyiségi elemzések egyik optikai módszere, amely a fénytörésen alapszik. • Az oldatok törésmutatója függ a koncentrációtól. • A koncentráció növekedésével az oldat törésmutatója is növekszik. A mérésre szolgáló készüléket refraktométernek nevezzük, amely segítségével meghatározható a kivizsgálandó anyag (általában oldat vagy más folyadék) törésmutatója.

  21. A refraktométer elvi felépítése A vizsgálandó oldatot két prizma közé helyezik, majd a prizmákat egy fényforrás és egy tükör segítségével megvilágítják. A prizmákon és az oldaton áthaladt fény egy távcsövön keresztül vizsgálható.

  22. A prizmákon és az oldaton áthaladó fény két határfelületen törik meg, ezek közül számunkra az anyag (oldat) és a második prizma közti határfelület a fontos.

  23. Mivel a prizma törésmutatója nagyobb mint az oldaté, a beeső fény a beesési merőlegeshez törik. • Ha a prizmatestet forgatjuk, akkor végül is egy olyan állást találunk, amelyben a fénysugár egy része teljesen visszaverődik. • Azt a szöget, amellyel a fénysugár érintőlegesen még éppen visszaverődik, a teljes reflexió határszögének(H) nevezzük.

  24. A Snellius-Descartes törvényt felhasználva és behelyettesítve a megfelelő szögértékeket (90° és H), valamint a 2. prizma törésmutatójának (n2) ismeretében, kiszámíthatjuk a vizsgált anyag törésmutatóját (n1).

  25. n n1 • Az oldatok koncentrációját a törésmutató mérése alapján úgy állapítjuk meg, hogy először különböző ismert koncentrációjú oldatok törésmutatóját mérjük, majd az így kapott értékeket grafikusan feltüntetjük abszcisszának választva a koncentrációt, ordinátának a leolvasott törésmutatót. • Az ismeretlen oldat koncentrációját a grafikonból olvassuk ki. w1 koncentráció [%]

  26. A refraktometria alkalmazási területei • Átlátszó folyadékok (présnedvek, oldatok) szárazanyag-tartalmának vizsgálatára használják (sörgyártás, cukorgyártás, stb.). • Orvosi alkalmazásokban főleg a vérszérum és más testnedvek fehérjetartalmának gyors meghatározása.

  27. Polarimetria

  28. A polarimetria a mennyiségi elemzések optikai módszere, amelynek során lineárisan polarizált fényt vezetnek át egy optikailag aktív közegen, és mérik a fény polarizációs síkjának elfordulási szögét.

  29. Polarizált fény előállítható megfelelő szögben csiszolt mészpátkristállyal, amelyet kettévágnak, majd a vágási felületeknél kanadabalzsammal összeragasztanak (Nicol-prizma)

  30. A prizmára eső természetes fény a törőfelületen kettősen megtörik: • a rendes sugár a kanadabalzsamon teljes visszaverődést szenved és oldalra eltérül, • a rendellenes sugár, amely már polarizált, kilép a kristályból.

  31. Az optikai aktivitás fogalma • Ha az anyag molekulái aszimmetrikusak, két, egymással tükörszimmetrikus, különböző szerkezeti formában léteznek, akkor az ilyen anyagok elfordítják a síkban polarizált fényt, amikor az áthalad rajtuk.

  32. A fajlagos forgatóképesség fogalma • Az oldott anyagok forgatóképességét a fajlagos forgatóképességgel jellemzik. Ez azt a szöget jelenti, amellyel a síkban polarizált λhullámhosszúságú fény polarizációs síkja elfordul, ha az t°C hőmérsékleten a kérdéses anyag oldatának 1 m vastag rétegén áthalad, és az oldat 1 m3 térfogatban 1 kg oldott anyagot tartalmaz.

  33. α –a polarizásiós sík elforgatásának szöge fokban, l– az oldat rétegvastagsága dm-ben, c– a koncentráció [g/100 cm3] egységben. A fajlagos forgatóképességet a nátrium D-vonalára (λ= 589,3 nm) szokták vonatkoztatni.

  34. Ha ismerjük a fajlagos forgatóképességet, és polariméterrelmegmérjük az oldat forgatását (a), akkor kiszámíthatjuk az oldat koncentrációját (c).

  35. A polariméter felépítése Na – nátriumlámpa L1 és L2 – lencserendszer P – polarizátor A – analizátor SP – segédprizmák M – mintatartó küvetta Nicol-prizma

  36. Az optikailag aktív anyagon áthaladó fény polarizációs síkja a minta anyagi minőségétől és koncentrációjától függően elfordul. • A mintán átjutott fény útjában egy második analizátornak (A) nevezett Nicol-prizma van, amely a fényút tengely körül elforgatható. • Az analizátor megfelelő szögben történő elforgatásával a poláros fény átjutása megakadályozható, és ez az elforgatási szög adja meg a minta forgatóképességét. • A polariméterek tartalmaznak egy az analizátorhoz rögzített szögmérőt, amelyről az elforgatás szöge mindjárt leolvasható.

  37. A polariméterrel való mérés úgy történik, hogy először tiszta oldószert töltünk a mintatartóba, és az analizátort úgy állítjuk be, hogy a látótér egyenletes megvilágítású legyen, és leolvassuk az analizátor helyzetét a skálán. Ez lesz a mérés nullapontja. • Ezután a mintatartóba a vizsgálandó oldatot töltjük, s az előbbihez hasonlóan ismét beállítjuk az egyenlő megvilágítást, a skáláról ismét leolvassuk az analizátor helyzetét. • A két leolvasás különbsége adja meg az elforgatás szögét. • Ha az óramutató járásával egyező irányban kellett elforgatni az analizátort, akkor jobbra forgató, ellenkező esetben balra forgató a vizsgált anyag.

  38. Kolorimetria

  39. A legrégebbi fényelnyelésen alapuló analitikai módszer. • Nem igényel monokromatikus fényt. • A színes mintát polikromatikus fénnyel világítjuk meg a koloriméterben. • Megkülönbözetünk: • vizuális és • fotoelektromos módszert .

  40. A fényelnyelés • Ismert intenzitású fényt (I0) a vizsgálandó mintán átengedve annak egy része elnyelődik (abszorpció), másik része a mintán áthalad (transzmisszió), esetleg egy része visszaverődik (reflexió). • Erősség (intenzitás) alatt a fényforrás fénykibocsátó-képességének mértékét értjük akár általánosan, akár egy megadott irányban. Mértékegysége: kandela [cd].

  41. Az elnyelt, átengedett és visszavert fény részaránya a vizsgált minta tulajdonságaitól függ.

  42. A transzmittancia és az abszorbancia fogalma • A fényelnyelést a transzmittanciával (T) szokás jellemezni, amely a minta fényáteresztő képességére utaló mértékegység nélküli szám. • Az átengedett valamint a beeső fény intenzitásának hányadosaként fejezzük ki: Ha a minta az összes ráeső fényt elnyeli a transzmittancia értéke 0 vagy 0%, ha viszont egyáltalán nem nyel el fényt, akkor 1 vagy 100%.

  43. Az abszorbancia (A) a transzmittancia reciprok értékének tízes alapú logaritmusa:

  44. A Lambert-Beer törvény • A fényelnyelés mennyiségi analitikai alkalmazása a Lambert-Beer törvényen alapszik. A mintába belépő fénysugár intenzitása I0 arányos az oldat koncentrációjával (c),rétegvastagságával (l), és függ az anyagi minőségtől.

More Related