NÖVÉNYTERMESZTÉS

1. NÖVÉNYTERMESZTÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Búzatermesztés II. • A búzatermesztés agrotechnikai elemei • vetéstechnológia • növényvédelem • betakarítás • Fejlesztési alternatívák HEFOP 3.3.1.

3. BÚZATERMESZTÉSII. rész HEFOP 3.3.1.

4. VETÉS HEFOP 3.3.1.

5. AZ ŐSZI BÚZA VETÉSÉT JELLEMZŐ FONTOSABB PARAMÉTEREK VETÉSIDŐ Optimális tágabb: október 5-25. szűkebb: október 12-18. (Gál hete) Korai – késői vetés problémái Befolyásoló tényezők VETÉSMÉLYSÉG Optimális: 4-6 cm Befolyásoló tényezők CSÍRASZÁM Optimális tágabb: 4,8-6,8 millió/ha szűkebb: 5,2-5,7 millió/ha Befolyásoló tényezők HEFOP 3.3.1.

6. NÖVÉNYVÉDELEM HEFOP 3.3.1.

7. A GYOMSZABÁLYOZÁS LEHETŐSÉGEI A BÚZATERMESZTÉSBEN HEFOP 3.3.1.

8. ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA I.A gyomosodás mértéke(országos adatok) • országos gyomfelvételezés (1950) 30 % • országos gyomfelvételezés (1971) 20 % • országos gyomfelvételezés (1985) 10 % • országos gyomfelvételezés (1997) 25 % HEFOP 3.3.1.

9. ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA II. A gyomosodás mértékét befolyásoló tényezők: • elővetemény • talajművelés • talaj típusa • talaj kultúrállapota • vetésidő • vetést követő csapadékviszonyok • fajta gyomkompetíciós képessége • alkalmazott herbicid HEFOP 3.3.1.

10. ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA III. Gyomfelvételezések 0 felvételezés- október – november (csak csapadékos területen) I. felvételezés- március közepe-vége → egyszikű gyomok II. felvételezés- április eleje – közepe → kétszikű gyomok - hormonhatású szerrel könnyen irtható - hormonhatású szerrel nehezen irtható III. felvételezés- április közepe – vége → vadzab HEFOP 3.3.1.

11. ŐSZI BÚZA GYOMVISZONYAINAK VÁLTOZÁSA AZ ORSZÁGOS GYOMFELVÉTELEZÉSEK ADATAI ALAPJÁN HEFOP 3.3.1.

12. ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA IV. Herbicidkezelések • Preemergens kezelések • kétszikű gyomok ellen • kétszikű és egyszikű gyomok ellen • Őszi posztemergens kezelések • kétszikű gyomok ellen • kétszikű és egyszikű gyomok ellen • Tavaszi posztemergens kezelések • kétszikű, hormonérzékeny gyomok ellen • kétszikű, hormonrezisztens gyomok ellen • kétszikű és egyszikű gyomok ellen • egyszikű gyomok ellen • vadzab ellen HEFOP 3.3.1.

13. ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA V. Herbicidkezelések stresszhatása: • helytelenül megválasztott időpont • túladagolás (átfedés stb.) • fajtaérzékenység HEFOP 3.3.1.

14. AZ ŐSZI BÚZA LEGFONTOSABB BETEGSÉGEI Porüszög v. repülőüszög (Ustilago tritici) Kőüszög v. zsíros büdösüszög (Tilletia foetida) Törpeüszög (Tilletia contraversa) Szárrozsda v. fekete rozsda (Puccinia graminis) Levélrozsda v. vörösrozsda (Puccinia recondita) Sárga rozsda (Puccinia glumarum) Gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) Fuzáriumos megbetegedések (Fusarium graminearum, F. Culmorum, F. avenaceum, egyéb Fusarium ssp.) Hópenész (Fusarium nivale) Torsgomba (Ophiobolus graminis) Korompenész (Mycosphaerella tulasnei) Szártőgomba (Cerosporella herpotrichoides) Szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) Szeptóriás pelyvabarnulás (Septoria nodurom) Helmintospóriumos szártőbetegség és csírarothadás (Helminthosporium sativum) A kalászok szurokfoltossága (Dilophospore alopecuri, Dilophia graminis) Teljes és részleges kalászfehéredés Búzamozaik Árpa sárga törpülés vírusa (BYDV) HEFOP 3.3.1.

15. AZ ŐSZI BÚZA FONTOSABB BETEGSÉGEI ÁLTAL ELŐIDÉZETT TERMÉSVESZTESÉG MÉRTÉKE Lisztharmat 2-20 % Levélrozsda 2-20 % Szárrozsda 5-35 % Szártőbetegségek 2-25 % Fuzárium 2-40% Levélleszáradást 2-35 % okozó betegségek (HTR, Septoria) HEFOP 3.3.1.

16. VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ŐSZI BÚZA BETEGSÉGEI ELLEN HEFOP 3.3.1.

17. A BETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSÁT, ILL. A VÉDEKEZÉS SIKERÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÁTTEKINTÉSE HEFOP 3.3.1.

18. VÉDEKEZÉS AZ ŐSZI BÚZA BETEGSÉGEI ELLEN KÉMIAI VÉDEKEZÉS • Csávázás→ védekezés a mag felületén terjedő betegségek ellen → védekezés a mag belsejében terjedő betegségek ellen → komplex védelem • Állományvédekezés → 2-3 nóduszos állapot (feltételes) - érzékeny fajta - betegségre hajlamosító időjárás - elővetemény - infekciós tünetek ▲ Kontakt hatású fungicidek → kalászolás vége – virágzás eleje (kötelező) - toleráns fajta - száraz időjárás ▲ kontakt hatású fungicidek - mérsékelt fertőzés - érzékeny fajta - csapadékos időjárás ▲ szisztemikus, széles hatásspektrumú fungicidek - erős fertőzés HEFOP 3.3.1.

19. ŐSZI BÚZA FUNGICIDHASZNÁLATA(Debrecen) HEFOP 3.3.1.

20. NÖVÉNYVÉDELEM HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA* TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS MINŐSÉGÉRE(Debrecen, 2002-2004) * évente 2-2 fajta ** évente 15-15 komplex növényvédelmi technológia HEFOP 3.3.1.

21. ELŐVETEMÉNY, TRÁGYÁZÁS ÉS NÖVÉNYVÉDELEM KÖLCSÖNHATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSMENNYISÉGÉRE(Debrecen, csernozjom talaj, 2004) +127 +220 +635 +857 +4956 +417 +427 +1433 +847 +1551 HEFOP 3.3.1.

22. AZ ŐSZI BÚZA FONTOSABB ÁLLATI KÁRTEVŐI ŐSSZEL KÁROSÍTÓK • Talajlakó állati kártevők • Gabonafutrinka lárvája (csócsároló) • Gabonalegyek • Bagolypille hernyója (mocskos pajor) • Emlősök (rágcsálók) • Madarak TAVASSZAL KÁROSÍTÓK • Gabonafutrinka és lárvája • Gabonalegyek • Emlősök • Madarak • Szalmadarázs • Vetésfehérítő bogarak (vörösnyakú és kéknyakú árpabogár) • Levéltetvek • Gabonapoloskák (osztrák, mór, szipoly) • Szipolyok (vetési, osztrák, keresztes, gabona, széles) HEFOP 3.3.1.

23. BETAKARÍTÁS HEFOP 3.3.1.

24. ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA I. • Mennyiségi optimum teljes érés (14-15 % szemnedvesség) • Minőségi optimum viaszérés ideje (20-22 % szemnedvesség) Kompromisszum a betakarítás ütemezésében (nagy terület esetén) kezdés - a teljes érés kezdetén (17-18 %) tisztítás (esetleg szárítás) fő időszak - teljes érésben (14-16 %) befejezés - túlérésben (10-14 %) HEFOP 3.3.1.

25. ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA II. Túl korai betakarítás jellemzői • kiváló sütőipari minőség • mennyiségi veszteség (50-150 kg/ha/nap fajtától függően) • nehezebb kombájnolhatóság • szárítás többletköltsége Megkésett betakarítás jellemzői • sütőipari minőség romlása • mennyiségi veszteség (25-100 kg/ha/nap fajtától függően) • megdőlés • betegségek, állati kártevők fellépése • gyomosodás • nő a pergési és betakarítási veszteség HEFOP 3.3.1.

26. ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA III. Betakarítási veszteségek • vágási veszteség • cséplési veszteség • szalmarázó veszteség • rostaveszteség HEFOP 3.3.1.

27. SZALMA BETAKARÍTÁSA • Szalmalehúzás (Burján-féle lehúzó) • Szalmagyűjtés és szállítás (Hamster, UTB) • Kisbálás betakarítás (E-453 stb.) • Nagybálás betakarítás → körbálás → négyszögletes bálás HEFOP 3.3.1.

28. RÖVID ÉS KÖZÉPTÁVON MENNYISÉG MINŐSÉG és • Termőhelyi • Technológiai • Műszaki • Pénzügyi • Piaci lehetőségektől függően HOSSZABB TÁVON MINŐSÉG + optimális termésmennyiség + kedvező stabilitás (mennyiség, minőség) Feltételek: átlagos v. intenzívebb technológia fajták termőhely tárolás, feldolgozás, marketing logisztika Hagyományos Extra Speciális Külpiaci HEFOP 3.3.1.

29. FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN(Dr. Pepó Péter) HEFOP 3.3.1.

30. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A búza vetéstechnológiája • A búza növényvédelme • A búza betakarítás • A búzatermesztés fejlesztési rendszereinek elemzése HEFOP 3.3.1.

31. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a búza vetéstechnológiáját! • Ismertesse a búza növényvédelmét! • Ismertesse a búza betakarítását! • Ismertesse a búzatermesztés fejlesztési lehetőségeit! HEFOP 3.3.1.

32. ELŐADÁS Felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Antal J. (2005): Növénytermesztéstan I és II. kötet (tankönyv) • Pepó P. – Sárvári M. (2007): Növénytermesztési alapismeretek (egyetemi jegyzet) • Növénytermesztési füzetek I-VIII. kötet (egyetemi jegyzet) • Egyéb források: előadásokon, gyakorlatokon javasolt szakirodalmak • További ismeretszerzést szolgáló források: előadásokon, gyakorlatokon javasolt szakirodalmak HEFOP 3.3.1.

33. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKukoricatermesztés I. • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Általános növénytermesztés I-IV.; Gabonanövények; Búzatermesztés I-II.; Kukoricatermesztés I-II.; Szójatermesztés; Olajnövények, Napraforgótermesztés, Repcetermesztés; Környezetgazdálkodás, klímaváltozás stb.; Növénytermesztés és energiagazdálkodás, környezet stb. • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Előadás anyagát készítették: HEFOP 3.3.1.