Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon

1. Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon Az európai és a magyar államfejlődés a 20. században (Bologna-specializáció)

2. Előzmények és feltételek Magyarország (Magyar Királyság) egy európai hatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia korlátozott szuverenitással rendelkező részállama nem önálló állam

3. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 1. – Államszervezet

4. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom Abirodalom és afejlődő gazdaság igényei és hatásai 1. A lakosság nemzetiségi és vallási tagoltsága • török utáni betelepül(-ít)ések • belső mozgások a 19. században • Soknemzetiségű állam – etnikai tömbök keveredése • Felekezeti sokszínűség – részben etnikumhoz kötődve

5. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom 2. A társadalom szerkezetének átalakulása a) RENDIKAPITALISTA b) Új társadalmi rétegek • Nagytőkések (pénz-, ipari és kereskedő) • Ipari munkásság • Polgári középosztály(ipar, kereskedelem, értelmiségi pályák) nagyrészt nem magyar(zsidó, német, cseh, morva, krajnai stb.)

6. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom c) A tradicionális rétegek helyzetének változásai (fő tendenciák)

7. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom d) Társadalmi konfliktusok

8. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 4. – Szellemi élet 1. A kultúra terjedése • Köz- és felsőoktatás • Tömegtájékoztatás fejlődése • Kultúra 2. Új szellemi–politikai áramlatok

9. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 5. – Politika 3. A pártrendszer módosulásai Hagyományos keret:közjogi alap Új szerveződések (pártok, mozgalmak):

10. A „nagy háború” Nemzetközi feszültségek és konfliktusok halmozódása Bécsi kezdeményezés – magyar támogatás Hatásai

11. FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON1918–1919

12. A Népköztársaság 1. Az OMM felbomlása

13. A Magyar Népköztársaság állama 1. 1918. október 31. – IV. Károly kinevezi Károlyi Mihályt (miniszterelnök) 1918. november 13. – IV. Károly eckartsaui nyilatozata: lemondott „minden részvételről az államügyekben” – elismerve Magyarország későbbi döntését államformájáról. 1918. november 16.– a Nemzeti Tanács népgyűlésen néphatározatban proklamálja a köztársasági államformát: I. cikk: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.” II. cikk: új választójogalkotmányozó nemzetgyűlés III. cikk:addig „az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával.”

14. A Magyar Népköztársaság állama 2. 1918. december – 1919. január –kormányválság 1919. január 11. – Károlyi Mihály köztársasági elnök(ideiglenes jelleggel) – a néptörvények elfogadásának jogával 1919. január 18. – Berinkey Dénes miniszterelnök Polgári szabadságjogok törvénybe iktatása 1918. évi I. néptörvény a választójogról (1918. november 23.) 1918. évi II. néptörvény a sajtó szabadságáról(1918. december 7.) 1919. évi XVIII. néptörvény földművelő nép földhöz juttatásáról (1919. február 16.) 1919. évi XXV. és XXV. néptörvény az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról és az új választójogról

15. A Népköztársaság kormánypártjai 1918. november 1. – 1919. január 11. • Függetlenségi és 48-as Párt(Károlyi Mihály) • Magyarországi Szociáldemokrata Párt • Országos Polgári Radikális Párt(Jászi Oszkár) 1919. január 11. – 1919. március 20. • Függetlenségi és 48-as Párt maradéka (Károlyi Mihály) • Magyarországi Szociáldemokrata Párt • Országos Polgári Radikális Párt • Kisgazdapárt(Nagyatádi Szabó István)

16. A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete 1918. november 3. –páduai fegyverszünet 1918. november 13.–belgrádi katonai konvenció 1918. november 13–14. –Jászi Oszkár aradi tárgyalásai 1918. december 1. – a gyulafehérvári román nemzetgyűlés 1918. december 23. –1918. évi X. néptörvény a ruszin nemzet autonómiájáról 1918. december 15.–1918. évi V. néptörvény az önálló magyar külügyi igazgatásról.

17. Magyarország ideiglenes határai 1918–1919

18. A népköztársaság 2. Az OMM szétesése

19. A Népköztársaság 4. – ellenzéki erők Politikai pártok • Kommunisták Magyarországi Pártja • Keresztényszocialista Néppárt(1918. decembertől aktivitás – Giesswein Sándor) • Országos Földmíves Párt(1918. december) • Magyar Polgári Párt(1919. január eleje) • Függetlenségi és 48-as Párt(1918 december – 1919. január 14: Lovászy Márton) • Nemzeti Egyesülés Pártja(1919. február 18. – Bethlen István)) Egyesületek • Nemzetvédelmi Szövetség • Magyar Országos Véderő Egyesület • Ébredő Magyarok Egyesülete

20. A tanácsköztársaság létrejötte • A társadalmi elégedetlenség növekedése(paraszti rétegek, munkásság) • MSZDP irányítása a baloldaliak kezében • Egyedül nem vállalják a kormányzást Megegyezés a KMP-vel Magyarországi Szocialista Párt Magyar Tanácsköztársaság

21. A tanácsköztársaság

22. A tanácsköztársaság – államgépezet

23. Átmeneti állapotok 1919–1920

24. Új státusú állam • OMM szétesése • Trianoni béke Egy európai hatalom erősen korlátozott szuverenitással rendelkező részállamából önálló kisállam • A győztes hatalmak által korlátozott mozgástérrel (revízió, az uralkodó személye, hadseregszervezés stb.) • Új területüket védő, ellenséges államok gyűrűjében

25. A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921 A tanácsköztársaság után hatalmi vákuum 1. Potenciális hatalmi tényezők

26. A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921 2. Az ország nemzetközi helyzetének döntő szerepe A győztes hatalmak • Önálló • A Habsburg-házzal szakító • A polgári jogállamok kritériumait teljesítő államot ismernek el (békekonferencia) Konszolidáció a konzervatív-liberális hagyományos elit vezetésével