1 / 11

Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe*

Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe*. Messing Vera , Ph.D. – Molnár Emilia, Ph.D. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest

ady
Download Presentation

Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe*

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe* Messing Vera, Ph.D. – Molnár Emilia, Ph.D. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest *A prezentáció az OTKA által támogatott ‘A szegény családok megélhetési stratégiái etnikai és regionális metszetekben’ c. kutatás alapján készült. Budapest. 2009 november 19

  2. A kutatás módszertana • Jelenleg is folyamatban lévő, kvalitatív mélyinterjúkon alapuló kutatás. • Két középméretű városban készült, melynek gazdaság- és társadalom története nagyon hasonló, ám amelyek az ország távol eső területein találhatóak. • Terep kiválasztás szempontjai: település mérete, etnikai sokszínűség, gazdaság- és társadalomtörténet. • 75 ill. 50 interjú és beszélgetés készült intézményi aktorokkal valamint a szegények különböző csoportjaihoz sorolható családokkal (többnyire nőkkel) mindkét városban. • A helyi minta kiválasztását területi alapon ill. hólabda módszerrel végeztük, az tehát nem reprezentatív, hanem bizonyos típusok és mechanizmusok leírására alkalmas. • Antropológiai módszereket is alkalmaztunk: résztvevő megfigyelés, visszatérő látogatások.

  3. A terep: Királyvég • A terepmunka mindkét terepen lezajlott, de csak az első került feldolgozásra: elsősorban erről lesz szó a következőkben. • 30000-es város, a rendszerváltást követő gazdasági válság sújtotta régióban, mely két falu egyesítéséből jött létre 1951, ezután exponenciálisan nőtt a lakosság, 1980-as évek közepére érve el a maximumát. • Tipikus szocialista iparváros, erőltetett ipari fejlesztés (bányászat, gépgyártás, vegyipar, feldolgozóipar + ezeket kiszolgáló építőipar). • A beköltözők meghatározó része alacsonyan képzett vidéki munkás, közöttük sok a roma. • 1990 után az ipar nagy része összeomlott, vagy jelentősen leépült. A leépítések első alanyai az alacsonyan képzett roma munkások voltak. • Mára a várost a tartós munka-nélküliség, az elszegényedés, elöregedés és bizonyos részein a slumosodás jellemzi. • 3 szegénynegyed (volt bányásztelep + 2 belvárosi slum), várost környező dombok hétvégi házai, város környéki leszakadt falvak.

  4. Kutatási kérdés + definíciók • Fellelhető-e etnikus jelleg a szegények megélhetési módozataiban? • Mi a kapcsolatok szerepe a megélhetési módok különbözőségeiben? • Megélhetési mód ≠ megélhetési stratégia, mert ez utóbbi tudatosságot, tervezettséget feltételez. Ez nem jellemző a szegények jelentős hányadára. • Etnikus jelleg: abban az esetben nevezünk etnikusnak megélhetési módot, ha annak van identitásképző szerepe – ezt fejtjük ki a következőkben.

  5. Szegénységre adott legjellemzőbb válaszok / stratégiák • Költségek csökkentése, el- ill. kiköltözés (város széli telepre, városi slumba, hétvégi házakba, falura), spórolás; • Szállóra költözés (idősek otthona, átmeneti szálló, hajléktalan szálló); • Hitelfelvétel; • Transzfer-jövedelmek (segélyek, anyasági és lakhatási támogatások); • Alkalmi munkák informális munkaközvetítőkön keresztül; • Legalitás határait súroló / illegális tevékenységek; • Passzivitás, az adott nap túlélése; egyik napról a másikra élés.

  6. A városban élő romák belső tagozódását meghatározó faktorok A helyi romák sokfélék, csupán a többségi percepció sorolja őket egyetlen kategóriába. Tagolódást meghatározó szempontok: 1. A városba költözés időpontja: • 1950-es évek előtt, Királyvég elődjének számító falvakból származnak (tősgyökeres királyvégi cigányok); • Szocialista iparosítás során költöztek be (1960-80-as években); • A rendszerváltás után, elsősorban az elmúlt évtizedben költöztek; 2. Etnikai identitás: • Tradicionális csoportok: • Oláh cigányok • Muzsikus cigányok • Nem tradicionális csoportok: akik között oláh és romungro gyökerekkel rendelkező romák egyaránt megtalálhatóak, de akik ezt nem tekintik annyira fontosnak, hogy egy beszélgetésben szóba hozzák.

  7. 1990 előtt ‘Tősgyökeres’ oláh cigányok: ipari munkások + üzletelés ‘Tősgyökeres’ muzsikus cigányok: hivatásos zenélés (előadó művészi engedély) ‘Beköltöző’ cigányok: ipari munkások 1990 után ‘Tősgyökeres’ oláh cigányok: transzferjövedelmek + üzletelés, kereskedelmi tevékenységek + legalitás határát súroló tevékenységek. ‘Tősgyökeres’ muzsikus cigányok: elköltözés, megélhetés több pilléren nyugszik: alkalmi zenélés + vállalkozások + helyi politika. ‘Beköltöző’ cigányok:transzferjövedelmek, alkalmi munkák, közmunka, legalitás határát súroló tevékenységek. Áttekintés a helyi romák megélhetési forrásairól, gazdasági tevékenységeiről

  8. Etnikusak-e a megélhetési módok? • A többség által többséginek vélelmezett stratégiák (költségcsökkentés, költözés stb.) a romákat is jellemzik, csak számukra kevésbé elérhetőek bizonyos transzferjövedelmek (lakásfenntartási támogatás, célzott nyugdíjak stb.), mert hamar kiszorultak a munkaerőpiacról, és meg sem érik az öregkort. • A többség által ‘cigány’-nak tételezett jelenségek (falopás, uzsorázás, fémgyűjtés, reményvesztett tespedés, kriminalitás) alapvetően a gettólét, a kirekesztés és a kilátástalanság jellemzői (i.e. fekete amerikai gettók leírása – Clarck, Stack, Anderson). Ráadásul ugyanúgy jellemzi az azonos környezetben élő magyar szegényeket (sőt, nemcsak szegényeket) is.

  9. Etnikus megélhetési módok • Zenész cigányok – ez ugyan etnikus, de nagyon visszaszorult, csak néhány olyan embert ismerünk, aki ma is ebből él. • Oláh cigányok üzletelése – csupán néhány család tartozik ehhez a közösséghez. • Mindkettő olyan tevékenység, amelyet nem csupán a környezet tekint ‘cigány’-nak, hanem maguk az érintettek is, olyannyira, hogy identitásuk szerves részét képezi. • Ezzel szemben nem jellemezhető ‘etnikus’-ként a szegény romák (és nem romák) tömegeinek megélhetési módozatai, az ő megélhetésüket elsősorban a társadalmi kirekesztettség, a területi elkülönítés és a támogató kapcsolatok hiánya / szűkössége és zártsága határozza meg.

  10. Konklúzió • A etnikus tevékenységet végző romák – bár ők a városban élő cigányok elenyésző hányadát képviselik csupán – alapvetően nem szegények. Megélhetésük biztosításában nagyon fontos szerepe van a hagyományos támogató kapcsolati háló fennmaradásának, amely nagyon zárt és nagyon funkcionális. • Le kell szögezzük, hogy - a kimeneteltől függetlenül – a romák megélhetés módozatai a történetileg kialakult többség-kisebbségi kapcsolatnak, a többségi kirekesztésnek a produktuma, akkor is ha az elfogadható életszínvonalat eredményez (oláh kereskedők, muzsikusok), és akkor is, amikor mindennapos megélhetési küzdelmet jelent.

  11. Köszönjük a figyelmet E-mail: messingv@socio.mta.hu emi_molnar@yahoo.com Web: http://www.socio.mta.hu/kutatok/

More Related