8. Az állambiztonság működése – esettanulmányokkal

1. 8. Az állambiztonság működése – esettanulmányokkal Magyarország története a Kádár-korszakban (1956–1988)

2. A politikai rendőrség „jogállása” • Szervezet • 1956–57: ORFK PNYF, 1957–62: BM II. főo. (BM PNYF) • ezen belül a II/5. osztály foglalkozott a belső reakció elhárításával • 1962. jún. 26. a BM átszervezése főcsoportfőnökségekre; az állambiztonság a BM III. főcsf. lett, ezen belül a III/III. csf. a belső reakció és szabotázs elhár. • III/I. Hírszerzés; III/II. Kémelhárítás; III/IV. Katonai elhár.; III/V. Operatív és techn. • a csf.-ségek osztályokra tagolódnak, de önálló osztályok is, pl. III/3. Útlevélosztály • Az állambiztonság és az MSZMP közötti viszony • csökken a politikai rendőrség hatalma, végig szoros pártirányítás alatt marad • a feladatok meghatározása a KB / PB, a végrehajtás ellenőrzése a Titkárság, ill. a (Közigazgatási és) Adminisztratív Osztály (AO, 1969-től KAO) feladata • az Agit-Prop., a Tud.-Kult. és a Külügyi O. + Központi Ell. Biz. is foglalkozott vele • KB titkárai, főleg az admin., ideol. és külügyi titkár szoros ellenőrzést gyakorolt • pártirányítás központi és megyei szinten is megvalósult • a KAO munkájában ettől kezdve új elem volt a „törvényesség” és a párt „jogpolitikai irányelvei” szigorú betartásának ellenőrzése • a pártirányítás emellett informális csatornákon, kézi vezérléssel is zajlott • a pol.-i rendőrség minden fontos eseményről tájékoztatta a pártvezetést, rend-szeres írásbeli és szóbeli beszámolókon. 1979-től bevezették a napi operatív információs jelentések (NOIJ) rendszerét is • párttagokat elvileg nem lehet megfigyelni (csak kizárásuk után)

3. A pártirányítás dokumentumokban • Az imperialisták „fellazító tevékenységéről” • állambiztonság egyik legtipikusabb tevékenysége a „fellazítás” elleni harc • a Ny. már nem a felkelést támogatja, hanem a rendszer lassú fellazítását, az átmenetet a polg. dem. felé: cél a szoc. tábor ellentéteinek kiélezése, szembe-állítása a Szovjetunióval, csökkentve a tömegek bizalmát a szoc.-ban • határozatok: 1965–66, majd 1969 után ötévente (1973, 1978, 1983) • az imperialista prop. megfelelő elemzése, ill. ellenpropaganda (sikertelen!) • A belső ellenség (majd ellenzék) tevékenységéről • 1957 (Biszku), 1960 (Galambos L.), 1966 (Benkei A.), 1980 (Kornidesz M.) • határozatok címe egyre puhul (1–2. a belső reakcióra utal, a 3. belső ellen-séges erőkre, a 4. „belső ellenzéki-ellenséges, ellenzékieskedő” csoportokra) • emellett hasonló szerepe volt az „antimarxista társadalomtudósokról” szóló (1973) vagy az 1982-es és 1986-os ún. „ellenzéki határozatoknak” • Az egyházakról • kiemelt téma, ami 58 alkalommal került a PB napirendjére! • cél az egyházi befolyás csökkentése, a püspöki karral „politikai együttműkö-désre” kell törekedni, „egyéni foglalkozás keretében” • cél az ügynökké beszervezett lojális püspökök fokozottabb külpolitikai (=hírszerző) tevékenysége (főleg Rómában) • a „reakcióval” szemben a prevenció elvét fogalmazták meg: a rendszerhű papok feladata az „ellenség” hangjának elnémítása

4. Az áb. operatív erői és céljai • A rendőri / BM-állomány • nyílt állomány: egyenruhás rendőrök • titkos (T): civil ruhás, főleg tiszti állomány, néha fedőfoglalkozással • szigorúan titkos (SZT) tisztek: polgári fedőmunkahelyen, szigorú titoktartással • Tartalékos operatív állomány (rendkívüli és háborús helyzetekben) • Hálózaton kívüli kapcsolatok (70-es évektől fontosabbak) • hivatalos kapcsolatok: vezető munkakörben állók, akik kötelezően kellett, hogy segítsék a szerveket • társadalmi kapcsolatok: a szocializmushoz hű, önkéntes besúgók • alkalmi operatív kapcsolatok: egy adott művelet segítésére vonatkozik • személyes kapcsolatok: csak kat.-i elhárításban, SZT-tiszt fedett beszélgetése • ritkán, de előfordult, hogy az első két kategóriába tartozókat később beszer-vezték (hivatalos kapcsolatokból ekkor kizárólag SZT-tisztek lettek) • Az állambiztonság feladatai, céljai • feladata: felderíteni, leleplezni az imperialista országok hírszerző, elhárító stb. szerveinek kém-, terror-, szabotázs- és diverziós tevékenységét és az ország területén működő belső reakciós erők ellenséges aknamunkáját • a második normarendszer (pszeudojog) fennmaradása ellenére is új szemlélet: • szocialista törvényesség (a fennálló rendet elfogadók jogait tiszteletben kell tartani) • differenciálás (az ellenséges és a megtévesztett személyek eltérő kezelése) • „szignalizáció” (megelőzés céljából adott előre jelentés) • a tömegek átnevelése helyett már csak a rendszer konzerválása a cél

5. A „hálózat” szerepe • Az ügynöki rendszer felépítése 1972-ig • informátor (alsó szint): ellenséges csoportok tevék.-t külsőleg megfigyeli • ügynök: személyes tul.-i és hírszerző lehetőségei miatt alkalmas az ellenséges kör bizalmába férkőzni, akcióit megakadályozni, a szervezetét bomlasztani • rezidens: operatív tiszt ell.-e mellett az informátorok egy csoportját vezeti • hálózatokhoz a hivatásos állományú operatív „tartó”tisztek kapcsolódnak • A hálózat új szervezete 1972 után • ügynök: zsarolással vagy anyagi érdekeltséggel beszervezett személy • tmb (titkos megbízott): hazafias alapon áll, de korlátozott lehetőségekkel • tmt (titkos munkatárs): kipróbált, régi tag; elvi, hazafias alapon • Beszervezés és nevelés • beszervezés vagy fokozatos bevonás is lehet (MSZMP-tagot elvileg nem) • csak eleve meghatározott céllal lehet valakit beszervezni, folyamatos munkára • alkalmasság: 1. operatív lehetőségei – ellenséges személyekkel való kapcsolata vagy célobjektumokban betöltött poszt. 2. személyi tulajdonságok, képzettség (értelem, egészség, világnézet, jellem, szenvedélyek stb.) • megbízhatóság: eszerint volt hazafias, terhelő vagy anyagi alapú a beszervezés • titkos együttműködés anyagi, technikai, lelki stb. lehetőségei • ha bármelyik fenti feltétel nem teljesült, nem lehetett beszervezni! • fedőnévadás, beszervezési nyilatkozat, jogok és kötelességek ismertetése; a hálózati személyről nyitnak egy B-dossziét, jelentései az M-dossziéba kerülnek • titkos, rendszeres, tervszerű kapcsolattartás, jelentés a tartótisztnek • szakmai + ideol.-pol.-i továbbképzés; lelki támasz; minősítés (akár kizárás is)

6. Az állambiztonság operatív eszközei I. • Nyilvántartás (áb.-i szempontból fontos adatok/személyek) • titkosság, pontosság, naprakészség • 1963-tól kétféle nyilvántartás létezett: a hálózati és az operatív • utóbbin belül alap- és kutató nyt. (kutató nyt.: kisebb súlyú cselekmények) • a megfigyeltek számát 1957-ben 300e-re akarják csökk.; 1963-ban esett 250e fő alá, de ekkor felülvizsgálat után 180e fő (1989: már „csak” 165e) • Környezettanulmányozás (KT) • „olyan összefoglaló jellemzés, amely az állambiztonsági szervek érdeklődési körébe került személyek életkörülményeire, politikai és általános emberi magatartására” vonatkozik; titkos eszközökkel végzik • Operatív figyelés • olyan „titkos nyomozati eszköz, amelynek feladata az állambiztonsági szer-vek érdeklődési körébe került személyek magatartásának, kapcsolatainak titkos megállapítása, az ellenséges tevékenység megakadályozása” • törvényesség (alapos gyanú kell!), titkosság, differenciálás, folyamatosság, dokumentálás; váltott követés helyett néha nyílt, agresszív követés is • Operatív technikai eszközök • 3/a rendszabály (telefonlehallgatás); 3/e rendszabály (lakáslehallgatás); 3/e „labda” rendszabály (hordozható magnetofon); 3/r (rejtett fotó, optika, tv.) • külön engedéllyel, konspirációs szabályok betartásával lehetett; telepítésük különösen gondos szabályokat követelt meg

7. Az állambiztonság operatív eszközei II. • Krimináltechnikai eszközök • speciális fényképezőgépek, mikroszkópok, vegyi sugárzó anyagok, elektro-mos fotocellás berendezések segítségével végzett állambiztonsági vizsgálat; lehetett nyílt és fedett is. Ritkán használt módszer (főleg írásszakértők) • Operáció • gyűjtőfogalom, amelybe „az operatív munka során alkalmazott kényszer- és egyéb intézkedések titkos vagy leplezett módon történő végrehajtása” tartozik • lehet razzia, személymotozás, őrizetbe vétel, kutatás, ruhaátvizsgálás (leplezett esetben más szerv fedésében végzik). Példák: • titkos kutatás: (lakás, autó) zajtalanul, védőpapucs, kesztyű, minden helyén marad • leplezett őrizetbe vétel: főleg katonai behívással volt lehetséges • K-ellenőrzés (postai küldemények) • megfigyelés mellett adat- és bizonyítékgyűjtés is, de ellenséges prop.anyagok (főleg egyháziak) kivonása is a forgalomból; fedett vagy nyílt; rendszeres v. szúrópróba-szerű is; megszerzett anyagokat csak fedéssel lehet felhasználni • Bomlasztás, lejáratás, elszigetelés • meg kell akadályozni a bűncselekmény elkövetését, ezért lehet nyílt rendőri intézkedés; fedett fellépés (névtelen levél, fenyegető telefon, kompromittálás) és ügynök beépítése is, de felhasználták a társadalmi kapcsolatokat • lehet leválasztás és elszigetelés; „egyéni problémák rendezése”: régi sérelmek orvoslása; politikailag fontosabb volt a „bevonás” (lekenyerezés) • nem riadtak vissza rágalmaktól, provokációktól sem

8. Az Onódy-ügy • Onódy Lajos – egy nem mindennapi előélet • zsidókat mentett a II. vh.-ban, a Gestapo letartóztatta, halálra ítélték • 1945 után az MKP kiemelte, édesipari vezető káder lett, vállalatbirodalmat hozott létre (éttermek, cukrászdák, szállodák: Éttermi és Büfé Vállalat) • kreatív vezető, sok újdonságot honosít meg (fagylaltgép, olajsütő, zenegép) • kapcsolati hálója a foci révén (Gáspár, Münnich), ill. volt Ganzos kollégája, Pongrácz Kálmán Bp.-i tanácselnök révén (Nezvál, Szénási) (+ vadászat) • 1953-ban ő nevezte vissza FTC-re a Kinizsi/ÉDOSZ focicsapatát • A bukás és a koncepciós per • ürügyek: a merev vámszabályok megkerülése, gáláns ajándékok, számviteli lazaságok; saját emberei loptak; a konkurens szállodacég is áskálódott ellene • 1964. okt.-ben letartóztatták, dec.-ben éveken át folytatott sikkasztással vádolva • rémhírek: lövöldözés a pártközpontban; kábítószer­csempészet; repülőgépes disszidálás; 40 millió Ft-os kár; Onódy nyaralójában féktelen orgiák • az ügyben érintett pártvezetők védelme érdekében mindent Onódyra kentek, a kevés bizonyíték ellenére 1965-ben 6,5 évre ítélik („egy becsületes tsz-főkönyvelő egyedül többet sikkaszt, mint ez a 23 ember együtt” – Kádár) • korrupcióellenes sajtóhadjárat, gazdasági vezetők figyelmeztetése a perrel • egyes gyanúk szerint Hruscsov bukásakor ez Kádár-ellenes (de sikertelen) puccskísérlet volt! az érintett pártvezetők egyikét sem váltották le • Onódy 1969-ben szabadult, betegen, de ezután is kreatív életet élt

9. Jobboldali fiatalok pere • A főszereplők: szélsőjobboldali és demokratikus nézetek keveréke • B.B. nemesi származású, vitázó fiatal, nézetei miatt kizárták a KISZ-ből. Nem hívő, de a Hittud. Főiskolára, majd gyógyszerészkarra járt • Cs.G. ludovikás tiszt fia, szélsőjobboldali, antiszemita, pángermán nézetek • az összes szereplő a ’40-es években született, a gyógyszerészkarra járt, többen árvák vagy a szüleik elváltak/emigráltak; a még itthon élő szülők viszont megbecsült káderek voltak. Bp.-iek, jómódúak, jól beszéltek idegen nyelveket, büszkék voltak magyar voltukra, szovjetellenesek, antimarxisták, zsidóellenesek voltak stb. Nem voltak nyugatimádók sem. • Tervek, letartóztatás, eljárás • a társaságon belül viták alakultak ki a német­barátok (fegyveres szabadság-harc) és a nemzeti érzelműek (nemzeti érzelmű nevelés, lassú átmenet) között • B.B. „egy jó kis forradalmat” javasolt (emlékműrobbantás, röplapozás terve) • a III/III. véletlenül figyelt fel rájuk, 1969. márc.-ban letartóztatták őket • zárkaügynökök mindent kiszedtek belőlük, s izgatásból államellenes ügy lett • B.B. mártír akart lenni, öntudatosan kiállt nézetei mellett; a többiek visszavonták beismerő vallomásaikat • B.B.-t szervezkedés vezetéséért 5 évre, a többieket részvételért 1-2,5 évre ítélték (1969. júl.), 2 évre kizárták őket a továbbtanulásból (és a KISZ-ből) • az orvosi egyetem is megkapta a fejmosást: felszólították a vezetőket a nagyobb éberségre, az ideológiai nevelésre…

10. Konrád György és Szelényi Iván esete • A bűn tárgya: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1974) • a kéziratot besúgó segítségével, titkos operációban szerezte meg a III/III • akadémikus nyelvezetét aligha értették, de elég volt az antimarxista cím is • a kézirat hivatalos megszerzése fedett operációval: egy házkutatás során Szentjóby Tamás művésznél, aki ellen erkölcsrendészeti vétség („szemérem-sértő tárgyak készítése”) miatt indult eljárás • ezután már munkakerülés és súlyosabb bűnök gyanúja (illegális sokszorosítás, amit egy tekercs üres film „bizonyított”) is Szentjóby ellen, de pár nap múlva az eljárást mégis megszüntetik ellene • A szerzők zaklatása • izgatással vádolják a letartóztatott Konrádot és Szelényit is (mindketten ártatlannak vallják magukat, Szelényi még a szerzőségét sem ismeri el) • Konrád (talán fenyegetések hatására) elárulja a kézirat többi példányának rejtekhelyét; a III/III. célja a szöveg Ny-ra jutásának meggátlása lehetett • az eljárást hamarosan fel is függesztik, kivándorló útlevelet ajánlanak a 3 érintettnek (egyedül Konrád nem fogadja el) • a kézirat mégis kijutott, s nem sikerült elhallgattatni a renitens szerzőket sem

11. Antall József megfigyelése • Antall József és barátja, Kiss György • diákkoruk óta barátok, de a kapcsolatban Kiss alárendelt szerepű volt • 1956-ban részt vettek a forradalomban, Kiss az Országos Levéltárnál fegy-veres csoportot is vezetett, de apja okán előbb Antallt kezdték megfigyelni • megfigyelésük kudarcba fulladt, ezért magát Kisst szervezték be inkább: a letartóztatástól rettegő embert fedett operációval vették őrizetbe (behívás) • megzsarolják: ügynök lesz, vagy börtönbe kerül 1956-ért… • Bűnös vagy áldozat? • fedőneve „Kátai” lett, élete teljesen átalakult, gyorsan beilleszkedett • Antallt védte, de más barátaikról önként jelentett • jó munkájáért cserébe kérte, hogy tudományos pályára állhasson • 1966-ban átnevezték „Kovács Jenő”-nek – talán már „hazafias” alapúvá vált? • 1968-ban emberi és ügynöki téren is válságba került, hamarosan lezárták ügynöki munkáját, de 1970-ben reaktiválták • bizonyíthatóan 1981-ig, de vsz. 1989-ig jelentett, immár tmb.-ként; 1980-ban az ő hatására újra megnyitották Antall figyelődossziéját és jelentéseket írt Antall ellenzéki tevékenységéről • 1990-ben, amikor barátja min.elnök lett, megtudta „Kátai” szerepét, de megbocsátott neki, sőt munkatársként is alkalmazta

12. Ilia Mihály megfigyelése • A „Subások” fedőnevű megfigyelés (népi írók) • a megfigyelés oka: Ilia a Tiszatáj szerkesztőjeként közvetítő szerepet játszik Ny-i és erdélyi magyar csoportok közt; kihallgatták, kapcsolatairól nem vallott • le akart mondani, de írótársai lebeszélték, ettől kezdve ők is célszemélyek • 1974 végén mégis lemond, de már hallgatói lázításával is vádolják • 1978-tól lakását is lehallgatták (a kulcsot titokban megszerezve jutottak be) • a III/III. provokatív leveleket küldött neki „Kolozsvárról” és „Nyugatról” (az elsőt bomlasztás, a másodikat lejáratás céljából) • A „Szerkesztő” (Ilia) önálló ügye • 1981-ben kapott önálló M-dossziét, ekkor törölték a „Subások” ügyből • több egyetemi tanítványát beszervezték, de ellenséges tevékenységét már tíz évi megfigyelés ellenére sem tudták bizonyítani • 1982-ben már Ny-i hírszerző szervekkel tartott kapcsolattal is vádolták • 1986 nyarán a Tiszatáj-botrány után az áb. újra aktivizálta magát ellene • 1989-ig figyelték meg, eredménytelenül, akkor bűncselekmény és bizonyíték hiánya miatt megszüntették az eljárást • feltehető, hogy megfigyelése egy védett személy közvetett megfigyelését szolgálta: az MSZMP KB-tag Pozsgay Imrét akarták így ellenőrizni

13. Állambiztonság és a katolikus egyház • A magyar állambiztonság fő profilja és sikerágazata • a legtöbb ügynök egyházi vonalon dolgozott, sok beszervezett pap is • az egyház a rendszer szilárd támasza lett, s 1964-ben a Vatikánnal kötött megegyezés után a pápa is együttműködésre szólította fel a papokat • mindez súlyos csalódást okozott a börtönt is vállaló egyháziak számára • ezt követően azokat nevezték ki püspöknek, akik már ügynökök voltak! • a pap-ügynökök lemorzsolódása kicsi volt, beszervezésük sokszor évekig tartott, kezdeti elzárkózásuk után zömmel készséges jelentésírók lettek • többnyire kényszer hatására lettek ügynökök, s ált. nem ártottak az egyháznak • a Vatikán elleni harc fő bázisa a blokkon belül Budapesten volt • számos ügynököt építettek be Rómában, a megszerzett információkat pedig megosztották „testvéri” titkosszolgálatokkal • Paskai László, a „Tanár” ügynöki működése • 1965-ben környékezték meg, nyugati tanulmányutakkal kecsegtetve • éveken át csak ismert tényeket jelentett, javaslatai inkább fellazító jellegűek • az első kárt okozó elszólása (egy ügynök dekonspirálódásáról) 1971-ben • 1972-ben már nem csak jelölt, hanem ügynök (zsarolásos alapon álló), viszont 1973-ban már tmb („hazafias”), bár jelentéseinek hangneme nem változott • ua. befolyásos nyugati püspökökkel találkozott, akiket rsz.hűen informált • 1978-tól püspök, 1982-ben érsek, 1987-től prímás, 1988-tól bíboros • ’80-as évek: lelkileg megtört, lojálissá vált az őt megalázó pártállami rendhez