1 / 45

Talajkémia VI

Talajkémia VI. Talaj színe. sötét magas szerves anyag tartalom kékes-szürke anaerob viszonyok Vöröses sok O 2 , sok vasoxid, jól szellőzik Világos-fehér- meszes v. szilikátos (SiO 2 ). Oxid és hidroxid ásványok a talajban. Mikroelemek kötésformái a talajban.

addison
Download Presentation

Talajkémia VI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Talajkémia VI

  2. Talaj színe • sötét magas szerves anyag tartalom • kékes-szürke anaerob viszonyok • Vöröses sok O2, sok vasoxid, jól szellőzik • Világos-fehér- meszes v. szilikátos (SiO2)

  3. Oxid és hidroxid ásványok a talajban

  4. Mikroelemek kötésformái a talajban

  5. Talajalkotók kolloid tulajdonságai

  6. A kolloid rendszerek fontosabb tulajdonságai • Adszorpció: • A kolloid méretű molekulák között kohéziós erő hat, mely elektromos töltéshez hasonlítható, (de nem abból ered) • Felületükön képesek megkötni elektromosan semleges molekulákat: • Poláris és apoláris ionadszorpció • A kötés mértéke függ a talajoldat összetételétől (kationok!)

  7. A talajok adszorpciójának oka

  8. Összetartó kölcsönhatások

  9. TALAJOK ADSZORBEÁLT KATIONOK ALAPJÁN • Kation adszorpció kapacitás: • T érték= mg egyenérték/100 g talaj • Kicserélhető kationok: Ca, Mg, K, Na • Összegük a talaj S értéke= mg/100g talaj mértékegységben • A hidrogén már kis mennyiségben is megváltoztatja a talaj kémiai tulajdonságait, ezért nem számít S értékbe • Telített talaj (CaCO3, Na sók) nincs kicserélhető hidrogén, ezért T=S értékkel.

  10. Kolloidok kationos feltöltöttsége

  11. Koagulációk, összekapcsolódások

  12. Koaguláció • Ha a részecskék töltésüket elvesztik összetapadnak és leülepednek, koagulálnak • Függ a töltéstől és a adszorbeált anion, illetve kationoktól • Kettős elektromos töltésű ultramikron alakulhat. • A koaguláció mértéke függ a kationok hidratáltságának mértékétől tehát le tudja –e árnyékolni a részecske negatív töltését, ezzel segítve a koagulációt. • Szol gél állapot Peptizidáció • Gél szol állapot • Az összetapadás megszűnik amely a vastag hidrátburkú ionok becserélődésére vezethető vissza.

  13. A TALAJ SZERVES ANYAGAI • Nem specifikus szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, lignin, gyanták, szerves savak • Specifikus szerves anyagok- humusz • 0,5%-os NaOH kezeléssel nem oldódik: humin anyagok vagy humusz szén • 0,5%-os NaOH- ra oldódik: Fulvósavak és huminsavak

  14. Humusz • “A humusz a talaj azon szervesanyagainak az összessége, amelyek a termőhely mindenkori bomlási feltételei mellett nehezen bomlónak bizonyulnak és jellegzetes módon felhalmozódnak.” (Kubiena szerint)

  15. Humusz - Növények és állatok posztmortális hulladékaiból képződik- egy oxidációs folyamat eredményeként képződő szervasanyagnak bomlatlan, ellenálló és felgyülemlő része Az elbomlás formái: anaerob lebomlás – rothadás, egyszerűbb vegyületek, - szerves savak keletkeznek, ferrioxidok - ferrooxidokká alakulhatnak át glejesedés

  16. A humusz kémiája A talaj nem specifikus szerves vegyületei: - zsírok - szénhidrátok és rokonanyagok - proteinek és származékaik - ligninek és származékaik - cserzőanyagok - gyanták és terpének

  17. Humusz Befolyásoló tényezők: • Szerves anyag mennyisége • Szerves anyag bomlásának feltételei • Bomlástermékekből keletkező új, a talajra jellemző anyagok • Humuszanyagok keveredése és kötödése a talaj ásványi anyagával.

  18. A humusz morfológiája • A talaj “A” szintjében található • Vízalatti humuszformák: Gyttja: - jóllátható növényi maradványok - szürkétől a feketéig - tavakban, állóvizekben általánosan elterjedt humuszforma

  19. Huminanyagok ionmegtartó képessége

  20. Egy huminsav szerkezete

  21. Huminsav-agyagásvány komplex

  22. Talaj szerkezetében: cementálás Talaj tápanyag gazdálkodásában: nitrogén forrás, depó Talaj vízgazdálkodása: nagy megkötő képesség Talaj kémiai szerepe: puffer, ion kötés, ion csere Humusz szerepe a talajban

  23. Humin anyagok feltárása

  24. HUMINSAVAK • Nagymolekulájú nitrogéntartalmú oxisavak (karbónium 50-60%, hidrogén 3-7%, oxigén 30-40%, nitrogén 2-6%) • Adszorpciós kapacitásuk 350-500 mg egyenérték/100g • Podzol talajoktól a csernozjomokig nő a huminsavak karbónium tartalma, a karbónium/hidrogén arány (hideg mérs-től a valódi mérs.övezetig). Csernozjomoktól a gesztenye és szürke talajokig csökken a karbónium tartalom( mérs-övezettől a forró övezetig)

  25. HUMUSZ és KÖRNYEZETVÉDELMI KAPACITÁS • EPC (Environment Protection Capacity) EPC = H² x D x K H= talajhumusz %-ban, D = humuszréteg vastagsága %-ban K = humuszstabilitási koefficiens EPC = H² x D x R (R=K ) C/N C/N = karbónium/nitrogén arány

  26. Humuszképződés függése a növényzettől

  27. HUMUSZMÉRLEG • Bevétel: • Növénymaradványok a t/ha • Szerves trágyák b t/ha • Kiadás: • Humusz mineralizáció c t/ha a nitrogén tartalom felhasználásával állapítható meg (pl. 1 tonna szemterméshez – búza, kukorica – 30 kg nitrogén szükséges) • Mérleg: • a+b > c POZITÍV

  28. Sófelhalmozódás • A kilúgozási folyamatok ellentétpárja. • Oka: lehet mert a talajhoz közel helyezkedik el a talajvízszint és a kapillárisokon leadott vízből a betöményednek a feltalajban a sók. a sókiválás olyan arid, szemiarid területeken, ahol az esetleg lehulló, vagy beérkező víz nem képes a mélybe szivárogni s elpárologva tovább emeli a sók koncentrációját.

  29. Sófelhalmozódás, szikesedés

  30. A talajpusztulás formái Szikesedés A szikes talajok kialakulásához alapvetően három tényező együttes hatására van szükség: - kevés csapadék/erős párolgás (ld. vízháztartás típusok) 0,5-2 méter - magas talajvízszint Na+ Na+ benne Na+ - sok Na+ Na+ Na+ Szent István Egyetem, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

  31. Szikes talaj

  32. SZIKESEDÉS • A talajképződés során a felső szintekben só-felhalmozódás (Ca-Na-Mg-kloridok, szulfátok és karbonátok, pl: Na2CO3 szóda) következik be. • Oka: • Klimatikus: a párolgás jóval meghaladja a csapadék mennyiségét (száraz égh). Felfelé irányuló vízmozgás miatti só-felhalm. • Lokálisan a felszínközeli talajvíz okozza, főleg nyári száraz periódusban

  33. SZIKEK TÍPUSAI • Szoloncsák: • Talaj felső szintjében (1 m-nél közelebb) jellemző • NaCo3 túlsúlya mellett, NaCl, Na2SO4 • Erősen lúgos pH • Szolonyec: • Só felhalmozódás mélyebben van, humuszos szint jellemző

  34. Szikes talajok Magyarországon

  35. Talaj élőlényei

  36. Talaj mikroszervezetei

  37. Enzimek a talajban - “exoenzimek” - nagymolekulájúfehérjék enzimatikus aktivitással - ritkán tisztán izolálhatók - specifikus reakciókkal kimutathatók. Karbohidrázok: - talajban lévő szénhidrátok hidrolizálása Észterázok: - észterkötések bontása - nukleinsavak, foszfortart. anyagok

  38. A biológiai mállás: • Baktériumok: nitrifikáció-Nitrosomonas, Nitrobacter fajok denitrifikáció - Desulfovibrio spp. sugárgombák: (Myococcus) cellulózbontás, humuszbontás

  39. Egyéb gombák: elsavanyosodást jelzők Cladopsorium humifaciens Mucor, Penicillium, Aspergillus fajok Algák: Oxigénellátás javítása, szerves anyaggal való gazdagítás, légköri N megkötés Cyanophyta: Goelocapsa, Nostoc, Anabaenafajok Chorophyta: Chamydomonas, Chlorococcus, Cladophora fajok

  40. Talaj fauna • Férgek: (főként gyűrűsféreg) “koprolithikus humusz” 200-1000kg/hold Fonálférgek-gyökérpusztítás, baktériumok pusztítása • Ízeltlábúak: • atkák (acari) humuszképződésben fontos szerep, mechanikai javítás - morzsalékos szerkezet

  41. Gerincesek: - Talpa europea; Spalax leucodon , Lepus europaeus - Keverik a talajösszetevőit, kedvező tápanyagellátottság - Járataikkal jó átszellőztetést biztosítanak - kotrovina

  42. Összefüggés a klíma, növényzet és talaj között

  43. Növények bomlása a talajban

More Related