kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s
Download
Skip this Video
Download Presentation
Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 31

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás? - PowerPoint PPT Presentation


  • 123 Views
  • Uploaded on

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?. Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város gazdasága Beluszky Pál: "Ipari telephelyből" - valódi város (központi szerepkör, városi intézmények, vonzáskörzetek)

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?' - adam-kirkland


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s
Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?

Szerk.: Sikos T. Tamás

MTA Regionális Kutatások Közp., 1995

Beluszky Pál: A mát formáló múlt

Tiner Tibor: A város gazdasága

Beluszky Pál: "Ipari telephelyből" - valódi város (központi szerepkör, városi intézmények, vonzáskörzetek)

Sikos T. Tamás: Kazincbarcika és környéke kereskedelmi szerepköre és lehetőségei Szirmai Viktória: Társadalmi érdekkonfliktusok és a polgári városfejlődés Kazincbarcikán

Kerényi Attila: Környezetvédelem Kazincbarcikán

Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Lakótelepből - lakható város

Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Főbb megállapítások és a városfejlődés jövőbeni stratégiai lehetőségei

slide5
BELUSZKY PÁL – SIKOS T. TAMÁS

VÁLTOZÓ FALVAINK

A MAGYARORSZÁGI FALVAK TÍPUSAI A HARMADIK ÉVEZRED KEZDETÉN

slide6
1949-ig - „tradicionális” funkciójú falvak

- agrárszerepkör túlsúlya

- lakó- és munkahelyek egybeesése

- izoláció

- szerény infrastruktúra

1948 – a „fordulat éve”

- agrárkeresők aránya folyamatosan csökken

- elvándorlás

- ingázás

- a faluállomány differenciálódása

1989 -1990 - rendszerváltozás

slide7
A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai
  • a falvak is kiléptek a „települések” piacára
  • normatív központi ellátás az önkormányzatoknak
  • növekedett a községek autonómiája
  • felgyorsult a várossá nyilvánítás
  • erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki

(bezárt bányák, ipari üzemek)

  • megjelent a munkanélküliség
  • a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult
slide10
A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai
  • a falvak is kiléptek a „települések” piacára
  • normatív központi ellátás az önkormányzatoknak
  • növekedett a községek autonómiája
  • felgyorsult a várossá nyilvánítás
  • erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki

(bezárt bányák, ipari üzemek)

  • megjelent a munkanélküliség
  • a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult
  • változott az alapfokú intézményhálózat szerepe
  • változott a vándorlás iránya (inkább városból vidékre)
slide12
FALUTIPIZÁLÁS

FAKTORANALÍZIS – többváltozós matematikai-statisztikai módszer

27 alapmutató:

  • Földhasznosítás, természeti erőforrások
  • A falvak helye a településszerkezetben
  • A falvak gazdasági szerepköre
  • A falvak forgalmi helyzete
  • A falvak alapellátottsága
  • A falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmi-vagyoni viszonyok
  • A településfejlődés üteme, iránya
slide13
FALUTIPIZÁLÁS

FAKTORANALÍZIS eredménye:

Adatbázis alapja: 2875 vizsgált község

27 mutató

A módszer kiválasztásának szempontjai:

  • minimális információ-veszteség
  • területileg jól értelmezhető, homogén faktorok
  • kevés magas információtartalmú faktor
slide15
FALUTIPIZÁLÁS

F1 FAKTOR

a munkaerő-piaci helyzet és a lakosság vagyoni helyzetének faktora

A faktor mutatói:

  • Az aktív keresők aránya
  • Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma
  • Az 1000 lakosra jutó egyéni vállalkozások száma
  • A 18-x évesből a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya
  • A regisztrált munkanélküliek aránya
  • A lakásállományból a 4 vagy többszobás lakások aránya
  • A kereskedelem és szolgáltatás terén működő

vállalkozások száma 1000 lakosra

  • A 10.000 lakosra jutó társas vállalkozások száma
  • Nagyvárosok (megyeszékhelyek + középvárosok) időtávolsága
slide18
FALUTÍPUSOK

I-III. típus

kb. 800 község – jó pozícióban a szuburbanizációs-agglomerációs lejtőn

I. típus - Budapest, Pécs, Veszprém, Miskolc körül

I.1. altípus

  • megnövekedett lakosság
  • aktív keresők aránya magas
  • szellemi foglalkozásúak
  • kétharmaduk ingázó

I.2. altípus

  • kisebb lélekszám
  • hasonló folyamatok és állapot
slide19
FALUTÍPUSOK

II. típus – Budapest, Győr, Miskolc körül

  • az agglomeráció külső övezete
  • népesedési folyamatuk eltérő
  • társadalmuk kevésbé urbánus

III. típus

III.1. altípus - lakófunkciójú falvak

- Dunántúl, Nógrád és Heves megye

III.2. altípus – vegyes szerepkörű falvak

    • saját munkahelyek
    • mezőgazdasági keresők aránya viszonylag magas
    • Békés, Csongrád megye, Dél-Tiszántúl lösztáblái
slide20
FALUTÍPUSOK

IV. típus – idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek

  • Változatos munkaalkalmat nyújt
  • Megfelelő jövedelmi viszonyokat biztosít
  • Zamárdi, Szántód, Tihany

V. típus – „hagyományos” falu

V.1. altípus

- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tisza mentén, Biharban

- rossz munkaerőpiac, agrárkeresők aránya alacsony

V.1. altípus – tanyás községek

- magas külterületi népességarány

- kizárólag a Duna-Tisza közén

slide21
FALUTÍPUSOK

VI. típus – apró- és kisfalvak

VI.1. altípus

    • jó munkaerőpiac
    • stabil társadalom, magas életnívó
    • többségük ingázó
    • Dunántúl (Vas, Zala, Gy M-S és Veszprém megye)

VI.2. altípus

    • Kedvezőtlen helyzetű idegenforgalmi aprófalvak

VII. típus

  • hátrányos helyzetű apró- és kisfalvak
  • Demográfiai folyamataik alapján 4 altípus
slide24
„…minden falu megismételhetetlen egyéniség…”

„Tejesen nyilvánvaló, hogy ma nem 14 féle falu van hazánkban,

hanem ezerféle.”

slide25
FALUTÁJAK

I. Nyugat-Magyarország

(kivéve a Duna mente és a Mosonmagyaróvár- Győr-Komárom tengely)

II. Duna mente, Mezőföld

III. Somogy-baranyai falutáj

IV. Tolna-bácskai falutáj

V. A budapesti agglomeráció

VI. Csongrád és Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye

VII. Észak Tiszántúl

VIII. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye

IX. Északi-középhegység déli lába

slide28
Ez a falutipizálás nem lezárása a hazai faluvizsgálatok egy etapjának,

hanem a vizsgálatok megalapozása, orientálása.

ad