1 / 40

Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében

Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében. „Lásd Isten cselekede-teit (Milyen szépek és tökéletesek), hiszen ki tudja megjavítani, amit (az emberek) elronta-nak” (A Prédikátor - Kohelet, 7, 13).

adair
Download Presentation

Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében

  2. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében „Lásd Isten cselekede-teit (Milyen szépek és tökéletesek), hiszen ki tudja megjavítani, amit (az emberek) elronta-nak” (A Prédikátor - Kohelet, 7, 13).

  3. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében És az embereknek való-ban sikerült sok min-dent elrontaniuk.

  4. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A levegő-és vízszennyezés egy-re feltűnőbb hatásai – szmog, megfeketedett épületek, pusz-tuló növényzet, színes, rossz szagú, habzó, hal nélküli folyók – a múlt század közepére ve-zettek tényleges cselekvéshez, az első, „igazi” környezetvé-delmi jogszabályok megszüle-téséhez.

  5. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Ezek elsősorban a kibocsá-tást szabályozták határér-tékekkel, azaz az ún. cső-végi megoldások kifejlesz-téséhez vezettek.

  6. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A környezetvédelem alap-elvei közül az egyik leg-fontosabb a megelőzés, az-az az a jó hulladék, szennyvíz, emisszió, ami nincs, vagy legalábbis kicsi, veszélytelen, lehetővé teszi az újrahasznosítást.

  7. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Az egyik első megelőzés szem-pontú környezetvédelmi jog-szabály az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátását szabályozó 10/2001. Sz. KÖM Rendelet. Ez az egyes, jelentős poten-ciális VOC kibocsátó techno-lógiákhoz felhasználási kor-lá-tokat rendel, és a határértékek csak az ezeket túllépő kibo-csátókra vonatkoznak.

  8. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Példaként láthatjuk, hogy ho-gyan érvényesül ez a bőrök felületének bevonása és a ci-pőgyártás esetében.

  9. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A bőrgyártás esetében a kü-szöbérték évi 10 t oldószer-felhasználás, efölött a felhasz-nálástól függően adják meg a kibocsátási határértéket kg/m2-ben. Külön szabály vonatkozik a bútorbőrökre és a különleges bőrárukra.

  10. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A cipőgyártás esetében a küszöb-érték 5 t/év, ennél nagyobb mér-tékű felhasználás esetében a határérték 25 g/pár. Az ilyen szabályozás más a tech-nológia megváltoztatására sarkall, pl. az oldószeres alapú termékek vizes alapúval való felváltására.

  11. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A korszerű környezetvéde-lem egyik lényeges alapel-ve az integrált megköze-lítés alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a kü-lönböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön (levegő, víz, talaj), hanem komplex módon, egységesen kell vizsgálni.

  12. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Valamely környezeti elem igénybevételének, terhelé-sének csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítá-sa, illetve szennyezése.

  13. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Ennek érdekében született meg az Európai Tanács integrált szennyezés-meg-előzésről és csökkentésről (IPPC – Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK irányelve.

  14. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Az irányelv hatálya alá tar-tozó létesítményeknek leg-később 2007. október 31-ig meg kell felelniük az irány-elv követelményeinek. Az irányelvnek megfelelő ma-gyar jogszabály a környe-zeti hatásvizsgálati és az egységes környezethaszná-lati engedélyezési eljárás-ról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet.

  15. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Az engedélyezési rendszer célja annak biztosítása, hogy • a környezethasználó megelőző intézkedéseket tegyen • a szennyezés elkerülése érde-kében, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkal-mazására, • a tevékenység ne okozzon környezetterhelést,

  16. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében • intézkedjen a hulladékképződés csökkentéséről, • biztosítsa a keletkező hulladék új-rahasznosítását, illetve biztonságos elhelyezését, • gondoskodjon a hatékony energia-felhasználásról, • gondoskodjon a balesetek megelő-zéséről, illetve ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmé-nyek csökkentéséről, • valamint a tevékenység felhagyása esetén a telephely megfelelő állapo-tának visszaállításáról.

  17. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Az érintett ágazatok: 1. Energiaipar 2. Fémek termelése és feldolgozása 3. Építőanyag-ipar 4. Vegyipar 5. Hulladékkezelés 6. Papíripar 7. Textilipar 8. Bőripar 9. Élelmiszeripar 10. Állati anyagok feldolgozása 11. Nagy létszámú állattartás 12. Gépipar, fémfeldolgozás 13. Bányászat

  18. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Mit jelent a BAT? A BAT mozaikszó az angol Best Available Techniques ki-fejezésből ered, amelynek ma-gyar fordítása az elérhető leg-jobb technika.

  19. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A BAT alapú engedélyezési rend-szerek alkalmazásának egyik alap-feltétele a működő létesítmények környezeti teljesítményének, vala-mint a legújabb megoldások napra-kész ismerete. Ennek biztosítása érdekében az Európai Bizottság dolgozza ki az ún. BREF dokumentumokat (BAT Referencia Dokumentumok).

  20. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A következőkben ismerked-jünk meg a BAT kiválasztá-sának menetével. Példaként tekintsük a bőr-gyártást.

  21. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Először fel kell mérni az iparág környezeti hatásait, ehhez át kell tekinteni a teljes technológiai folya-matot, és külön-külön vizs-gálni, hogy azoknak milyen környezeti hatása lehet.

  22. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében

  23. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A következő lépés a „BAT” meghatározásakor megfonto-landó technikák felkutatása, kiválasztása. A bőrgyárak szempontjából kö-zépponti kérdés a vízfelhasz-nálás, a vegyszerek hatékony használata és a potenciálisan veszélyes anyagok helyettesí-tése, valamint a hulladékok csökkentése a folyamatokon belül, összekötve a reciklálási és újrafelhasználási lehetősé-gekkel.

  24. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A technikákat a következő ál-talános szerkezet szerint te-kintik át: • A technika leírása, beleértve az alkalmazhatóságát új és meg-lévő létesítmények esetében • Az előnyök és hátrányok • A fő kibocsátási értékek • Kereszthatások • Gazdaságosság • Referencia üzemek • Referencia irodalom

  25. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Áttekintik az egyes, kör-nyezeti szempontból ké-nyes anyagok helyettesíté-sének lehetőségét, végig-mennek a technológia egyes lépésein, felmérik a lehetőségeket, majd javas-latot tesznek az elérhető legjobb technikákra.

  26. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Ha példaként a bőrök kon-zerválását tekintjük, a kö-vetkezőkkel kell szembe-néznünk: A konzerválást hagyomá-nyosan konyhasóval (NaCl) végzik, ami a szennyvízbe kerülve számos nehézséget okoz.

  27. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Lássuk, mit tehetünk: • A só helyettesítése • Ha a teljes helyettesítés nem lehetséges, a só mennyiségé-nek csökkentése • A használt só újrafelhasználása • A sós szennyvíz és hulladék környezeti szempontból opti-malizált kezelése (a szilárd só, ill. szennyvíz reciklálása, ill. új-rafelhasználása) • Specifikus anyagok helyettesí-tése: biocidok, felületaktív anyagok, hipoklorit • A vízfogyasztás optimalizálása, folyamatszabályozás

  28. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A nátrium klorid helyettesítése kálium kloriddal A kálium klorid kémiailag hasonló a nátrium kloridhoz, környezeti szem-pontból azonban kevesebb gondot okoz. Míg a talajban a növények növekedése szempontjából alap-vető fontosságú fémionok nátrium-ra cserélődnek, a kálium szükséges mikroelem, alkalmazása a talaj szempontjából inkább hasznos, mint káros.

  29. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Bár a kálium szükséges mikro-tápanyag a növények számára, a vízi élőlények sokkal érzéke-nyebbek a kálium kloridra, mint a nátrium kloridra. Gondot okoz a kálium klorid rosszabb oldhatósága is. Ha a hőmérséklet csökken, a bőrben a kálium klorid koncentráció a szükséges szint alá csökken, így baktericid adagolásra is szükség lehet.

  30. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Kereszthatások: Baktericidek alkalmazása szükséges. Gazdaságosság: Körülbelül négyszer annyiba kerül, mint a nátrium klorid.

  31. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Jó megoldás lehet a bőrök hűtése: A bőrök hűtése rövid távú kon-zerválási módszer, rövid táro-lási idő esetén környezetbarát. Ha a hűtési hőmérsékletet ± 2 °C-ra csökkentik, a károsodás nélküli eltarthatóság elérheti a három hetet.

  32. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A bőrök hűtése többféleképpen is kivitelezhető: • A bőrt közvetlenül lefejtés után tiszta márvány padlóra fektetik úgy, hogy a húsoldal érintkez-zen a hideg talajjal • A bőrt közvetlenül lefejtés után mixerben jégkásával kezelik • A bőröket közvetlenül lefejtés után glikollal hűtött vizet tar-talmazó tartályba teszik, és jeget adnak hozzá • Száraz jég • Hűtött tárolóhelyiségek

  33. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Ugyanakkor számos korlátozó tényezőt is figyelembe kell venni a rövid távú konzer-váláskor: • Ideális esetben a vágóhíd vi-szonylag közel van a gyárhoz • A nyersanyagot szinte azonnal be kell dolgozni (a hűtés mód-jától függően egy és húsz nap között) • A nyersanyag nem vehető meg nagy mennyiségben, ha az árak leesnek

  34. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében • A szállítási költségek maga-sabbak a többlet tömeg (jég), ill. a hűtökocsis szállítás miatt • Az energiaköltségek korláto-zóan hathatnak, ha a tárolási idő meghaladja az egy hetet • A nyersbőr begyűjtési és ke-reskedelmi rendszer az egyes országokban, ill. régiókban nem támogatja a rövid idejű konzerválási módszerek alkal-mazását; pl. ha a bőrök egy jelentős részét exportálják, ill. importálják, ez a rendszer gyakorlatilag/gazdaságilag nem kivitelezhető.

  35. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A hűtés gyakorlatilag minden országban bevezethető lenne, de egyes országokban gazda-ságosabb, mint a többiben. A jégkészítő berendezések költsége nem olyan magas, mint a hűtőberendezések és hűtött raktárak beruházásáé.

  36. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A széndioxidos hűtés a kis vá-góhidak igényeit elégíti ki. A bőrök gyorsan, egyszerűen, gazdaságosan és hatékonyan lehűthetők, és a konzerválás néhány hétig kitart. A beruházási költségek alacso-nyak, mivel sok olyan cég, melynél a nyersbőr mellékter-mék, rendelkezik hűtő tároló kapacitással. Megfelelően szel-lőztetett területen a széndioxid gáz nem jelent egészségügyi vagy biztonságtechnikai kocká-zatot.

  37. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A hűtött bőr bedolgozásának előnyei • Normál körülmények között nem kerül só az áztatásból származó szennyvízbe • A bőrök minősége jobb; Puhábbak, és a nyakrész szabályosabb, ami megkönnyíti a bedolgozást • 1 – 1,5 %-al nagyobb kihozatal • Nincs szükség sómentesítésre

  38. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A hűtött bőr bedolgozásá-nak hátrányai • A zölden húsolt bőröket nem lehet olyan pontosan meszes-ben hasítani, mint a sózott bőröket. • A hasíték ára (az elérhető profit) alacsonyabb a szubku-tán rétegen maradt húslás-ma-radványok miatt.

  39. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében Az elérhető kibocsátási szint: A sófelhasználás közel 100 %-os csökkentése érhető el. Kereszthatások: A hűtés energiaigényes. Az érvé-nyes nemzeti élelmiszerhigiéniai szabályozástól függően a körülvá-gáskor és húsoláskor kapott hulla-dékok hasznosítási lehetőségei ked-vezőbbek. A só elősegíti egyes fehérjék eltá-volítását, ezért valamennyi sót minden esetben adagolnak az áz-tatáskor; a só helyett lehet enzi-meket is használni.

  40. Az IPPC és a BAT környezetvédelmi jogszabályok tükrében A BAT Referencia dokumentu-mokat rendszeresen felülvizs-gálják, a legújabb kutatási eredmények, technológiai fej-lesztéseket figyelembe vétele érdekében.

More Related