A kistérség fogalma és intézményesülése

1. A kistérség fogalma és intézményesülése

2. A magyarországi rurális terek legnagyobb változásai • Pozitív hatások • bottom-up politika • kistérségi szerveződések • új funkció (új hasznosítás: falusi turizmus) • Negatív hatások • kárpótlás folyamata • piac beszűkülése • rurális munkanélküliség • polarizálódó rurális tér • civil szervezetek gyengesége

3. Mezőgazdasági termelés • 80-as évek közepéig emelkedő tendencia • „Magyarország az 1980-as évtized közepén az Amerikai Egyesült Államok egy főre jutó mezőgazdasági termelésének több mint 90%-át állította elő” (Csáki–Rabár 1990, 214). • GDP 13,7%-ról (1989) 4%-ra csökkent (2001) • a termelés tíz év alatt mintegy 35%-kal visszaesett, ezen belül az állattenyésztés 50%-os • Agrárszektorban a jövedelmi szint csökkent: 1998-ban mintegy 30%, 2000-ben már 35% volt a különbség • PSE mutató 10% lett

4. A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből folyó áron, 1990–2001 Forrás: Magyarország nemzeti számlái 1995, KSH Budapest 1995, Magyarország nemzeti számlái

5. Föld kárpótlás • . Rövid idő alatt mintegy 180 szövetkezet szűnt meg • 300 ezer kistermelő hagyta abba a termelést • elaprózott birtokstruktúra • magángazdaságok átlagos birtokmérete 3 ha • földtulajdon, földhasználat szétválása • 1997-ig 8 mill ha termőterület magántulajdonba került • közel 2 millió földtulajdonos • összes tulajdonos 11%-a 1 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkezik • 60%-a 10 hektárnál kisebb a földtulajdonnal rendelkezik. • üzemi szerkezet is megváltozott

6. Gazdálkodási formák Magyarországon • ezer hektár • Forrás. Magyar Statisztikai Évkönyv 1995. 2000. KSH

7. A kistérség fogalma és története • A kistérségi szerveződések születése, az alakulásuk szakaszai • A kistérségek fajtái, térlefedettségük, területi megoszlásuk • Kistérség fogalma - megközelítések • Kistérségek funkciói és jövőjük

8. A kistérségi szerveződések születése, megalakulásuk szakaszai 1. Rendszerváltás – 1991. Önkormányzati törvény: egyidőben egymással ellentétes folyamat zajlott a települések között a térben dezintegráció – integráció 2. A kistérségi szerveződések szakaszai A./ 90-es évek első fele –– B./ Területi lehatárolás: KSH kistérségek 1994. C./ Területfejlesztési törvényt követően: 1996. után D./ Vidékfejlesztési kistérségek 1999. E./ Többcélú kistérségek 2004 D./ LEADER csoportok 2005

9. Mi a kistérség? • Mi a kistérségi szerveződés? • Mi az Önkormányzati Területfejlesztési Társulás? • Mi a többcélú kistérség

10. Kistérségek száma régiónként (2000.) Forrás: MTA RKK NYUTI

11. KISTÉRSÉG: új fogalom: területfejlesztés szakszava lett – földrajzi térkategória, tervezés-fejlesztési területi egység • KISTÉRSÉGI SZERVEZŐDÉS (többnyire) önkormányzatok együttműködési formája

12. Kistérség fogalma: • Kistérségnek nevezhetünk egy olyan területi egységet, ahol a településkör történelmi, kulturális gyökereinek, társadalmi-, természeti-, gazdasági adottságainak, néprajzi értékeinek homogenitása egy nagyobb területi egységen belül a legnagyobb. • XXI. tv. értelmében: „a települések között létező funkcionális kapcsolat-rendszerek összessége alapján behatárolható területi egység”

13. Kistérségi együttműködések feladata, szerepe a megyénél kisebb területi egységben a gazdaság és a társadalom térszemléletű fejlesztése úgy, hogy az adott térség fejlődése a térség gazdasági és társadalmi szereplőinek érdekképviseletére, érdekfelismerésére és az önmozgásra építsen. E szemlélet alapján a térség fejlesztése a helyi gazdaság szereplőinek az ügye, akik a fejlődést akadályozó problémák és a fejlesztési lehetőségek felismerése alapján összehangolt akciókba kezdenek. Ez az együttműködés önkéntes, jó alapot szolgáltat hozzá a gazdaságföldrajzi-kulturális összetartozás érzése, és a kapcsolatok közelsége, személyessége.

14. A kistérségi társulások differenciált működéséhez kapcsolódó fő feladatok: • 1. közös érdekképviselet, érdekegyeztetés • 2. közös területfejlesztési koncepció készítése • 3. közös gazdaságfejlesztés • 4. foglalkoztatási és szociális problémák közös kezelése (munkaszervező menedzser program) • 5. közös infrastruktúra fejlesztések • 6. környezet- és természetvédelem

15. A kistérségi társulások differenciált működéséhez kapcsolódó fő feladatok: • 7. az önsegítés szerepének növelése • 8. kulturális, táji örökség megőrzése • 9. információs rendszer működtetése • 10. monitoring rendszer működtetése • 11. a hazai és az EU források számára megfelelően előkészített befogadási tér biztosítása

16. Miért van szükség kistérségi intézményhálózatra? • helyi fejlesztések megvalósítása • területfejlesztési munka folyamatossága • koncepciók megvalósítása

17. A kistérségek intézményesülési folyamata • térségmenedzser alkalmazása – OFA forrás • térségmenedzser alkalmazása – megyei területfejlesztési tanácsok • Munkaügyi Központok • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány területi irodái • más munkakörök, mint ifjúsági referens, stb... • több fős irodák

18. Intézményesülés problémái • működési költségek előteremtése • pénzügyi konstrukciók rövid távú jellege • saját erő hiánya • térségmenedzseri állás bizonytalansága

19. Kistérségek jövője Intézményesülés folyamata • egyszemélyes kistérségi irodák • vidéki információs központok • hálózatokkal átszőtt cselekvési tér • közigazgatási kistérség?

20. Területfejlesztési Kistérségi Fejlesztési Tanács? ÖTT helyett területfejlesztési társulás Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért Közigazgatási-közszolgáltatási Kistérségi közigazgatási hivatal? különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése komplex közszolgáltatási modell Kistérség két fő funkciója

21. Kistérségek száma régiónként (1999) Forrás: MTA RKK NYUTI *: 2004 január 1-től hatályos KSH kistérségi lehatárolás szerint

22. Települések átsorolása kistérségenként

24. Területfejlesztési Kistérségi Fejlesztési Tanács ÖTT helyett területfejlesztési társulás Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért Közigazgatási-közszolgáltatási Kistérségi közigazgatási hivatal? különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése komplex közszolgáltatási modell Kistérség két fő funkciója

25. 1996. XXI. tv. módosítása • Kistérségi szint megerősítése • Kistérségben kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása és működtetése • Fejlesztési tervek összehangolása • kistérség területfejlesztési koncepciójának elkészítése • pénzügyi terv a programok összehangolására • képviseleti jog területfejlesztési ügyekben • szakmai munkaszervezetet működtetése

26. XXI tv. módosítása (2004) • 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletével egyértelműen kifejezte a kistérségi társulások egységes rendszerben kezelésének szándékát. • 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvény módosításaként, már egy jól körülhatárolt működésű statisztikai lehatároláshoz igazodó kistérségi fejlesztési tanáccsal számol • 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. • A 2004. évi CVII. Tv. (XI.18.) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról, törvényi szintre emeli a korábban rendeletben szabályozott többcélú kistérségi társulás feladat és hatáskörét, meghatározza a társulási megállapodás tartalmát, a központi normatív támogatás feltételeit

27. Új kistérségi rendszer kialakítása • megfelel a statisztika és a területfejlesztés követelményeinek; • hosszabb távon egybe eshet a kistérségi szintű államigazgatási hatáskörök gyakorlásához szükséges illetékességi területével; • önkormányzati közszolgáltatások ellátási területének is megfelelhet; • illeszkedik az Európai Unió NUTS rendszerének szabályozásához; • hiánytalanul és ismétlésmentesen lefedi az ország területét; • olyan településeket tartalmaz, amelyek összetartozása a gazdasági, intézményi, közlekedési, igazgatási kapcsolatok elemzése alapján igazolt; • kialakítása során valamennyi érintett önkormányzat, közigazgatási és területfejlesztési szervezet képviselheti véleményét.

28. törvénymódosítás rendelkezik az országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról. • A tanácsok legfontosabb feladata a kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolása, • a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása, • közös területfejlesztési programok kialakítása.

29. 65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet • pályázhatnak azok az önkormányzati társulások, melyek: - statisztikai lehatároláshoz igazodás - legalább három önkormányzati közszolgáltatás legalább 3 éven át történő közös vállalása

30. 2004. évi LXXV. Törvény • kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása • többcélú kistérségi társulás

31. 258/2004. sz. Kormány rendelet • a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. Ezzel a területfejlesztés kistérségi szintje tehát központilag szabályozottá vált.

32. Következmények • 2004 év során 145 KSH kistérség nyújtotta be a pályázatát, 65 kistérség csak a területfejlesztési feladatot vállalta. Összesen 1,8 mrd forint központi összeggel támogatták a megalakult többcélú illetve csak területfejlesztési céllal létrejött kistérségeket.