1 / 23

Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város

Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney @ caesar.elte.hu. Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. Urbanizáció előtörténete.

Download Presentation

Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

  2. Urbanizáció előtörténete Első állandó települések megjelenése a Földön Száraz magasföldek Domesztikáció (háziasítás): ún. géncentrumokban (8 Vavilov-zóna) Később vándorlás a folyóvölgyeken az alacsonyabb térszínekre Csiszolt kőszerszámok megjelenése: neolit forradalom Földművelés hatékonyabbá válik – munkamegosztás Tartós építőanyagok – szilárd hajlék – állandó települések Ókor hajnalán uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20-60 fős) falu Ezekből emelkedtek ki a városok 2 2

  3. A korai antik város 3

  4. Az ókori civilizációs centrumok Antik urbanizáció két fő típusa Az ókor első fele: Európán kívüli világ (főbb területek: Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína) Az ókor második fele: Európa (görögök, rómaiak) A városokat mindig a munkamegosztás elmélyülése hozza létre De: az első antik városokban a mezőgazdaság még uralkodó jellegű (90%) Száraz trópusi, szubtrópusi területeken, folyóvölgyekben jönnek létre Gazdaságuk alapja az öntözéses földművelés 4 4

  5. A korai ókori birodalmak urbanizációja Védelmi funkció hangsúlyos Városok fizikai evolúciójában sorsdöntő a városfal, a vár és a templom megjelenése Megjelenik a tervszerűség Jellemző a monumentalizmus Kultikus elemek dominánsak (piramisok, áldozati helyek, templomok) Funkcionálisan megindul a differenciálódás 5 5

  6. A Föld legnagyobb városai a történelemben Forrás: Schneider, W. (1973): Városok Urtól Utópiáig, p. 252.United Nations (1975-2000) 6 6

  7. Mezopotámia: a termékeny félhold 7 7

  8. Mezopotámia: sumér városállamok Pl. Ur, Zikkurat Kr.e. 3000 táján Egy város = egy politikai entitás Jól védhető területre épül Anyaga a nyerstégla (maradandó!) 2 részből áll a város: külső városfal + belső fellegvár 8 8

  9. Mezopotámia: Az Ó- és Újbabiloni Birodalom Babiloni birodalmak Ó: megszilárdulása Kr.e. 1792-1750 Hammurapi idején Új: megszilárdulása Kr.e. 600 táján Nabú-kudurri-uszur idején Az asszír városok Az asszírok lételeme a hódítás Kirabolják a Közel-Kelet városait, sőt Föníciára és Egyiptomra is kiterjesztik hatalmukat Jelentősebb városok: Ninive, Éon, Asszúr 9 9

  10. Egyiptom Óbirodalom: Kr.e. 2900 körül Memphisz (falak) Középbirodalom: Kr.e. 2100-1584 Kézműipar Téba, Kahun tervszerűség Újbirodalom: Kr.e. 1584-726 Téba Kultikus épületek Ekhet-Aton (nap ragyogása) 10 10

  11. Perzsia Megszilárdulás: Kr. e. 1000 körül Fénykorában Afganisztántól Egyiptomig Gazdag városok: királyok hódításaik jövedelméből Pasargada (Kyros) Persepolis (Dárius) Paloták és polgári épületek (kultikusak helyett) Viszonylag épen fennmaradtak Terméskő, márvány (agyag és tégla mellett) Száraz klíma 11 11

  12. Indus-völgye Indus és mellékfolyóinak völgyében Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Indus középső folyásánál Sakktáblás alaprajz Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) 12 12

  13. Kína Sárga folyó mentén Szintén Kr. e. III. évezred Anjang: (valószínűleg Kína legrégebbi városa) Folyó alsó szakasza 13 13

  14. A késői antik város 14

  15. A késői antik birodalmak városai Kr.e. 1600-tól változást hoz, hogy közvetítéssel (Kis-Ázsia, Egyiptom) megjelenik a városfejlődés Európában is Kr.e. 1000-től a városfejlődés globális centruma fokozatosan Európába helyeződik át (Athén, Róma) Európán belül idővel egyre nyugatabbra és északabbra tolódik a városi kultúra határa (a hűvösebb klímatartomány felé) A városi kultúra terjedése Európában 15 15

  16. A görög polisz (városállam) jellemzői Meglehetősen kicsi (50%-uk területe 100 km2-nél kisebb), Athén 2600 km2, , Spárta 3x ekkora Egy város és a „vonzáskörzete” A görögség széttagoltságának szimbóluma Plato a ~ ideális méretét 5000 „polgárban” határozta meg (kb. 25 ezer fő) Lényeges eleme a demokratikus önkormányzás Fokozódik az alsóváros jelentősége Kialakul a városi élet központja az agora Görög városállamok (döntő volt a városfal megléte) Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Hippodamosz elvei az építészetben (szabályosság, agórák) 16 16

  17. Római Birodalom Összefüggött egyetlen város: Róma fejlődésével Királyság kora (Kr. e. VIII-VI. sz.) Fiatal város, falakkal veszik körül, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen, Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509-31) Róma 200 e fő, főutak menti városok (Capua, Pompeji, Brindisium) Császárság kora (Kr. e. 31- Kr. u. 476) Építészetileg is gyarapodik (Ceasar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum) Augustus: 1,1 mió (1,5-2 mió) Zsúfolt beépítés, 3-5 emeletes bérházak Augustus építési törvényei (21 m max magasság), lakbéruzsora Szuburbanizáció előzményei Városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest 17 17

  18. Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban Barbár pusztítások Városok lakossága visszaesett (lakosság elpusztult vagy elmenekült) Városok fizikailag is lerombolódtak Barbárok a városok tőszomszédságában Az Ázsiából bevándorló nomád népek nem igénylik a városi életmódot Kora középkor: hűbéri rendszer Mezőgazdaság jelentősége Hatalom alapja a föld („feudum”) Agrárium szempontjából földesúrnak logikus a jobbágyok kiegyenlített telepítése  a feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt Lassú, akadozó városfejlődés 18 18

  19. Bizánc/ Konstantinápoly Európa legnagyobb városa: Bizánc Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330-ban Nagy Konstantin (Constantinus császár Bizáncba teszi át a Római Birodalom székhelyét) Virágkora Jusztinianosz császár (527-565) idején Szimbóluma a Hagia Szophia (ép. 532-537) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia-Afrika-Európa találkozásánál) 19 19

  20. A feudális város 20

  21. Európa: feudális város Csak Ny-Eu (Ibéria. Mórok, K: csak népvándorlás után) Az első városkezdemények a VIII-IX. sz.-tól (3 szegmens): Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ott a leggyorsabb a városfejlődés ahol mindhárom funkció jelen van (Münster, Trier, Brugge) 21 21

  22. A középkori város jellemzői Gazdasági alapjukat kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Római városokétól elmarad Népességszám Közintézményeik fejlettsége elmarad a római városokétól Infrastrukturálisan visszalépést jelentettek Városfalon belül fejlődnek Burg (vár) – bürger Besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat 22 22

  23. Urbanizációs központok a késő középkori Európában XIII-XIV. sz.: Flandria, É-Itália (eredeti tőkefelhalmozás) XIV-XV. sz.: Hansa-városok (Bergen, Bréma, Gdansk) 1241 Hamburg és Lübeck szövetsége Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja) Nem csak németek! Nem csak kikötővárosok! Tagjai pl.: York, Tallinn, Novgorod, Bergen, Krakkó, Magdeburg, Köln, Lipcse Célja: kereskedelem biztosítása az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) A szabad kereskedelem erősítése (ezért akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük) XVI.XVII. sz.: háborúk (Közép-Eu) – járványok, 30 éves h atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) székváros (Karlsruhe, Versailles) 23 23

More Related