ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS

1. ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Készítette: Dombovári Krisztina Budapest, 2006. április 30.

2. Mi az értékelemzés? Az értékelemzés szemlélet, egyben döntés-előkészítő eljárás is. Célja: • a vevő szempontjából megfelelő terméket és szolgáltatást létrehozni, megkeresni, • az adott igényt (előnyöket) a legkisebb költség (áldozat) mellett kielégíteni.

3. Az értékelemzés logikai összefüggései

4. Értékelemzés Magyarországon • Az első értékelemzési munkát Temesszentandrási Guidó végezte el 1963-ban. • Az értékelemzés hazai koordinációja a 70-es évektől az OMFB, később a Pénzügyminisz-térium kezében volt. • 1982-ben kidolgozták az értékelemző szakem-berek képzési rendszerét, majd a 80-as évek közepétől képzési programot indítottak. • 1984-ben megalakult a Magyar Értékelemzők klubja és 1990-ben alakult meg a mai is működő Magyar Értékelemzők Társasága.

5. A víz szerepe gazdálkodásunkban A víz mint gazdasági érték: • megújuló erőforrás, • mennyisége a természetben adott, • értékét nagyban befolyásolja minősége. A víz gazdasági szerepét a rendelkezésre álló mennyisége és annak minőségi mutatóin keresztül érzékeljük, mely végső soron a használatának függvénye.

6. A vízkészlet-gazdálkodásról A vízkészletet: a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizek. • Felszíni vizek: Állóvizek: természetes tavak, holtágak, mesterséges tavak, tározók, bányatavak Vízfolyások: folyamok, folyók, kisvízfolyások Csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, öntözővíz-csatornák • Felszín alatti vizek: Talajvíz Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz Karszt és hasadék-víz: hideg karsztvíz, melegkarszt- víz

7. A vízgazdálkodás kialakulása A felhasználható vizek: • mennyisége korlátozott, • időbeli eloszlása egyenetlen, • gazdálkodásban betöltött szerepe jelentős, • sok, minőségét befolyásoló hatás éri. Készletté, értékelhetővé vált!

8. A vízgazdálkodás fejlesztése Naturális vízgazdálkodásban a víz: • a munka tárgya és eszköze, • korlátozottan áll rendelkezésre. A víz használata napjainkig „elhasználást” jelent, ami rontja minőségét, csökkenti értékét. Értéknyilvántartásokon és -mérlegeken alapuló gaz-dálkodássá kell alakítani a naturális vízgazdálkodást!

9. Értékalapú vízgazdálkodás A víz: • a piaci folyamatok része, • értékét minősége határozza meg. A vízgazdálkodás legfőbb feladatává vált: • az elértéktelenedés megállítása, • a víz értékének mérésre megfelelő módszer kidolgozása, • az igények felmérése, rangsorolása, • a vízkészlet társadalmilag is elfogadott módon történő elosztása.

10. Az értékalapú gazdálkodás szemlélete Szükségletek: • egyéni, • társadalmi, • gazdasági. • Lehetőségek: • éghajlati, • időjárási, • földtani adottságok. Vízgazdálkodás • Kettős tagoltság, kettős szemlélet: • Gazdálkodás a vízzel mint készlettel • A víz mint természeti adottság, mint naturális tényező Kapcsolatot a vízkészlet használati díj teremt, melynek alapját a hatásláncban elfoglalt pozíciók határozzák meg.

11. Az értékalapú gazdálkodás problémái Társadalmi és gazdasági konfliktusok: • az intézményi rendszer működésének hiányosságai miatt, • össztársadalmi szempontból származó érdekütközések, • informatikai hiányosságok miatti gazdasági aránytalanságok.

12. Az értékalapú gazdálkodás fejlesztésének kulcsa Integrált vízgazdálkodás, koordináció: • A társadalmi és a gazdasági értékek figyelembevételével kiala-kított közmegegyezés a vízhasználat és szabályozás rendjéről. • Feltárja és érvényesíti a feltételeket, melyek révén a szükségletek kielégítése nem korlátozza más társadalmilag elismert célok telje-sítését, a vízkészletek elosztását. • A vízháztartás és a vízigények szabályozásának arányosságát a társadalmi hatékonyság szabja meg • Érvényesülnek a hidrológiai potenciál hosszú távú védelmének szempontjai.

13. Az értékalapú gazdálkodás fejlesztésének feltételei A koordináció által érintett szektorok, szintek: • Társadalmi, illetve gazdasági csoportok, ágazatok, melyeken belül a célkitűzéseket össze kell hangolni. • Meg kell teremteni a vízrendszerekkel kapcsolatban lévő különböző tevékenységek közti összhangot. • Koordinálni kell mindazokkal a tevékenységeket, melyek vízi vagy földi ökoszisztémát érintenek.

14. Az értékalapú gazdálkodás fejlesztésének eszköze Az integrált vízgazdálkodás legfőbb eszköze a feltáró, elemző tervezés: • Folyamatosan karban kell tartani a vízkészletek minden társadalmi jelentőségű tulajdonságára és a befolyásoló tevékenységekre kiterjedő egységes vízgazdálkodási nyilvántartást. • Fel kell tárni az igénybevételek, szabályozások és hatások kritikus küszöbszintjeit. • A marginális költségek és a társadalmi méltányosság alapján meg kell határozni a szabályozások mértékének arányosságát. • Föl kell tárni az intézményi és informatikai hiányosságokat és javaslatot kell tenni a célszerű korszerűsítésekre.

15. Összefoglalásul A vízkészletek védelme, ésszerű hasznosítása társadalmi, ökológiai és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű feladat! Más, a termeléshez, szolgáltatáshoz felhasznált alap- és segédanyaghoz hasonlóan egyre korlátozottabban áll rendelkezésünkre! A vízkészletekkel való gazdálkodás és ezzel együtt a természeti értékekkel való gazdálkodás speciális megközelítése a számvitelnek, melya jövőben fokozottan hangsúlyossá válik a természeti erőforrások helyes kezelése érdekében.

16. Köszönöm a figyelmet! Dombovári Krisztina kriszke78@freemail.hu 2006. április 30.