Kisvakond on-line

1. Kisvakond on-line Kisgyermekek számítógép- és internethasználata

2. „Kisvakond és a felvilágosítás”

3. A kisgyermekek számítógéphasználatának tényei Magyarországi felmérés: 2001-ben - ekkor az óvodások 1/3-a találkozott a számítógéppel - mára ez az adat bizonyára módosult, minthogy a háztartások számítógéppel való ellátottsága radikálisan növekedett - a számítógép és az internet használat penetranciája ma már Magyarországon is eléri a 70%-ot • statisztikai adatok szerint a digitális kommunikációba való belépés egyre fiatalabb korban történik • a gyerekek egészen kicsi korukban elkezdenek ismerkedni a digitális médiával

4. Hogyan használják a kisgyermekek a számítógépet? • Gyakran hangoztatott állítás: a gyerekek spontán érdeklődését felkelti a számítógép • Az ok valójában: utánzás. A szülők egyre több időt töltenek a számítógép előtt • A számítógéphasználat a szülővel közös tevékenységet biztosít • 3-4 éves kortól sok gyerek már önállóan bekapcsolja a számítógépet, 5 éves kortól önállóan képesek használni a keresőket, még mielőtt megtanultak volna írni • A kisgyermekeket lenyűgözik a képek, a gyors mozgás • A számítógépes játékok beépülnek a szerepjátékokba • A számítógép gyorsan a gyereki szubkultúra részévé válik – egymástól tanulnak

5. A kisgyermekek számítógéphasználatának körülményei Komoly szolgáltatói infrastruktúra épült ki a kisgyerekek kiszolgálására Néhány példa: • Gyerek- startlap • National Geographic – zöld kids • Kölyökweb – „ha már mindent kipróbáltál, nézz körül itt” • Egyszervolt.hu Mit kínálnak ezek az oldalak? • kifestők • mesék • varázsceruza • hírek gyerekeknek gyerekektől – hirdetések • fejlesztő foglalkozások • Interaktív játékok: pl. „Games for children 1-5”- angol nyelvű, azt ígéri a szülőknek, hogy ezek a játékok segítenek a gyerekeknek, hogy felismerjék az ok-okozati összefüggéseket

6. Mit tudhatunk számítógép korai használatról? Rendkívül gazdag szakirodalom, kevéssé igazít el Jellegzetességek: Esettanulmányok, korlátozott általánosíthatóság Minimális mértékben merül fel a hosszabb távú hatások vizsgálatának szükségessége Mérési nehézségek • A gyerekek intellektuális fejlődését gyakorlatilag nem lehet mérni iskoláskor előtt – az intelligenciamérés a gondolkodás rendszerezettségéhez kötött Tehát nincsen képünk sem az ártalmakról, sem a haszonról Rendkívül gyors változások • A számítógép- és internethasználat szinte évről évre átalakul. Ma az olcsó laptopok és a mobil internet terjedése jelenti az új fejleményeket Kritikus hozzáállással nagyon kevés szerzővel találkozunk, ezek inkább a ciklus elejéről (2000 körül) datálódnak Elhallgatási spirál

7. Kritikai megállapítások kisgyermekek számítógéphasználatával kapcsolatban 1 • A számítógép interaktív jellege növeli az előnyös felhasználás lehetőségeit, de a kockázatokat is • Bár minden szakértő fontosnak tartja a szülői asszisztenciát, a számítógéphasználat egyéni – így is épülnek fel a gyerekeknek szóló oldalak i • A számítógéphasználatot nem a szakértők, hanem a gyártók ellenőrzik • Rendre előfordul, hogy a számítógép-használat bekerül a tananyagba, mielőtt a pedagógusok felkészültek volna • Teljesíthetetlen feltételeket állítanak a gyerekek elé - Ausztrália: 5 éves gyerekek legyenek képesek adatokat menteni létező állományokba • A szervezett tanulás – „fejlesztés” ma a fejlett országokban egyre korábban kezdődik • A New York Times cikke szerint ma az amerikai óvodákban az óvodások strukturálatlan játékára mindössze az összidő 20%-a jut

8. Kritikai megállapítások kisgyermekek számítógéphasználatával kapcsolatban 2 Tekintélyes gyermekorvosi társaságok, pl. az American Association of Pediatry, AAP határozottan állást foglalnak amellett, hogy két éves kor alatt a képernyő kedvezőtlen hatást gyakorol a gyerekek fejlődésére • „Computer vision syndrome” • Elhízás, mozgáshiány • Igen komoly kockázat, hogy az egérhasználat redukált kézmozgást igényel, a számítógéppel rajzoló gyerekeknek nehézségei lesznek a ceruzafogással, a nagy mozgatópályák nem érnek meg, ha nem használják őket • Izolálódás a családtól, a társas környezettől • A tizenéves gyerekek ma az Egyesült Államokban multimédia-használók, vagyis több eszközt használnak egyidejűleg (mobil, televízió, internet) – egyre kevésbé fontos a tartalom • Tömeges szocializációs problémák vannak a fejlett országokban

9. Gyerekek és felnőttek A felvilágosodás és a modernizáció gyermekképe „ A gyerek nem kis felnőtt”, minőségi ugrás, szakaszosság Mára a gyerekek megkülönböztetett helyzete felszámolódóban van Ál-emancipáció: a gyerekek is tudják azt, amit a felnőttek a gyerekeknek kell eldöntenie, mit szeretnének csinálni Látszólag a gyerekek jogainak tiszteletben tartása, a valóságban azonban: a gyereki sajátosságok figyelmen kívül hagyása, a felnőtti felelősség elhárítása A gyerekek nem spontán fejlődnek, hanem a környezet hatására – ez utóbbi egyre inkább kicsúszik a azoknak a kezéből, akik számára szempont a gyerek jól-léte „Corporate curriculum” – a szocializáció menetét gazdasági szervezetek alakítják • Kidsmart program – a gazdasági érdekek és a jótékonyság célja egybeesik A számítógép mielőtti használatbavételét szorgalmazók nem foglalkoznak érdemben az ellenérvekkel: • „morális pánik” • „átható és leküzdhetetlen ideológiai meggyőződés, hogy a kisgyermekkor az ártatlanság és a szentség időszaka” (Roberts – Howard, 2007)

10. Miért van szükség a számítógéphasználat megtanulására minél előbb? Állandó kampány: sietni kell, behozhatatlan lemaradás A „munkaerő” felkészítése már az óvodában: „Az információs társadalom …önállóan gondolkodó, az informatikában jártas munkaerőt keres” Felszólító mód, diktátum jelleg: „Fel kell készülnünk, mert óvodásaink közül felnőtt korukban azok fognak érvényesülni, akik ismerik az önálló és folyamatos tanulás módszereit, akik képesek lesznek kommunikálni térben és időben, akik hatékonyan tudnak együttműködni a különböző rendszerekben. Ezt pedig ma kell elkezdeniük elsajátítani, nekünk pedig ma kell elkezdeni felkészíteni erre őket.”

11. Nem igazolható állítások a korai számítógéphasználat előnyeiről • Érv: aki kicsi korában nem tanulta meg a számítógép megfelelő használatát, az később ügyetlenebb lesz • Ellenérv: a ma élők túlnyomó többsége felnőtt korában tanulta meg a számítógép használatát • Érv: a korai számítógép-használat csökkenti a társadalmi különbségeket, szűkíti a szakadékot a gazdagok és a szegények között Ellenérv: Török Balázs Magyarországon végzett kutatása szerint éppen a műveltebb, magasabb iskolázottságú szülők nem pártolják, hogy a gyerekük túl korán kezdje a számítógép-használatot, szelektálják, együttműködnek velük Az alacsonyabb társadalmi rétegbe tartozók viszont ambícionálják, mert a társadalmi felemelkedés szimbólumának tartják – ezekben a csoportokban a korai számítógéphasználat hozzájárul a szülői befolyás visszaszorulásához, ami egyébként is jellemző a társadalmilag kevésbé integrált csoportokra

12. Mitől függ a nevelés? “Különböző népek vizsgálata azt mutatja, hogy aligha létezhet olyan nevelési mód, amely nem volna lehetséges. Az elképzelhető legnagyobb szabadságtól a legnagyobb zsarnokságig már minden volt és a gyerekek mindent el tudtak viselni. Az egyes kultúrák azok, amelyek nem tűrnek el tetszőleges nevelési rendszert.” Bálint Alice: Nevelési rendszerünk alapjai Előadás a II. Psychoanalitika Vierlandertagungon. Budapest, 1937. Anya és gyermek, Párbeszéd, Budapest, 1990

13. Szemelvények a felhasznált irodalomból • Roberts, S-Howard, S., 2007: Watching Teletubbies. In Marsch J. (szerk.): Popular Culture, New Media and Digital Literacy in Early Childhood • Kőrösné Dr Mikis M.: Dörzspapír és számítógép. Pillantás az informatika kisgyermekkori használatára www.oki.hu • Török Balázs: Számítógéphasználat óvodáskorban. Egy országos szülővizsgálat tapasztalatai. www.oki.hu • Wartell, E.A-Jennings, N. 2000:Children and Computers: New Technology. Old Concerns. The Future of Children, Vol. 10, No. 2, Children and Computer Technology (Autumn -Winter, 2000), pp. 31-43 • Facer, K.- Furlong, J.-Furlong, R. Sutherland, R. 2001:Constructing the Child Computer User: From Public Policy to Private Practices. British Journal of Sociology of Education, Vol. 22, No. 1 (Mar., 2001), pp. 91-108