1 / 40

16. Fejezet A pénzkínálat

“A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko. 16. Fejezet A pénzkínálat. Bevezetés. Kérdés Mi a pénz ? R.A. Radford, brit közgazdász beszámol a koncentrációs tábori foglyok közt kialakuló gazdasági folyamatokról .

aadi
Download Presentation

16. Fejezet A pénzkínálat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. “A közgazdasági gondolkodás alapjai”10. kiadásÍrta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko 16. Fejezet A pénzkínálat

  2. Bevezetés • Kérdés • Mi a pénz? • R.A. Radford, brit közgazdász beszámol a koncentrációs tábori foglyok közt kialakuló gazdasági folyamatokról. • A pénz, azaz fizetőeszköz elsősorban a cigaretta

  3. Cigaretta, mint pénz • Kérdés • Miért jó, ha barter helyett pénz van? • Miért pont a cigaretta lett a fizetőeszköz?

  4. Cigaretta, mint pénz • A cigaretta általánosan elfogadott, mert: • Homogén • Tartós • Kis egységekre bontható • A Vörös Kereszt biztosította a kínálatát • A dohányosok miatt nem értéktelenedik el (nem lesz belőle túl sok!!!)

  5. A pénz funkciói • Értékmérő eszköz (cserékben részt vevő áruk értéke) • Forgalmi-fizetési eszköz (a csere közvetítése,a barter nehézségeinek elkerülése) • Felhalmozási eszköz (a vagyon tartásának egyik formája. Nem minden vagyon pénz, a pénz az összes vagyonnak csak nagyon kicsi része)

  6. A pénz fejlődése • A pénz azért alakult ki, hogy a kereskedelmet elősegítse. • Az csere elsőként elterjedt eszközei nemesfémek voltak (belső értékkel rendelkező pénz). • Az érmék segítségével standard értékmérőhöz jutottunk.

  7. A pénz fejlődése • A fémdarabnál azért jobb az érme, mert csökkenti a tranzakciós költségeket. • A pénzverők a nemesfém egy részét megtartották szolgáltatásukért cserébe seigniorage. A pénz kibocsátójának a pénzteremtésből származó jövedelme. Vegyük észre, hogy akkor keletkezik, ha a gazdaságban forgó pénzállomány növekszik.

  8. A pénz fejlődése • Az első bankok az aranyművesek voltak. • Az aranyművesek elismervényt bocsátottak ki a náluk elhelyezett aranyról. • Az elismervényeket elcserélték javakra. • Az ilyen elismervények egységesítésével, standardizálásával jött létre az első papírpénz (belső érték nélküli pénz)

  9. Fedezet nélküli pénz • Amíg az aranyműves annyi papírbankót bocsát ki amennyi aranyat tárol, addig nem bank, csak raktár (100% tartalék, teljes aranyfedezet) • A forgalom lebonyolításához erre nincs szükség, hiszen úgyis az elismervénynyel fizetnek • Amikor a bank hitelt nyújt, akkor pénzt teremt. Az elismervény a bank adóssága, kötelezvénye

  10. Fedezet nélküli pénz Azóta a pénzteremtési mechanizmus és intézményrendszer nagyon sokat fejlődött, és igen szigorú állami szabályozás keretei közt működik. Bankjegyet csak állami intézmény (központi bank) bocsát ki, a bankok számlapénzt teremtenek. Az elv azonos, a pénz hitelnyújtással keletkezik és a pénzállomány a bankrendszer adóssága, kötelezettsége

  11. Fedezet nélküli pénz Kérdés • Vajon a pénz azért általánosan elfogadott csereeszköz, mert a kormány úgy rendelkezik, hogy az legyen? • Mi teszi értékessé a pénzt? (Rendelkezett valaki arról a fogolytáborban, hogy a cigaretta pénz legyen ?)

  12. Fedezet nélküli pénz Ahhoz, hogy bármi pénzként tudjon funkcionálni, mindenek előtt arra van szükség, hogy az emberek azt gondolják, hogy az általánosan elfogadott csereeszköz. A mai pénz hitelpénz, valakinek (a bankrendszernek) az adóssága, tartozása, nincs belső értéke mint egykor az aranynak volt

  13. A mai pénz természete • Kérdés • Milyen csereeszközöket használunk ma? • Válasz • Készpénz • Látra szóló betét

  14. Vagyonmérleg • A vagyon leírására alkalmas elszámolási eszköz Eszközök (követelések) Források (tartozások)

  15. Bankszámlapénz • A bankszámlapénz a tulajdonosnak eszköze, a banknak tartozása E Bank F E Ügyfél F Ügyfél számla Ügyfél pénze 1 millió 1 millió

  16. Bankszámlapénz • Amikor bankszámlaegyenleggel fizetünk, akkor a bank tartozásával fizetünk, amit elfogadnak tőlünk, mert tudják, hogy tőlük is el fogják fogadni. • Amíg ez a bizalom él, addig a pénz értékes, holott „fedezetlen”

  17. Pénzteremtés • Forgatókönyv • 100 ezer Ft hitelt veszünk fel a bankunktól. • A 100 ezret ráteszik a számlánkra. • Tehát • A számlánkon lévő pénz 100 ezerrel Ft-tal bővült, 100 ezer Ft-tal bővült a pénzkínálat.

  18. Pénzteremtés • A bank rövid lejáratú hitel nyújtásával teremt pénzt. A hitel visszafizetésekor a pénz megszűnik E Bank F E Ügyfél F Hitel nyújtás 100 ezer Ügyfél számla Ügyfél pénze 100 ezer 100 ezer Hitel felvétel 100 ezer A bank pénzt teremtett, vagyont nem, csak pénzt

  19. Pénzteremtés • Folytatás • Átutalási megbízást adsz a bankodnak, hogy fizesse ki a 100 ezer Ft-nyi tandíjat szeptember végéig • A bank regisztrálja a megbízást • Átutalják az összeget az ELTE-nek • A bankszámla-egyenleged 100 ezer Ft-tal csökken • VAJON? • A teljes pénzmennyiség csökkent akkor, amikor a bankszámládról leemelték a 100 ezer Ft-ot?

  20. A pénz megszűnése • Szorgalmasan dolgoztunk, a hitel lejáratának idejére ismét van 100 ezer ft. a számlánkon. • Vagy még egyszerűbb eset: ELTE átutalja számlánkra az esedékes 100 ezer ft. tanulmányi ösztöndíjunkat • Amikor ebből a hitelt visszafizetjük, a pénz megszűnik (ha túl bonyolult, gondoljunk az aranyművesre) • Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a pénzállomány a forgalomi igényekhez igazodjon

  21. Készpénz központi bank mérlege Látra szóló betét Kereskedelmi bank mérlege A mai pénz természete E F E F Készpénz Bankszámlapénz E Pénztulajdonos mérlege F Készpénz bankszámlapénz

  22. A mai pénz természete • Készpénz és bankszámlapénz • A kettő közül melyik alkotja a pénzkínálat jelentősebb részét? • A kettő közös vonása. • Általánosan elfogadott csereeszközök • A kibocsátó intézmény megbízható

  23. A mai pénz természete • Megfigyelés • A pénzmennyiség bővülhet egy olyan gazdasági rendszerben, ahol az intézmények meg tudják győzni az embereket, hogy tartsák és fizetésre használják a kötelezettségvállalásaikat

  24. Pénzteremtés • Mi szab határt a bankok) pénzteremtésének ? • Vissza az aranyműveshez: csak addig tartják, fogadják el az általa kibocsátott pénzt, amíg bíznak benne. • A biztosíték egyik alapvető eleme, hogy tartalékol, arra az esetre, ha…. • Vagyis a nála lévő (arany) tartalékhoz képest nem nyújt „túl sok” hitelt • Ha megrendül a bizalom abban, hogy a bank tud-e „igazi pénzt” adni a saját kötelezvényeiért, akkor jön a bankpánik

  25. Állami szabályozás • Ma: szigorú állami szabályok írják elő, hogy a látra szóló betéteket vezető bankoknak mennyi tartalékot kell tartaniuk a látra szóló betéteik, bankszámla pénz adósságaik arányában • Azt is szabályozzák, hogy mit tekintenek tartaléknak • A tartalék már régen nem arany, hanem (kisebb) részben készpénz, túlnyomó részben a bankok központi banknál vezetett számlaegyenlege • A központi bank a bankok bankja

  26. Állami szabályozás • Kötelező tartalékráta szabályozás • Tartalékráta = tartalékok/látra szóló betétek • Ez a szabály azonban ma már nem a bankbetétek biztonságát szabályozza, arra más eszközök hivatottak (betétbiztosítás, lender of last resort) • A tartalékráta előírásával befolyásolni lehet a bankok hitelnyújtási vagyis pénzteremtési képességét.

  27. Monetáris politika • Az állam egyik legfontosabb makroökonómiai gtazdasági szabályozó eszköze • A pénzkínálat, a pénzállomány befolyásolása • Miután a pénzt zömmel nem a központi bank, hanem a bankszámlavezető kereskedelmi bankok teremtik, a pénzkínálat befolyásolása az ő pénzteremtési képességük befolyásolásán keresztül történik

  28. Monetáris politika • A monetáris politika tradicionális eszközei: • Tartalékráta politika: a kötelező tartalékráta változtatása • Diszkontláb politika: a bankok tartalék állományának befolyásolása a bankoknak nyújtott hiteleken keresztül • Nyílt piaci műveletek: a bankok tartalékainak befolyásolása államkötvények adásvételével

  29. A magyar bankrendszer • A közelmúlt története • 1947-1987: Egyszintű bankrendszer: a központi bank nem csak a jegybanki szerepet tölti be, hanem a kereskedelmi banki funkciókat is: lakosság, vállalatok. • Egyszámlarendszer – minden vállalat, majd önálló gazdálkodó szervezet csak egyetlen, az MNB-nél nyitott folyószámlával rendelkezhetett • Albankok (Takarékpénztár OTP, MKB, MBB)

  30. Magyar bankrendszer • 1987 óta: Kétszintű bankrendszer • 1. szint : A jegybank (MNB) • A jegybank az állam bankja • vezeti az államháztartás számláit • A jegybank a bankok bankja • a pénzügyi intézetek számláit vezeti • hitelezi a kereskedelmi bankokat • A jegybank monetáris hatóság • meghatározza az árfolyamokat, védi a hazai valutát • pénzkibocsátás • 2. szint: kereskedelmi bankok

  31. Magyar bankrendszer • A jegybank feladata • a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit, • védi a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejét, • kizárólagosan jogosult bankjegy és érmekibocsátásra. • A jegybank függetlensége • A jegybankelnököt 6 évre nevezik ki • A jegybank 1997 óta nem hitelezheti az államháztartást !!!

  32. Mi történt az arannyal? • Minden pénz értéke két tényezőből adódik. • A pénz korlátozott kínálata • A hit abban, hogy a kínálat korlátozott is marad • Az Aranystandard • A bankjegyeket egy fix árfolyamon aranyra cserélik. • Az arany korlátozott kínálata behatárolja minden szereplő pénzteremtési képességét.

  33. Mi történt az arannyal? • Az Aranystandard rendszer vége • A fedezeti elv • Arany – bankjegy – számlapénz • Pénzforgalom bővülése • Gazdasági válságok • I. VH, Nagy Világválság • Gold Exchange Standard • ₤ túlértékelt (Keynes kritika), • Egyensúlyhiány

  34. Mi történt az arannyal? • Aranydeviza rendszer • második világháború után, Bretton Woods • az árfolyampolitikákat összehangoló nemzetközi szervezet (IMF) • a bankjegy korlátozottan sem váltható aranyra • a hazai pénz csak közvetetten van kapcsolatban az arannyal, a dollár tartalékvaluta • 1 uncia arany=35 dollár • a többi valuta értékét dollárban rögzítik, az árfolyamot az országok védik

  35. Mi történt az arannyal? • Lassan, nehézkesen lép életbe az új szabályozás • Az 1960-as években a rendszer belső ellentmondásai kiéleződnek • Az USA-nak nem kell védeni az árfolyamot • Romló mérlegek • Rengeteg dollár, amerikai infláció, spekuláció, kettős piac

  36. Mi történt az arannyal? • 1971: Nixon, arany-$ konvertibilitás megszűnik • Szabadon lebegő árfolyamok 1976 az arany már csak tartalék • Regionális együttműködések (European Exchange Rate Mechanism, ERM-2, Euro)

  37. Gyakorlás Bármely társadalomban annak a szükséges és elégséges feltétele, hogy egy árucikket pénzként fogadjanak el az, hogy A) kormányzati felhatalmazás alapján töltse be a pénz szerepét, függetlenül attól, hogy miféle kormány irányítja a társadalmat; B) mögötte valamilyen belső értékkel rendelkező jószág álljon; C) jelenlegi értékét várhatóan az idők végezetéig megtartsa; D) a társadalom tagjai egyöntetűen elfogadják más termékekért cserébe.

  38. Gyakorlás A pénzkészlet növekedésének legalapvetőbb módja A) a megnövekedő kibocsátás, mivel minden kibocsátás egyben jövedelem is; B) az, amikor a szövetségi kormányzat újabb bankjegyeket nyomtat; C) a gazdasági szereplők megtakarítása, vagyis a keletkezett jövedelmük egy részének el nem költésére vonatkozó döntésük; D) a kereskedelmi bankok nettó hitelállományának a megnövekedése.

  39. Gyakorlás A kereskedelmi bankok tartalékaihoz hozzáadott minden egyes dollár A) arra kényszeríti a bankokat, hogy egy dollárral csökkentsék a hitelállományukat; B) lehetővé teszi a bankok számára, hogy egy dollárral növeljék a hitelállományukat; C) arra kényszeríti a bankokat, hogy több mint egy dollárral csökkentsék a hitelállományukat; D) lehetővé teszi a bankok számára, hogy több mint egy dollárral növeljék a hitelállományukat.

  40. Gyakorlás Ha az amerikai jegybank a gazdasági szereplőktől államkötvényt vásárol, A) akkor ezáltal biztosan megnöveli a kereskedelmi bankok tartalékait; B) akkor megnöveli a pénzmennyiséget; C) akkor a pénzmennyiség nem változott, mert nem teremtődött pénz, csak gazdát cserélt; D) ennek hatására vagyont és ezáltal pénzt is von el a magánszektortól.

More Related