1 / 22

Szocializáció (második, harmadik előadás)

Szocializáció (második, harmadik előadás). Főbb elméleti irányzatai Biológiai – érési irányzat, Gesell : a szocializáció előfeltétele az érettség Tanuláselméleti – szociális, Bandura: a szocializáció tanulási folyamat és a környezettől függ Kognitív (v. univerzális) konstruktivista

Sophia
Download Presentation

Szocializáció (második, harmadik előadás)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szocializáció (második, harmadik előadás)

  2. Főbb elméleti irányzatai • Biológiai – érési irányzat, Gesell : a szocializáció előfeltétele az érettség • Tanuláselméleti – szociális, Bandura: a szocializáció tanulási folyamat és a környezettől függ • Kognitív (v. univerzális) konstruktivista • Pszichoanalitikus • Genetikus (Cattel): a szocializáció genetikailag determinált, az hogy ebből mi valósul meg, a környezettől függ • Etológiai (Lorenz): a szocializáció és az állati viselkedések tanulmányozása

  3. Szerepkonfliktusok A megvalósított viselkedés nem felel meg a szerepelvárásoknak

  4. A kogníció szerepe a szocializációban A kognitív minősítés szerepe jelentős a szocializáció során, a szociális helyzetek történéseinek címkézésében. Ebben jelentős szerepe van a társaknak, kezdetben persze a szülőknek és családnak: • A szülők kogníciójának szerepe • A gyerek kogníciójának szerepe

  5. A szülők kogníciójának szerepe A szocializáció erősen függ: • szülői vélekedések • szülők kognitív struktúrája • szülők kognitív komplexitása • mennyire elérhetők a környezetre vonatkozó információk

  6. LeVine szülői kognícióra vonatkozó elképzelése • A szocializáció különbségei a szülők elgondolásainak különbségeire vezethetők vissza. • A szülők szocializációra vonatkozó elképzelései az adott környezethez igazodnak Különbség van abban, hogy: • mennyire vannak tudatában az alkalmazkodásnak • mennyire tudatosul, hogy mihez alkalmazkodnak • az absztrakció milyen fokán gondolkodnak erről • mennyire tudatosan választanak az eszközök között • mennyire reagálnak érzékenyen a környezeti változásokra Három hipotetikus társadalom: agrár-, protestáns- és mai modern társadalom.

  7. A gyerek kognitív folyamatainak szerepe • a szocializációs hatások a gyerek kognitív szűrőjén mennek keresztül • a szocializáció összefonódik a szociális kogníció fejlődésével Szociális kogníció: • mások viselkedésének okai (attribúciós elméletek) • bizonyos tapasztalatok és érzelmek közötti összefüggések (belátásos tanulás) • interperszonális cserék és alkuk

  8. Kultúra, mint a szocializáció „bölcsője” Egy lehetséges meghatározás: Az egyik generációról a másikra hagyományozódó anyagi és szellemi javak összessége, illetve az életmódok mintázata, ami állandó jelentésű szokásokból és magatartásmintákból áll. 1. Anyagi kultúra Fizikailag érzékelhető tárgyak és alkotások 2. Szellemi kultúra • absztrakt emberi alkotások és elvek • melyek meghatározzák a viselkedést

  9. A kultúra szerepe és a kultúra összetevői • hiedelmek • értékek • normák • keret • minta • korlát • magyarázat • jelentés A kultúra rugalmassága előír bizonyos határokat↔ szabadságot is enged ↓ egy kultúra tagjai csak tág értelemben hasonlóak ↓ a kultúrakonstrukció túlegyszerűsítés

  10. A kultúra „hordozóanyaga”:KOMMUNIKÁCIÓ Kommunikáció= tájékoztatás, közlés Információ átvitele - a közlő (beszélő, feladó) - és a hallgató (vevő, címzett) között Kódolás: az üzenetküldő az információt valamilyen jelrendszer segítségével üzenetté alakítja. Az üzenet valamilyen csatornán keresztül jut el a fogadóhoz.

  11. A kommunikáció folyamatának jellegzetességei A kommunikáció tisztaságát rontják a csatornában keletkező zajok. A zaj keletkezhet az üzenet küldőjén és fogadóján - belül - kívül (auditív zajok vagy vizuális zajok) Erősebben rontják a kommunikációt a kódolás-dekódolás folyamatába csúszó zavarok, félreértések. Közléseink megfogalmazásakor mindig figyelembe kell venni a hallgatóságot (pl. redundancia). Kontextus: - az adott helyzet ismerete - a kommunikáló felek előtörténete ↓ közös ismerethalmaz

  12. A kommunikáció funkciói 1. referenciális funkció: tájékoztatás, gondolatok, tények, vélemények közlése 2. expresszív funkció: érzelmeink kifejezése 3. konatív funkció: mások cselekvésre ösztönzése 4. fatikus funkció: magának a kommunikációs kapcsolatnak a létrehozása, fenntartása 5. poétikai funkció: esztétikai hatás létrehozása 6. metanyelvi funkció: a kommunikáció szólhat magáról a kommunikációról

  13. A kommunikáció típusai 1. a résztvevők száma szerint - interperszonális – csoportkommunikáció - tömegkommunikáció 2. a résztvevők közelsége szerint - közvetlen - közvetett 3. a közlő szándéka szerint: - szándékos - nem szándékos 4. a kölcsönösség szerint - egyirányú - kölcsönös 5. a résztvevők viszonya, pozíciója szerint - egyenrangú - nem egyenrangú 6. az alkalmazott kódrendszer szerint - verbális - nonverbális

  14. Verbális kommunikáció: Az emberi nyelv A verbális csatorna - az ember legspecifikusabb kommunikációs módja - önmagában csaknem teljesen alkalmas mindenféle emberi kommunikáció hordozására - a legbonyolultabb kóddal rendelkezik. A nyelv és a beszéd - kulturális termék - az ember fejlődéstörténete során alakult ki Valamennyi ma ismert nyelv • körülbelül azonos vagy nagyon hasonló fejlettségi szintű)

  15. Az emberi nyelv egyedülállósága Az állatok jelhasználata - reflexes, az inger jelenlétéhez kötött - a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet - mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak információt Az emberi nyelvhasználat - a beszélő szándékai irányítják - nagymértékben rugalmas - produktív és kreatív - kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség.

  16. A nyelvi relativitás elmélete(Sapir és Whorf) • A nyelv és a gondolkodás közötti kölcsönös függés • A különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják. • Az elmélet legkiélezettebb formája: a nyelv meghatározza a gondolkodást. • A nyelv nem tárgyilagosan tükrözi a valóságot, hanem azt a valóságot ábrázolja, amelyet az adott társadalom, kultúra észlel. • Az elmélet „enyhe” formája: a nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy különbözőképpen lássák a világot.

  17. Mindebből következően: Nyelvi szocializáció A nyelv kódjeleiből a társadalom különböző csoportjai különböző mennyiséget: - ismernek, - használnak - preferálnak A különböző társadalmi rétegek nyelvhasználata eltérő egymástól, azaz eltérő szocializációs feltételek között alakul ki személyiségük (szubkulturájuk, stb…) Bernstein elmélete:

  18. Minél magasabb a réteghelyzet: - annál több szót ismernek és használnak - annál jobban képesek elvont kifejezésekben verbalizálni - annál nagyobb a nyelvi kulturáltság Az alsó rétegek beszéde - konkretisztikus - redundáns, sok sztereotip elemet használ - elvontságot igénylő nyelvi helyzetekben rosszabbak - nehezebb az írott absztrakciók felismerése - korlátozott nyelvi kód. Az elsődleges szocializáció során kapott alacsonyabb nyelvi kulturáltság jelentős tényező abban, hogy az egyén megmarad réteghelyzetében. A beszéd a nonverbális kommunikációs csatornák jeleivel együtt hat; az alsó rétegek a nonverbális kommunikatív viselkedés hiányosságaival is jellemezhetőek.

  19. A nonverbális kommunikáció jellegzetességei • A nem verbális jelzések alátámasztják, módosítják, vagy teljesen felváltják a verbális üzenetet. • A kommunikáció kb.: 75%-a non-verbális úton zajlik • A nonverbális üzenetek küldésének és vételének képessége lényeges a sikeres interakció szempontjából. Ez a képesség tanulás útján alakul ki.

  20. A nonverbális kommunikáció funkciói A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik. A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: • a társas helyzet kezelése • énmegjelenítés • az érzelmi állapotok közlése • az attitűdök kommunikációja • csatorna-ellenőrzés

  21. A verbális és nonverbális kommunikáció összehasonlítása • A nonverbális üzenetek dekódolása és a rájuk adott reakció sokkal közvetlenebb és automatikusabb • A nem verbális üzenetek általában sokkal hatékonyabbak az attitűdökről és érzelmekről szóló üzenetek továbbításában • A nem verbális jelzéseket a kulturális tanulás következményeként a valódi üzenet kifejezőinek tekintjük A különbségek következménye: - a nyelv elsősorban a külső világra vonatkozó információk továbbítására alkalmas - a nonverbális üzenetek fontos szerepet játszanak az értékek, attitűdök, vonzalmak kommunikálásában

More Related