slide1 l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szocializáció (második, harmadik el?adás) PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szocializáció (második, harmadik el?adás)

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 22

Szocializáció (második, harmadik el?adás) - PowerPoint PPT Presentation


  • 330 Views
  • Uploaded on

Szocializáció (második, harmadik előadás). Főbb elméleti irányzatai Biológiai – érési irányzat, Gesell : a szocializáció előfeltétele az érettség Tanuláselméleti – szociális, Bandura: a szocializáció tanulási folyamat és a környezettől függ Kognitív (v. univerzális) konstruktivista

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szocializáció (második, harmadik el?adás)' - Sophia


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1
Szocializáció

(második, harmadik előadás)

slide2
Főbb elméleti irányzatai
  • Biológiai – érési irányzat, Gesell : a szocializáció előfeltétele az érettség
  • Tanuláselméleti – szociális, Bandura: a szocializáció tanulási folyamat és a környezettől függ
  • Kognitív (v. univerzális) konstruktivista
  • Pszichoanalitikus
  • Genetikus (Cattel): a szocializáció genetikailag determinált, az hogy ebből mi valósul meg, a környezettől függ
  • Etológiai (Lorenz): a szocializáció és az állati viselkedések tanulmányozása
slide4
Szerepkonfliktusok

A megvalósított viselkedés nem felel meg a szerepelvárásoknak

a kogn ci szerepe a szocializ ci ban
A kogníció szerepe a szocializációban

A kognitív minősítés szerepe jelentős a szocializáció során, a szociális

helyzetek történéseinek címkézésében. Ebben jelentős szerepe van a

társaknak, kezdetben persze a szülőknek és családnak:

  • A szülők kogníciójának szerepe
  • A gyerek kogníciójának szerepe
a sz l k kogn ci j nak szerepe
A szülők kogníciójának szerepe

A szocializáció erősen függ:

  • szülői vélekedések
  • szülők kognitív struktúrája
  • szülők kognitív komplexitása
  • mennyire elérhetők a környezetre vonatkozó információk
levine sz l i kogn ci ra vonatkoz elk pzel se
LeVine szülői kognícióra vonatkozó elképzelése
  • A szocializáció különbségei a szülők elgondolásainak különbségeire vezethetők vissza.
  • A szülők szocializációra vonatkozó elképzelései az adott környezethez igazodnak

Különbség van abban, hogy:

  • mennyire vannak tudatában az alkalmazkodásnak
  • mennyire tudatosul, hogy mihez alkalmazkodnak
  • az absztrakció milyen fokán gondolkodnak erről
  • mennyire tudatosan választanak az eszközök között
  • mennyire reagálnak érzékenyen a környezeti változásokra

Három hipotetikus társadalom: agrár-, protestáns- és mai modern

társadalom.

a gyerek kognit v folyamatainak szerepe
A gyerek kognitív folyamatainak szerepe
  • a szocializációs hatások a gyerek kognitív szűrőjén mennek keresztül
  • a szocializáció összefonódik a szociális kogníció fejlődésével

Szociális kogníció:

  • mások viselkedésének okai (attribúciós elméletek)
  • bizonyos tapasztalatok és érzelmek közötti összefüggések (belátásos tanulás)
  • interperszonális cserék és alkuk
kult ra mint a szocializ ci b lcs je
Kultúra, mint a szocializáció „bölcsője”

Egy lehetséges meghatározás:

Az egyik generációról a másikra hagyományozódó anyagi és

szellemi javak összessége, illetve az életmódok mintázata, ami

állandó jelentésű szokásokból és magatartásmintákból áll.

1. Anyagi kultúra

Fizikailag érzékelhető tárgyak és alkotások

2. Szellemi kultúra

  • absztrakt emberi alkotások és elvek
  • melyek meghatározzák a viselkedést
a kult ra szerepe s a kult ra sszetev i
A kultúra szerepe és a kultúra összetevői
  • hiedelmek
  • értékek
  • normák
  • keret
  • minta
  • korlát
  • magyarázat
  • jelentés

A kultúra rugalmassága

előír bizonyos határokat↔ szabadságot is enged

egy kultúra tagjai csak tág értelemben hasonlóak

a kultúrakonstrukció túlegyszerűsítés

a kult ra hordoz anyaga kommunik ci
A kultúra „hordozóanyaga”:KOMMUNIKÁCIÓ

Kommunikáció= tájékoztatás, közlés

Információ átvitele

- a közlő (beszélő, feladó)

- és a hallgató (vevő, címzett) között

Kódolás:

az üzenetküldő az információt valamilyen jelrendszer segítségével

üzenetté alakítja. Az üzenet valamilyen csatornán keresztül jut el a

fogadóhoz.

a kommunik ci folyamat nak jellegzetess gei
A kommunikáció folyamatának jellegzetességei

A kommunikáció tisztaságát rontják a csatornában keletkező zajok.

A zaj keletkezhet az üzenet küldőjén és fogadóján

- belül

- kívül (auditív zajok vagy vizuális zajok)

Erősebben rontják a kommunikációt a kódolás-dekódolás folyamatába

csúszó zavarok, félreértések.

Közléseink megfogalmazásakor mindig figyelembe kell venni a

hallgatóságot (pl. redundancia).

Kontextus:

- az adott helyzet ismerete

- a kommunikáló felek előtörténete

közös ismerethalmaz

a kommunik ci funkci i
A kommunikáció funkciói

1. referenciális funkció: tájékoztatás, gondolatok, tények, vélemények közlése

2. expresszív funkció: érzelmeink kifejezése

3. konatív funkció: mások cselekvésre ösztönzése

4. fatikus funkció: magának a kommunikációs kapcsolatnak a létrehozása, fenntartása

5. poétikai funkció: esztétikai hatás létrehozása

6. metanyelvi funkció: a kommunikáció szólhat magáról a kommunikációról

a kommunik ci t pusai
A kommunikáció típusai

1. a résztvevők száma szerint

- interperszonális – csoportkommunikáció - tömegkommunikáció

2. a résztvevők közelsége szerint

- közvetlen - közvetett

3. a közlő szándéka szerint:

- szándékos - nem szándékos

4. a kölcsönösség szerint

- egyirányú - kölcsönös

5. a résztvevők viszonya, pozíciója szerint

- egyenrangú - nem egyenrangú

6. az alkalmazott kódrendszer szerint

- verbális - nonverbális

verb lis kommunik ci az emberi nyelv
Verbális kommunikáció: Az emberi nyelv

A verbális csatorna

- az ember legspecifikusabb kommunikációs módja

- önmagában csaknem teljesen alkalmas mindenféle emberi

kommunikáció hordozására

- a legbonyolultabb kóddal rendelkezik.

A nyelv és a beszéd

- kulturális termék

- az ember fejlődéstörténete során alakult ki

Valamennyi ma ismert nyelv

  • körülbelül azonos vagy nagyon hasonló fejlettségi szintű)
az emberi nyelv egyed l ll s ga
Az emberi nyelv egyedülállósága

Az állatok jelhasználata

- reflexes, az inger jelenlétéhez kötött

- a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet

- mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan

hordoznak információt

Az emberi nyelvhasználat

- a beszélő szándékai irányítják

- nagymértékben rugalmas

- produktív és kreatív

- kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség.

a nyelvi relativit s elm lete sapir s whorf
A nyelvi relativitás elmélete(Sapir és Whorf)
  • A nyelv és a gondolkodás közötti kölcsönös függés
  • A különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják.
  • Az elmélet legkiélezettebb formája: a nyelv meghatározza a gondolkodást.
  • A nyelv nem tárgyilagosan tükrözi a valóságot, hanem azt a valóságot ábrázolja, amelyet az adott társadalom, kultúra észlel.
  • Az elmélet „enyhe” formája: a nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy különbözőképpen lássák a világot.
mindebb l k vetkez en nyelvi szocializ ci
Mindebből következően: Nyelvi szocializáció

A nyelv kódjeleiből a társadalom különböző csoportjai

különböző mennyiséget:

- ismernek,

- használnak

- preferálnak

A különböző társadalmi rétegek nyelvhasználata eltérő

egymástól, azaz eltérő szocializációs feltételek között

alakul ki személyiségük (szubkulturájuk, stb…)

Bernstein elmélete:

slide19
Minél magasabb a réteghelyzet:

- annál több szót ismernek és használnak

- annál jobban képesek elvont kifejezésekben verbalizálni

- annál nagyobb a nyelvi kulturáltság

Az alsó rétegek beszéde

- konkretisztikus

- redundáns, sok sztereotip elemet használ

- elvontságot igénylő nyelvi helyzetekben rosszabbak

- nehezebb az írott absztrakciók felismerése

- korlátozott nyelvi kód.

Az elsődleges szocializáció során kapott alacsonyabb nyelvi kulturáltság

jelentős tényező abban, hogy az egyén megmarad réteghelyzetében.

A beszéd a nonverbális kommunikációs csatornák jeleivel együtt hat; az alsó

rétegek a nonverbális kommunikatív viselkedés hiányosságaival is

jellemezhetőek.

a nonverb lis kommunik ci jellegzetess gei
A nonverbális kommunikáció jellegzetességei
  • A nem verbális jelzések alátámasztják, módosítják, vagy teljesen

felváltják a verbális üzenetet.

  • A kommunikáció kb.: 75%-a non-verbális úton zajlik
  • A nonverbális üzenetek küldésének és vételének képessége lényeges a

sikeres interakció szempontjából. Ez a képesség tanulás útján alakul ki.

a nonverb lis kommunik ci funkci i
A nonverbális kommunikáció funkciói

A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan,

egymást támogatva működik.

A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van:

  • a társas helyzet kezelése
  • énmegjelenítés
  • az érzelmi állapotok közlése
  • az attitűdök kommunikációja
  • csatorna-ellenőrzés
a verb lis s nonverb lis kommunik ci sszehasonl t sa
A verbális és nonverbális kommunikáció összehasonlítása
  • A nonverbális üzenetek dekódolása és a rájuk adott reakció sokkal közvetlenebb és automatikusabb
  • A nem verbális üzenetek általában sokkal hatékonyabbak az attitűdökről és érzelmekről szóló üzenetek továbbításában
  • A nem verbális jelzéseket a kulturális tanulás következményeként a valódi üzenet kifejezőinek tekintjük

A különbségek következménye:

- a nyelv elsősorban a külső világra vonatkozó információk továbbítására alkalmas

- a nonverbális üzenetek fontos szerepet játszanak az értékek, attitűdök, vonzalmak kommunikálásában