1 / 16
160 likes | 211 Views
A Vilu00e1gegyetem keletkezu00e9se, felu00e9pu00edtu00e9se, szerkezete, mu0171ku00f6du00e9se.
E N D
Kozmológia A Világegyetem kialakulása
Kozmológia A világegyetem kialakulásával, fejlődésével és szerkezetével foglalkozó tudományág. A csillagászati megfigyelések és mérések eredményeinek feldolgozásán kívül felhasználja az elméleti fizika eredményeit is. Kozmosz: Világegyetem Logosz: tudomány
A Kezdetek kezdete • A Világegyetem (Univerzum) a napjainkban leginkább elfogadott elmélete szerint egy ún. „ősrobbanással” (Big Bang) született meg, 14 milliárd évvel ezelőtt. • Hogy pontosan hogyan és miért, a mai napig nem tudja senki.
Időrend nagy léptékben • 300 ezer évvel az ősrobbanás után létrejönnek az első atomok (hidrogén) • 600 millió évvel az ősrobbanás után kialakulnak az első galaxisok • 5 milliárd éve: a Nap létrejötte • 4,6 milliárd éve: a Föld létrejötte, a geológiai korok kezdete • 3,5 milliárd éve megjelennek az első egysejtűek a Földön
A Világegyetem szerkezete • A 20. századra a spirálgalaxisok megfigyelése felfedte, hogy a mi galaxisunk csak egy a több milliárd galaxis között a folyamatosan táguló Világegyetemben. • A 21. századra felderítettük, hogy a galaxisok galaxishalmazokat alkotnak, a galaxishalmazok pedig egy hatalmas hálót alkotnak galaktikus rostokkal és a közöttük elhelyezkedő üregekkel.
Tejútrendszer • A Tejútrendszer a mi lokális galaxiscsoportunk egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. • Kb. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője 97 800 fényév, legnagyobb vastagsága 16 300 fényév. • Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd bolygó található.
A Naprendszer • A Naprendszer korát a különböző helyekről (Föld, Hold, meteorok) származó radioaktív izotópok vizsgálatai alapján kb. 5 milliárd évre becsüljük. • A nagybolygók ugyanabban az irányban és kb. egy síkban keringenek a Nap körül. • A Naprendszer nagybolygói két jól elkülöníthető csoportba oszthatók: Föld-típusúak (kőzet-bolygók), illetve Jupiter-típusúak (gáz-bolygók).
A Naprendszer kialakulása – A Hoyle elmélet • Fred Hoyle (1915-2001) szerint a Naprendszer egy csillagközi gáz- és porfelhőből alakult ki, ami a Tejút-rendszer forgása miatt már eredetileg is forgott. A felhőt a saját gravitációs tere húzta össze. • A Naprendszer keletkezését az elektromos és mágneses erők is befolyásolhatták. Ilyen módon a Nap forgási energiájának egy részét átadta a bolygóknak, ezért lassult le.
Csillag • A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik.
A csillagok keletkezése • A világűrben hatalmas por- és gázfelhők vannak. A molekuláris felhőkben az anyag sűrűbb és koncentráltabb. • Azért nevezzük molekuláris felhőknek, mert a benne található gázok molekulák formájában vannak jelen. • A felhő egy része saját tömegétől összeroskad és az anyag elkezd összehúzódni. A felhő elkezd kisebb anyagcsomókra oszlani.
A csillagok keletkezése • A molekuláris felhőkből kiváló anyagcsomókból globulák jönnek létre. • Ezek még nagyon hideg és sötét objektumok. Lassan egyre sűrűbbek és forróbbak lesznek, majd létrejönnek belőlük a protocsillagok. Ezek már sugározni kezdenek. • A protocsillagok anyaga tovább sűrűsödik, fényük változó. Amikor a magban a hőmérséklet eléri a 10 millió fokot beindulnak a nukleáris reakciók.
Csillagok élete • A csillag életének hossza méretétől függ. Haláluk így három típusba sorolható: • Kicsik:Lassan fogyasztják el hidrogén-készletüket, így több tízmilliárd évig élhetnek, nem indul be magfúzió, azaz a H-He átalakulás, lassan kialszanak, fekete törpévé válnak. • Közepesek:Mint a mi Napunk is, amikor majd elégette a hidrogént, azaz héliummá alakította, azt még tovább égeti szénné és oxigénné. Így hatalmas energiatermelés közben vörös óriássá változik. Majd amikor elfogyott a hélium, kicsi, forró, fehér törpévé változik. • Nagyobbak:Hamarabb felélik hidrogénkészletüket, életük így nem szokott néhány millió évnél hosszabb lenni. Itt is elérik a "vörös óriás" állapotot, de utána még a héliumból keletkezett szén is átalakul, "elég”. Ez is még tovább alakul, végül vas lesz a csillag anyagából. Ez a vasmag a gravitáció hatására összeroppan, anyaga tisztán neutronná alakul, ami felrobban. Ezt nevezzük szupernóva-robbanásnak. Újabb kémiai elemek keletkeznek, szétszóródnak az űrben, amik később újabb csillagok, bolygók vagy élőlények alkotórészei lesznek, így bennünk is tovább élnek. A robbanás után neutron-csillag vagy fekete lyuk keletkezik a csillagból.
