1 / 18
E N D
A Tejútrendszer(a mi galaxisunk) A Naprendszer • A Naprendszeren a Napot és a körülötte keringő kisebb-nagyobb égitestek összességét értjük. • A Naprendszer alatt azt a tartományt is értjük, melyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a terület kb. 2 fényév sugarú gömb.
Mértékegységek • Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. 9,46·1015m ≈ 9,46 billió kilométer(A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s) • Csillagászati egység (CsE): Megegyezik a Nap - Föld távolsággal, ami 149,6 millió km. (Egy CsE közelítőleg 150 millió km.) • Más megközelítésben: A Nap – Föld távolság 8 fényperc. Mivel a Naptól8 perc alatt ér ide a fény a Földre.
A Naprendszerbe tartozó égitestek • 8 nagybolygó • Azok eddig ismert 175 holdja • Kb .100.000 kisbolygó • Üstökösök és meteorok • Bolygóközi anyag
A Nap • Sárga fényű törpecsillag • A Naprendszer össztömegének 99,87%-át adja • 5 milliárd éves • Átmérője 1,4 millió km • Forgási periódusa: 27,3 nap • Hőmérséklete: belső részen 15 millió °C, a külsőn pedig 6000 °C • Összetétele: Plazma, izzó gázgömb, 70%-a hidrogén, 28%-a hélium és 2%-a egyéb anyag
A Nap gömbhéjas belső szerkezete • A Nap belseje három fő részre tagolható, a Nap középpontjától kifelé haladva: • Centrális mag: ebben a régióban zajlik a Nap energiáját szolgáltató fúzió • Röntgensugárzási zóna: az energia ezen a zónán halad kifelé, elektromágneses sugárzás formájában • Konvektív zóna: itt az energiatovábbítást már a napanyag áramlása biztosítja
A Nap külső szerkezete, felszíne • Szintén három részből áll: • Fotoszféra: az energiatovábbítás itt fény formájában történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok • Kromoszféra: ez a réteg csak napfogyatkozások alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy flerek és a protuberanciák • Korona: folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba
A Nap energiatermelése – a hidrogén fúziója • A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve. • A Nap belsejében nagyon nagy anyagsűrűség mellett, nagyon magas hőmérséklet uralkodik, kb. 15 millió °C. • Ilyen körülmények között létrejön a magfúzió, ennek során a hidrogén héliummá alakul át, hatalmas energia- mennyiség felszabadulásával.
A Nap hatása a földi életre • A Nap adja az éltető napfényt, a földi élővilág elsődleges energiaforrását – a növények nem élhetnek, növekedhetnek napfény nélkül, az állatok, emberek pedig növények nélkül • A légkör, a víz, a talaj hőmérsékletét adja • A víz körforgása is a Napnak köszönhető • Energiahordozóink (kőszén, kőolaj, földgáz) a Nap energiáját raktározzák • A sarki fény jelensége: a napszél elektromos részecskéi gerjesztik a Föld légkörének töltéseit
A Naprendszer bolygói • A bolygók a Nap körül direkt irányban (az óramutató járásával ellentétes irányban), ellipszis alakú pályán keringő, saját fénnyel nem rendelkező égitestek. • Nem csak a Napnak, más csillagoknak is vannak bolygói
A bolygók típusai • Föld típusú, azaz kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, MarsA Naprendszer belső négy bolygója • Közös tulajdonságaik: kis méretűek, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, nincsenek gyűrűik • Jupiter típusú, azaz gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. A Naprendszer külső négy bolygója • Közös tulajdonságaik: nagy méretűek, hidrogén és hélium alkotja őket, nincs szilárd felszínük, többnek gyűrűi vannak
A Naprendszer holdjai • A nyolcból hat bolygó nem teljesen magányosan teszi meg útját a csillagunk körül, hiszen van legalább egy holdjuk. • Holdnak vagy mellékbolygónak nevezzük a bolygók körül keringő égitesteket. Ekként a „Hold” a Föld holdja. • Míg a két legbelső bolygónak, a Merkúrnak és a Vénusznak nincsenek kísérői, a Jupiter rögtön 67-tel is rendelkezik. • A hat bolygó összesen 175 holddal rendelkezik.
A Naprendszer kisbolygói • Kisbolygók (aszteroidák) kisméretű, általában szabálytalan alakú égitestek.A Naprendszerben mindenütt előfordulnak, ám két tartományban különösen nagy számban találhatók: • Mars és a Jupiter pályája között található fő kisbolygóöv • A Kuiper-öv, akülső kisbolygó-övezet, a Neptunuszon túl
Meteorok • A meteorok különböző tömegű, a Nap körül keringő égitestek. amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. • Ha a Föld légterébe kerülnek, felizzanak, hőmérsékletük az 1500-3000 °C-ot is elérheti. • A meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, 70-80 km-es magasságban elhamvad, de néhány (évente 30-50 db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket már meteoritnak nevezzük.
Üstökösök • Szinte teljes tömegük a magban összpontosul, melynek átmérője 10 km körüli. • Amikor az üstökös a Nap közelébe kerül, a magból gáz és por áramlik ki, ez hozza létre az üstököt vagy kómát, az üstökös fényleni kezd. • A Napból áradó fénynyomás, a napszél a gáz- és porrészecskéket a Nappal ellentétes irányba fújja, így kialakul az átlagosan 10-20 millió km hosszú, látványos csóva.
A bolygóközi anyag • A bolygóközi anyag •egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik. • Másik része gáz, amely főleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá.
