1 / 16

A j áték pedagógiai és pszichológiai összetevői

A j áték pedagógiai és pszichológiai összetevői. Dr. Bakonyi Anna. A játék, mint természeti jelenség. A játék a természet „viselkedéséből” törvényszerűségéből ered. Sajátossága (definíciója): a véletlenszerű és szabályszerű egyszerre van jelen (látszólagos ellentmondás)

Faraday
Download Presentation

A j áték pedagógiai és pszichológiai összetevői

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A játékpedagógiai és pszichológiai összetevői Dr. Bakonyi Anna

  2. A játék, mint természeti jelenség • A játék a természet „viselkedéséből” törvényszerűségéből ered. Sajátossága (definíciója): a véletlenszerű és szabályszerű egyszerre van jelen (látszólagos ellentmondás) • Példák a természet játékára:…(pl. vízesés, falevél hullása stb.) • Az állat – mint a természet része – szintén játszik. (Etológiai vita, mely fajok játszanak) példák az állatok játékára…(pl. hangyák, madarak, emlősök stb.) Az állatok játéka fajspecifikus. Előkészít a „felnőtti” életre (pl. társas-, élelemszerző-, fajfenntartást utánzó játékok) • Az ember(gyerek) játéka is előkészítő funkciót tölt be • Alaptevékenység: az a cselekvés, amely „benne van” a többi cselekvésben is, és amelyre épülve alakul ki a következő életszakasz alaptevékenysége – ez az óvodáskorban a játék - (nem lehet átlépni egyetlen óvodai programmal, annak gyakorlatával sem)

  3. Homo Ludens • A játszó ember: a felnőtt mind az ember emberré fejlődése során, mind a jelenben egy sor olyan tevékenységet végez, ami hasonlít a játékra: - múltban: barlangrajzok, tánc a tűz ellen, stb.. - jelenben: tudomány, sport, színház- és egyéb művészetek stb…. de ez csak hasonlít • A játék= spontán, örömteli, szabad, önmagáért van, nincs célja, de annál nagyobb eredménye – fejlesztő hatása – van. Minden más, minden későbbi funkció előfeltétele • Mi van előbb: a játék, vagy a tanulás? -Piaget: asszimiláció- beépül a séma, akkomodáció- szimbolizálás (kognició, mozgás fejlődés) -Szociális tanulás- együttes élmény a szülővel (verbalitás, társas fejlődés, kommunikáció)

  4. Játékelméletek 1. Ösztönelméletek: • Platón -hajlam • Coménius- anyaiskola – életkori felosztás • Frőbel - adományok, játékeszközök a tanulásban, a manipuláció szerepe • Schiller- játék és esztétika tevékenység „azonossága” • Lazarus- erőfelesleg elmélet • Lange – kiegészítés elmélet • Gross – begyakorláselmélet • Hall- átöröklési elmélet • Freud – élmények, fájdalmak, félelmek, vágyak a játékban

  5. Játékelméletek 2. Szociálpszichológiai elméletek: • Piaget- asszimiláció-akkomodáció, a mozgás szerepe • Wallon – mintha szituáció, szimbolizálás, társas élmények • Vigotszkij- környezet, beszéd • Mérei- a szociálpszichológiai háttér befolyásoló hatása, társas élmények és a tanulás (utalás lélektana), az együttes játékok rendszere- hierarchiája, a tapasztalás és az élmény különbsége

  6. A játék „eredményei”, személyiségfejlesztő hatása (a játék fajtái tükrében) • Érzelmi involváltságból külső irányíthatóság (játékból tanulás) • Kreativitás, alkotás (gyakorló játék, konstrukciós játék, barkácsolás) • Szocializáció (gyakorló játék, szimbolikus játék, szerepjáték, bábozás, dramatizálás, szabályjáték) • Erkölcsi fejlődés döntésképesség (szerepjáték, szabályjáték) • Mozgásfejlődés (ábrázoló játékok, barkácsolás, mozgásos szabályjáték) • Érzékszervek fejlődése - percepció (minden játékfajta) • Verbalitás fejlődése (minden játékfajta) • Értelmi képességek fejlődése (minden játékfajta)

  7. Játék és tanulás 1. Elvárások XXI. században: • Kreatív, aktív, önérvényesítő, innovatív, kompetens Milyen a gyerek személyisége? • Kompetens, aktív, önérvényesítő, mindig cselekvő, fantáziadús, kreatív Nem kell mást tenni, mint a meglévő személyiségjegyeket „ápolni” A gyermeki tanulás jellemzői: • Erős érzelmi töltés, a felfedezés öröme • Saját tapasztalatira és saját élményeire támaszkodó - élménytájékozódás tér-idő-kommunikációban • Sajátos világkép • Páros szerkezetek • Egyszempontúság • Szinkretizmus hasonlóság a játékkal • Önkéntelentől halad a szándékosig • Egyedüli tevékenységtől halad az együttműködésig • Szabad választástól a felfedezés öröméig A fejlesztő játék és a szabad játék határozott megkülönböztetése!!!!

  8. Játék és tanulás 2. A tanulás szervezése: • Képességek szerinti tervezés (cél, feladat, időkeret, módszer, eszköz, visszacsatolás- értékelési módok) • Tapasztalatok biztosítása (ebből lesz -vagy nem - az élmény! pozitív, vagy negatív) • Aktivitás, cselekvés, manipuláció biztosítása • Kiscsoportok és egyéni helyzetek megteremtése • Projektek, tématervek többféle megoldásban hasonlóság a játékkal • Párhuzamosan végezhető napirend • Sajátos, nyomon követésesmérés, egyénre bontva, minden funkcióra kiterjesztve • Építés a konstruktív tanuláselméletre (előzetes ismeretek figyelembe vétele, procedurális és dekleratív tudás egyenlő súlya) • A magyarázat szerepe (kisebb és nagyobb, mint az iskolában) A tudásalapú társadalom, az élethosszig tartó tanulás a partnerviszony nem egyenlő a „bármit taníthatunk, szolgáltathatunk” megfeleléssel Cél: képességfejlesztés (a konkrét tudás másodlagos, de nem elhanyagolható)

  9. Játék és a normarendszer Erkölcs/norma: szabályok, minták, melyek az ember magatartását, viselkedését, viszonyulásait irányítják, önmaguk és mások biztonságos együttműködésének érdekében • Ki mondja meg, hogy mi a jó, mi a norma – pluralizmus és szabályok egyensúlya • Normakövetés kisgyermekkorban:- szokásrendszer, szoktatás, beszélgetés, együttműködés, mintakövetés (gyerekeké, felnőtteké) • Az egyén és a közösség viszonyának kérdése - csak az önmagában megerősödött személy képes a közért tenni- egyéni bánásmód • Döntés igényének és képességének kialakítása Mindez a játék során alakul ki elsőként, azáltal fejlődik

  10. A játék irányítása • Direkt- közvetlen (pl. szabályjáték) • Indirekt – közvetett - Nem döntjük el előre a beavatkozás szintjét: - eszközadás - szerepvállalás - ötletadás - metakommunikatív jelzések - A légkör szabadsága - A szülők meggyőzése – mi a játék szerepe, aránya otthoni együttjátszás stb. - A játék és az eszközök: modern világ eszközei, hagyományos játékszerek, saját készítésű eszközök – mindezek megbecsülése és tárolása – polivalencia (mivel mit játszhatunk és hol) - A negatív tartalmú játék és agresszív játék közti különbség, mindkettő „kezelése” a játékban (az egyik nem agresszió, a másik nem feltétlenül elfojtandó. Átterelés, a hibák kiküszöbölése, szublimáció) - Az otthoni játék használata az óvodában (ezek szabályai)

  11. A gyerek megismerése a játék által-mérés- Milyen tulajdonságokat és képességeket ismerhetünk meg a játékot megfigyelve? • Verbális képességek • Mozgásos képességek (kis-nagy) • Értelmi képességek – érzékszervi (percepció) szinten és a kognitív képességek szintjén (problémamegoldás stb.) • Megfigyelőképesség • Emlékezet és felidézés képessége • Tájékozottsági szint • Feladattudat és feladattartás • Elmélyültség, kitartás • Szocializációs képességek és a szociális helyzet Megfigyelés, nyomon követéses mérés a játék során, természetes élethelyzetben és folyamatosan („más” módszerek???)

  12. Játék és integráció Inkluzív nevelés: mindenki más egymáshoz képest, senki sincs a többihez képest „külön kezelve”, de mindenki „külön van kezelve” egymáshoz képest = differenciálás Fő színtere a játék • Realizálódhat az önkéntes együttesség • Megvalósulhat a türelem, kitartás • Kialakulhat a segítés (ld. később: kortárssegítés az életvezetésben és a tanulásban • Közösen alakítják a szervezést, az egyes tevékenységekhez szükséges és minden gyereknek adekvát feltételeket • Létrejöhet a „húzóerő” hatás

  13. Játék és az innováció • A játéktéma - újbóli – felvetését éppen a túlzott kognitív és mozgásos szolgáltatások terjedése indokolja • A fejlesztő játékok mindennek feletti terjedése kiszorítja a szabadjátékot (nem modern) De: 2 innovációs folyamat is kiemeli a játékot • Kompetencia alapú programcsomag: visszaadja a valódi játék valódi szerepét - 1.óvoda-iskola átmenet: mérés, cselekvéses tanulás, kiscsoportok, szintek, projektek - 2. integráció: szintek tervezése (minimum 3), inklúzió - 3.játék, érzelem, erkölcs – mint fő kategóriák • Bölcsőde – óvoda összevonások: melyek a közösen tervezhető, és egyeztethető elemek? • Játék (gyerek-gyerek) • Nevelés és gondozás összefüggése, melynek érzelmi alapját az együttjátszás adja meg (felnőtt-gyerek) • Játék és tanulás viszonya • Játék és erkölcs viszonya • Szokás, szoktatás minden, ami a játékkal függ össze

  14. Játékfajták 1. • Exploráció: újszülöttkor:kikérdezés, fényre, hangra, hőre, anyagra való reakció-negatív ingerre átmenetileg leáll • Szenzomotoros manipuláció: csecsemőkor-kb. 8.-10. héttől kb.12.-18. hónapos korig: asszimiláció, akkomodáció, konstanciák kialakulása a mozgásformák által, egyúttal aktív interakciók, a cselekvéses kölcsönösség megnyilvánulásai, cirkuláris reakció, funkció öröm • Gyakorló játék:kb. 18. hótól kb. 3 éves korig:mozgásos, hanggal történő, vegyes ismétlés, funkció öröm, cirkuláis reakció, megjelenik a társ utánzása a gyakorlás szintjén • Szimbolikus játék: kb. 2.- 4- év: szerepjáték előtti stádium, még nem szükséges (igény/képesség nincs) a társ, de ha van, akkor sincs szerepkiosztás. A téma már a valós élet egyszerűbb mozzanatait tükrözi (etetés, fürdetés, autóvezetés stb.) Eszköze lehet baba, plüssállat, saját maga, vagy társ (aki nem aktív résztvevő még).

  15. Játékfajták 2. • Szerepjáték: kb.2.-4.-6. év: szituáció vállalása partnerrel, együttműködés, szimmetrikus viszonyok, hierarchia, valódi barátságok (nem formális okokból), hanem az együttjátszás élményéből fakadó, fikció (rögtönzött szabály), a tapasztalás és az élmény közti különbség. A téma és tartalom közti különbség, az együttesség fokozatai, anticipálás, mintha szituáció, szimbólumképzés- térben, időben, kommunikációban, tárgyakkal, az utalás jelensége • Bábjáték és dramatizálás: kb. 3.-8. év- és még később is: ugyanaz, mint a szerepjáték, csak „beöltözik”, vagy bábot használ. (Nem a mesedramatizálásról, vagy adott mese bábozásáról van szó, az inkább a cselekvéses tanulás kategóriája) • Konstrukciós játék: kb. 3.-8. év és még később is: megadott elemekből új alkotása (minta, vagy szabad fantázia szerint), egyedül, vagy társsal, átmehet - az elkészített alkotással való mozgatás által • Szabályjáték:kb. 3.-8. év, és még később is: MÁS- kötött a játék menete, még akkor is, ha a gyerekek módosítják a szabályt, vagy ők találják ki. Együttes játék, mozgásos, vagy értelemfejlesztő változatai vannak.

  16. Köszönöm a figyelmet! bakonyianna@gmail.com 30/284-32-40

More Related