Download
1 / 8
E N D
Verduni csata1916. febr. 21. – 1916. dec. 18. • Gyakran „verduni vérszivattyúként” vagy „verduni pokolként” nevezik az első világháború leghosszabb ütközetét. • A csata a német és a francia csapatok közt zajlott, a halálos áldozatok számát mindkét oldalon mintegy 150 ezerre, a veszteségeket legalább 6-700 ezerre becsülik. • Ez volt az első világháború leghosszabb és második legvéresebb csatája a somme-i csata után.
Verduni csata • 1915 végére a nyugati fronton patthelyzet alakult ki: a németek valamennyi francia vagy brit támadást visszavertek. • Erich von Falkenhayn német vezérkari főnök úgy döntött, hogy csatára kényszeríti a franciákat Verdunnél. • Erich von Falkenhaynnem magát a várost, hanem a Verdunt körülvevő erődrendszer megszerzését jelölte ki célul. Ugyanis az, aki az erődrendszert birtokolta, a Meuse-völgyet is magáénak tudhatta, ami kapu volt Franciaország belső területei, így Párizs felé. • A németek 140 ezer embert csoportosítottak át a verduni frontvonalra, velük szemben mindössze négy francia hadosztály állt. • A németek a kivéreztetésben hittek.
Verduni csata • 1916. február 21-én a német tüzérség megkezdte a francia vonalak ágyúzását, majd a gyalogság indult támadásra, és betörtek a francia első vonal mögé. • A verduni helyőrséget váratlanul érte a reggel meginduló német támadás. • A németek kilenc órán keresztül legalább 800 ágyúval lőtték a franciák állásait, ezáltal minden ötödik másodpercben meghalt egy francia katona, így az első napokban a franciák mintegy 25 ezer embert veszítettek el, de megállították a Meuse-folyó jobb partján indított támadást. • Február 29-én a német vezérkar úgy döntött, kiterjeszti a támadást a Meuse bal partjára is. • Április 1-jéig a franciák 89 ezer, a németek 81 ezer embert vesztettek.
Verduni csata • A nyár újabb nagy német támadásokkal indult, és a császári hadsereg bevetette új fegyverét, a foszgéngránátot. • A francia vonalakat a jobb parton áttörték, és június 23-án a verduni csata elérte csúcspontját. Ezután a németek kénytelenek voltak korlátozni támadó akcióikat, mivel a brit-francia hadsereg támadásba lendült a Somme-folyó mentén.
Verduni csata • December 15. reggelén a Douaumont-erőd egyik 155 milliméteres tarackja (löveg) megadta a jelet a francia támadásra. A tüzérségi zárótüzet követve a gyalogosok három kilométer mélyen behatoltak az első vonal mögé. Visszafoglalták Louvemont-t, Bezonvaux-t és a Bois desCaurières-t, valamint ejtettek 11 ezer hadifoglyot. • A németek szinte mindenütt visszaszorultak februári állásaikba, és a csata véget ért. • Az összecsapás csaknem tíz hónapig tartott, a világ leghosszabb csatája volt. Egy másik szomorú rekordot is tart, egyetlen más ütközetben sem volt olyan magas a csatatér egy négyzetméterére eső halottak száma, mint Verdunnél.
