Trianoni béke

1. A Trianoni béke

2. A Trianoni béke • 1920. jún. 4.: az I. világháborút lezáró nemzetközi jogi okmány, a Szövetséges és Társult (antant) Hatalmaknak a Magyar Királyságra kényszerített diktátuma • Nevét az aláírás helyéről, a Párizs melletti Versailles kastélykertjének Nagy-Trianon palotájáról kapta • Aláírói magyar részről: Simonyi Semadam Sándor kormányának küldöttei: • Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli és meghatalmazott miniszter • Benárd Ágoston népjóléti és munkaügyi miniszter

3. A békeszerződés előzményei • A párizsi béketárgyalásokra 1919. december 1-jén érkezett a meghívó. 1920. elején érkezett a magyar békeküldöttség Párizsba. Vezetője gróf Apponyi Albert volt. A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa átadta a békefeltételeket, melyet a magyar küldöttség elfogadhatatlannak ítélt. • Apponyi a népszavazás gondolatát vetette fel a terület elcsatolásokkal kapcsolatban. A szomszédos államok természetesen tiltakoztak ez ellen. • A magyar elképzeléseket Apponyi Albert és Teleki Pál tudományos alapon fogalmazták meg, de ezekkel az elképzelésekkel a békekonferencia nem foglalkozott. A magyar érveket elutasították, de kilátásba helyezték a határok későbbi békés úton való kiigazításának lehetőségét (ezt nevezzük revíziónak).

4. Aláírása • A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett. • A szerződést a felek 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galériedesCotelle-ben.

5. A Trianoni béke tartalma: területi és etnikai következmények • Magyarország területe 282,000 km2-ről 93,000 km2-re, lakossága 18 millióról 7,5 millióra csökkent. • A Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához került, • Erdély, a Partium és a Bánát keleti része Romániához került • Horvátország, Bácska és a Bánát nyugati része a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került • Burgenland Ausztriához került, de Sopron 1921-ben népszavazással dönthetett (magyar maradt, kiérdemelve "a leghűségesebb város" címet)

6. Gazdasági és katonai következmények • Az elcsatolt területekkel jelentősen megváltozott Magyarország gazdaságának szerkezete. Mindenekelőtt megszűnt a Monarchia közös piaca, a helyén egymástól védővámokkal elzárkózó államok alakultak ki. • Mezőgazdaság: • az erdők és legelők zömét elcsatolták, • a gabonatermő területek itt maradtak, de a közös piac megszűnése miatt súlyos problémát jelentett a gabonafelesleg exportálása • Ipar: • elveszítettük a felvidéki és erdélyi bánya- és iparvidékeket, így az ipari nyersanyagok zömét • a gyárak (a feldolgozókapacitás) viszont Budapesten maradtak

7. Közlekedés és településszerkezet • Fontos vasútvonalakat és csomópontokat veszítettünk el (ezek sok esetben a határ túloldalán futnak) • A vidéki nagyvárosok (pl. Pozsony, Kolozsvár, Temesvár) elcsatolása miatt a magyarországi városszerkezet még inkább Budapest-központú lett • A határok kettévágták egyes városok vonzáskörzetét, így több település határmentivé vált és sorvadásnak indult

8. A Trianoni béke rendelkezései • Általános hadkötelezettség tiltása • Maximum 35 000 fő lehet a katonaság létszáma • Modern fegyverek rendszerbe tartása tilos • Jóvátételfizetési kötelezettség • Az országot katonai visszavágásra alkalmatlanná tették!!!

9. Amit okozott a béke… Egy történelmi, máig feldolgozatlan traumát • „megcsonkított” ország – „elszakított magyarok” • Folyamatos atrocitásokat - elvándorlásokat • Egy állandó „revízió igényt” → kódolt új háború • A nemzetiségi kérdés megoldatlansága áthelyeződött az utódállamokba • Erőteljesebb szembenállást Mo. és a környező népek között • Egy Bp. központú, gazdasági nehézségekre ítélt országot és elmaradottságra ítélt elszakított területeket • Folyamatos külpolitikai nehézségek (revízió)

10. 2010-ben a magyar országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. • A törvény elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme." • A törvényt Sólyom László köztársasági elnök írta alá.