0 likes | 21 Views
A tudomu00e1ny u00e9s a technika forradalma
E N D
Az ipari forradalom szakaszai • Az első ipari forradalom (a találmányok kora), 1750-től a 19. század közepéig elsőként Angliában, majd az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és a Németalföldön. Az első ipari forradalom húzóágazata a textilipar volt, a fő energiaforrás pedig a gőz; a találmányokat mesteremberek fedezték fel. • A második ipari forradalom (a tömeggyártás kora), 1871-től 1914-ig. A második ipari forradalom húzóágazata a nehézipar (acélgyártás) és a vegyipar, fő energiaforrása pedig a belső égésű motor és az elektromos áram volt. • A harmadik ipari forradalom • Első szakasza 1918-1939, a két világháború között, amit a megkésett és megszakított fejlődés korának nevezzük • Második szakasza 1945-től a hidegháborús haditechnikai fejlődés az Amerikai Egyesült Államokban és a Szovjetunióban, ez a tudományos és technikai forradalom • Harmadik szakasza az 1970-es évektől az elektronika forradalma, az automatizálás és a számítógépek megszületése, az első robotok kifejlesztése • A negyedik ipari forradalom, a digitális forradalom (21. század)
Az első ipari forradalom • Okai: - Kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltja fel. Létrejöttek a gyárak: fő cél a profit maximalizálása - A termelés eszközei a gépek lettek - A gőz a legfontosabb energiaforrás, a vas és a szén a legfontosabb alapanyagok - Modern közlekedés: vasút, gőzhajó, makadám út - Szabványosítás (egységes méretek) és gépgyártás: gépeken gyártani a gépeket - A szállítás forradalma - A vasút és a fejlettség kapcsolata • Ipari találmányok: - fonógép - Hargreaves („fonó Jenny”), 1764 - mechanikus szövőgép – Cartwright, 1784 - gőzgép - James Watt, 1769 - gőzhajó - Fulton, 1807 - gőzmozdony - Stephenson, 1825 → vasút - vezetékes távíró - Morse, 1837 - makadámút - Mc Adam, 1801 - szabványosítás (egységes mértékrendszer)
A második ipari forradalom • A nehéziparban új eljárások lehetővé tették jó minőségű és olcsó acél előállítását, amit felhasználtak pl. vasútépítésre, autógyártásra, a hadiiparban, építészetben (Eiffel-torony, felhőkarcolók), gépgyártásban. • A szénben és vasban gazdag területeken iparvidékek jöttek létre, ahol koncentrálódtak a nehézipari üzemek, ilyen volt pl. a Ruhr-vidék és Elzász-Lotharingia (Németországban) • A vegyipar a kémia fejlődésével alakult ki. Új anyagokat fedeztek fel: műanyagok, robbanóanyagok (dinamit, Alfred Nobel), műtrágya, fényképészet és filmezés (celluloidszalag) • Megismerték és használni kezdték a villamos áramot (dinamó: Jedlik Ányos; ipari alkalmazását először Werner Siemens dolgozta ki) • Találmányok: • világítás: 1879 izzólámpa, Thomas Edison, • hírközlés: 1876 telefon, Graham Bell (később telefonközpont is, Puskás Tivadar) • közlekedés: villamos, földalatti (az első Londonban, a második Budapesten 1896-ban)
A második ipari forradalom • A közlekedés is tovább fejlődött. Folytatódott a vasútépítés (két leghosszabb vonal: transzkontinentális vasútvonal az USA-ban, transzszibériai vasút Oroszországban). • A belső égésű motor feltalálása (1876 Nikolaus Otto - négyütemű Otto-motor) forradalmasította a közlekedést és kialakított egy új iparágat, az autógyártást. • Autógyárak: Benz, Peugeot, Ford (Henry Ford híres T-modellje az első futószalagon előállított gépkocsi), FIAT, BMW • A gépkocsi kb. az 1920-as évekig luxuscikknek számított • A levegő meghódítása két úton indul el: • Léghajóval (1900, Ferdinand Zeppelin) • Repülővel (1903, Wright-fivérek) - 1909 Louis Blériot átrepülte a La Mache-csatornát. • A hadiiparban a hátultöltős puskák (sorozatban gyártható tölténnyel) és a gyorstüzelő fegyverek (Maxim-géppuska), a haditengerészetben az óriás csatahajók (dreadnought-ok) és a tengeralattjárók jelentettek újdonságot.
A második ipari forradalom „magyarjai” • Alexander Graham Bell vezetékes telefonkészülékei egyre nagyobb távolságra és egyre tisztábban továbbították a hangot. A telefonkészülékek közötti kapcsolatot megteremtő telefonközpontot a magyar Puskás Tivadar találta fel. • Az amerikai Thomas Alva Edisonnak több mint ezer találmánya volt Tizenöt éves korában távírász lett, s mindig a távíró tökéletesítésén fáradozott. Néhány év után feltalálta, hogyan lehet egy villanydróton két-két ellenkező irányba szóló táviratot feladni. Ezért a találmányáért 40 000 dollár jutalmat kapott. A pénzből megalapította első gyárát. Egymás után jelentek meg találmányai. Edison híres magyar munkatársa volt Puskás Tivadar. • Az első benzines autót Karl Benz készítette (1886), majd két magyar feltaláló, Bánki Donát és Csonka János tökéletesítette a porlasztó kifejlesztésével. • Az autók tömeggyártását Henry Ford amerikai autógyáros szervezte meg. Ő vezette be elsőként a futószalagrendszert. A tömegtermelésnek köszönhetően híres népautójához, a „T-modellhez” a kispénzű amerikaiak is hozzájuthattak. A típust a magyar Galamb József tervezte.
A második ipari forradalom • 1866. december 18-án a tiroli származású Peter Mitterhofer megalkotta az első írógépet, amelyet először Bécsben, a császári udvarban mutatott be. Az írógép tömeggyártása az 1900-as évek elején kezdődött. Ezek a gépek egy festékkel átitatott szalagon keresztül ütötték a betűk formáját egy mozgó papírlapra. • A varrás gépesítése már az első ipari forradalom korában elkezdődött. Isaac Singer gyárában készültek az első háztartási varrógépek. • Louis Pasteur francia mikrobiológus és kémikus, aki a rettegett, halálos veszettség elleni védőoltást fejlesztette ki, 350 olyan ember életét mentette meg, akit veszett kutya mart meg. • 1895-ben egy párizsi kávéházban mutatták be a Lumière testvérek találmányát, az első rövid mozgófilmet, amely még fekete-fehér némafilm volt. • A XIX. század végén Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus felfedezte a szilárd testeken áthaladó sugarakat, és ezeket X-sugaraknak nevezte el őket (röntgensugár).