A sertéstartásra vonatkozó nitrát rendelet és a kölcsönös megfeleltetésből adódó feladatok Kaposvár, 2009. szeptember 26

1. A sertéstartásra vonatkozó nitrát rendelet és a kölcsönös megfeleltetésből adódó feladatok Kaposvár, 2009. szeptember 26. Előadó: Várszegi Gábor igazgatóhelyettes MgSzH Földművelésügyi és Agrár-környezetgazdálkodási Igazgatóság

2. Áttekintés A Kölcsönös Megfeleltetés idei ellenőrzéseinek állapota Nitrát rendelet a hazai szabályozásban A helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásai Adatszolgáltatási kötelezettségek Agrár-környezetgazdálkodási programokkal kapcsolatos nyilvántartás

3. KM ütemezés MVH megküldi a tárgyévi ellenőrzésre kiválasztott gazdálkodók listáját (Pótkiválasz-tás július 1.) KM ellenőrzések blokkosított végrehajtása Jegyzőkönyv-ek lezárása Felkészülés az ellenőrzésre (MgSzH-n belüli szervezési feladatok végrehajtása, ellenőrök kijelölése és képzése) Értékelés (=minősítés) elkészítése Vis maior elbírálása Jelentések átadása MVH-nak, ha van fellebbezés és II. fokú határozatot kell hozni Fellebbezések Felülvizsgálat (fellebbezések elbírálása) I. fokú határozat hozatal Jelentések véglegesítése Jelentések átadása MVH-nak, ha nincs fellebbezés

4. Az OIB korábbi döntésének és a 7/2009. számú MgSzH elnöki utasítással elrendelt KM eljárásrend értelmében a 2009. évi KM helyszíni ellenőrzéseket augusztus 31-ig kellett végrehajtani. A KM szakrendszerből nyert adatokból megállapítható, hogy a kijelölt gazdálkodók 99,7%-ának helyszíni ellenőrzését határidőre elvégezték az MgSzH ellenőrei. • A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvek véglegesítése (azaz az ügyfélnek biztosított észrevételezési időszak utáni jóváhagyás) 2009. szeptember 3-i állapot szerint JFGK-ként az alábbi arányban történt meg:

5. Az ellenőrzések feldolgozottsági szintje

6. Elsőfokú határozat generálás a KM szakrendszerből, a határozatok kiadmányozása • A KM elsőfokú határozatokat a KM szakrendszerből kell generálni, a meg nem feleléseket és azok minősítését a rendszer emeli be a határozatba. A legenerált határozatokat a megyei főigazgató kiadmányozza, a KM eljárásrend értelmében 2009. szeptember 15-ig. A határozatot tértivevényes levélben (vagy az átvétel dokumentálását biztosító egyéb módon) kell megküldeni az ügyfél részére, a KM szakrendszerben rögzíteni kell a határozat kézbesítésének napját.

7. Végzés kiadása azoknak az ügyfeleknek, akik ellenőrzése meghiúsult • Azon ügyfelek esetében, akik az ellenőrzést akadályozták, vagy akiknél egyéb okokból nem került sor ellenőrzésre (pl. a kiválasztás ellenére nem KM releváns ügyfelek, mert a tényleges állatlétszám alapján a tevékenység nem minősül gazdasági célúnak) a KM szakrendszer nem generál határozatot. Ezek az ügyfelek az ún. „Határozat nélkül véglegesített (MVH-nak átadható)” kategóriába kerülnek, és az ő esetükben az MgSzH végzéssel szünteti meg a KM eljárást. A fent megadott feldolgozottsági szint alapján ez 319 ügyfelet érint. • A végzést a megyei főigazgató készíti el és kiadmányozza 2009. szeptember 30-ig.

8. Az EU Nitrát rendeletéhez kapcsolódó magyar jogszabályok 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet nitrátérzékeny területek kijelölése hatósági intézkedések (munkamegosztás, birság) vízmonitoring határidők 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet helyes mezőgazdasági gyakorlat nyilvántartás, adatszolgáltatás

9. Nitrátérzékenység • Területérzékenység alapján, MePaR fizikai blokk szintű lehatárolással. • A nitrátértzékeny MePaR blokkok listája (43/2007. (VI. 1.) FVM rendeletben) • Települések belterülete • Az állategészségügyi szabályzat szerinti nagy állattartó telepek(41/1997 (V. 28.) FM rendelet)

10. Nitrátérzékeny területek • Az Állat-egészségügyi szabályzat szerinti a nagy létszámú állattartó telepek azok, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább • harminc ló, vagy • ötven szarvasmarha, vagy • kétszáz juh, kecske vagy • száz sertés, vagy • kettőezer broiler baromfi, vagy • ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy • ötven strucc, vagy • ötven anyanyúl és szaporulata.

11. Helyes mezőgazdasági gyakorlat Állattartásra vonatkozó előírások Adatszolgáltatás, nyilvántartás Trágyatárolás Legeltetés

12. Adatszolgáltatás • Kinek kell adatot szolgáltatni? • Nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak • Egy háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást folytatóknak • Egy háztartási igényt meghaladó mértékű állattartás (219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet): • Vegyes állattartás esetén 5 számosállat/ingatlan • Baromfi esetén 3 számosállat/ingatlan • Számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed, vagy csoport

13. Adatszolgáltatás • Gazdálkodási évet követő december 31-ig a területileg illetékes talajvédelmi hatóságnak, évente • Adatlap (papír alapon) az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. melléklet függelékben kitöltési útmutató • Állattartóknak alapadat bejelentés és környezetvédelmi azonosítók megkérése a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeknél „egy életben egyszer”, ha van változás, csak azt bejelenteni

14. Környezetvédelmi azonosítókmegkérése • KAR adatlapok benyújtásával (környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok adatlapja) • Hozzáférhető a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeknél, letölthető a www.kvvm.hu honlapról • Környezetvédelmi azonosítók: • KÜJ környezetvédelmi ügyfél jel (ügyfélazonosító) • TH-KTJ telephelyhez rendelt környezetvédelmi területi jel (az állattartó telep azonosítója) • EH-KTJ engedélyköteles tevékenység helyéhez rendelt környezetvédelmi területi jel (a trágyatároló(k) azonosítói)

15. Nyilvántartás • Adatszolgáltatást megalapozó nyilvántartás (olyan nyilvántartás, aminek adataiból teljesíthető az adatszolgáltatás) irányadó tartalom a gazdálkodási napló • tápanyag-gazdálkodásra, • trágyázásra, • parcella művelési adatokra, • állattartásra vonatkozó lapjai • 2009. szeptember 1-től a 61/2009. ( V.14.) FVM rendelet 21. sz. melléklete szerinti GN esetén ezek a lapok a • GN 08 legeltetési nyilvántartás • GN 12 trágyázási nyilvántartás • GN 13 szervestrágya mérleg • GN 14 állatállomány változási nyilvántartás • GN 15 állatállomány összesítő nitrátérzékeny területek • Elmúlt gazdálkodási év (2008. szeptember 1. és 2009. augusztus 31. között) esetén a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 5. melléklet szerinti gazdálkodási napló hasonló adattartalmú lapjai

16. Állattartással foglalkozó gazdálkodó, nincs földterülete Állattartással foglalkozó gazdálkodó, nincs nitrátérzékeny földterülete Csak állatállományra és trágyatárolásra vonatkozó lapok szerint (GN 13, 14, 15) Csak állatállományra és trágyatárolásra vonatkozó lapok szerint (GN 13, 14, 15) Nyilvántartás

17. Adatszolgáltatás • Adatot szolgáltatni arról kell, amiről nyilvántartás vezetése kötelező • Az adatlapnak a vonatkozó részeit kell kitölteni

18. Nyilvántartás • A nyilvántartás a gazdálkodónál naprakészen rendelkezésre kell álljon, melyet be kell mutatni • A nitrát rendelettel kapcsolatos hatósági ellenőrzéskor • A nitrát rendelettel kapcsolatos kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzéskor • A nyilvántartást nem kell beküldeni

19. Trágyatárolás • Műszaki követelmények: helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályai között • Követelményeknek való megfelelés: 2011. december 31. • Kivéve egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó telepek: 2007. október 31. vagy az EMVA vidékfejlesztési támogatási határozat alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek által adott egyéni határidő. • Nem nitrátérzékeny területek: • „Leghatékonyabb megoldás” szigetelt trágyatároló • Hígtrágyatároló: 2014. január 1. • Istállótrágya tároló: 2015. december 22.

20. Trágyatárolás • A határidők lejárta után a követelményeknek nem megfelelő trágyatárolókat nem szabad használni, • A határidők lejárta után legkésőbb egy évvel fel kell számolni. • Mélyalmos tartás esetén nem szükséges trágyatároló • Feldolgozás esetén (biogáz, komposztüzem részére történő átadás) trágyatároló mérete csökkenthető • Legeltetés esetén (extenzív állattartás) trágyatároló mérete az istállózott időszak alapján meghatározható

21. Legeltetés • Tilalmi időszak: tilos a legeltetés november 15 és február 15 között • 120 kg/ha/évnél kisebb N hatóanyag (extenzív állattartás) esetén a tilalmi időszakban is lehet legeltetni • A legelő állatok által elhullajtott trágyával sem haladhatja meg a kijutó nitrogén hatóanyag a 170kg/ha értéket • Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE.

22. AKG adatszolgáltatás, nyilvántartás • Gazdálkodási napló vezetése, mely egyben a Nitrát rendelet szerinti nyilvántartásnak megfelel, • A GN megfelelő lapjainak internetes felületen történő rögzítése • Gazdálkodási naplót beküldeni nem kell • Ellenőrzéskor rendelkezésre kell állnia az ellenőrzést végzőnek be kell mutatni, aki a tartalmát, naprakész vezetését ellenőrzi

23. Tervek • A nitrát rendelet szerinti adatszolgáltatás elektronikussá tétele • Az AKG keretében előírt „web GN” és a nitrát adatszolgáltatás összekapcsolása

24. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!