1 / 47

PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁGI MODELL és az ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI MODELL

PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁGI MODELL és az ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI MODELL. AVF 2006 október. 5. PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁG MODELLJE. Tulajdonosi struktúra, jogrendszer és pénzügyi rendszer. Minden termelési tényező megszerezhető piaci úton → ki a gazdasági tevékenység alanya?

lilia
Download Presentation

PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁGI MODELL és az ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI MODELL

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁGI MODELLés az ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI MODELL AVF 2006 október

  2. 5. PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁG MODELLJE

  3. Tulajdonosi struktúra, jogrendszer és pénzügyi rendszer • Minden termelési tényező megszerezhető piaci úton → ki a gazdasági tevékenység alanya? a dologi tényezők tulajdonosa • Gazdálkodó szervezetek tőkealapon szerveződnek, vállalat a tőketulajdonosé, övék • a reziduális jövedelem (jövedelem – tényezőár) • és a kockázat • tőkék egyesítésének szükségessége → osztott tőketulajdon (Rt) → korlátolt felelősség intézménye • Korlátolt felelősség → jogi személy kialakulása → részvénypiac kialakulása → sok tulajdonos→ döntéshozó testület→ vezetőség

  4. A korlátolt felelősség intézménye jogilag szétválasztja a a vállalatot és a tulajdonost Szervezet a szerződéskötő, a jogi személy Vállalat örökéletű lesz, részvény átruházható, kialakul a részvénypiac, likviddé válik, lehet spekulálni. Tulajdonos által ellenőrizetlen vállalat, ha túl aprózódik a részvénytulajdon Senki sem vállalja a szervezés költségeit, hogy irányítson Megfordul a piramis

  5. Hagyományos (JOGI) modell Gyakorlatimodell részvényesek Felső vezetők Jelölés, ellenőrzés választás igazgatótanács igazgatótanács Alkalmazás, felmentés befolyásolás Felső vezetők részvényesek

  6. Gyakorlati modell • Nincs domináns részvénytulajdonos • Részvényesek tőzsdén árfolyammozgást figyelve vesznek és adnak el • Tőzsdekapitalizmus • Igazgatótanácsba tulajdonosok helyett külső, hozzáértőket ültetnek • Gyakran az igazgatótanács csak fejbólintó

  7. Mitől szóródott a tulajdon? Mi a hatása? • vállalati tőke növekedésének szükségszerűsége, (verseny: nagyobb vállalat tovább él, tőkekoncentráció, skálahozadék, menedzser növekedési érdeke (profit helyett, hatalom, profit és fizetés motiválja, amihez sok eszköz és hierarchia kell) • befektető minimalizálni szeretné kockázatát, diverzifikál • egyre szélesebb rétegek lépnek be a befektetők táborába, • kisbefektetők befektetési alapokon át • Vállalatok, mint tulajdonosok • Nincs valódi tulajdon, gyengül az ellenőrzés • Menedzser főként a vállalatfelvásárlóktól fél • Menedzser felett nem uralkodik részvényes, de a részvénypiac igen, ezért rövidtávra optimál

  8. Tulajdonosi ellenőrzés erősödése irányába hatnak: • Félelelem a corporate raiderektől • Menedzseri kivásárlás: ellenőrzés hiánya esetén MBO manegement buyout és LMBO leveraged menegement buyout lehetősége megnő, • Intézményi befektetők tőkeállománya és részvényhányada növekvő, adott vállalat esetén ellenőrizni kezd • ESOP munkavállalói tulajdonlás állami támogatással (adókedvezmény) • ÖSSZESSÉGÉBEN: SZÉTSZÓRÓDÁS KÖVETKEZTÉBEN ELENŐRZÉS növekedett

  9. Jogrendszer és tulajdonosi struktúra kapcsolata: • Ahol törvényekkel jobban védik a kistulajdonost, ott szétszórtabb a tulajdon (UK, USA) • Van mit védeni, mert vezetők visszaélnek, ha tehetik • Vezetők lopnak, sikkasztanak, céggel tranzakcióba lép saját cégük, bennfentes kereskedelem, magas fizetések és rossz döntések • Common law jobban véd mint a civil law • Magántulajdon, magánérdek védelme • Tulajdonosok védelme

  10. ANGLIA • 1825: 1720-as Csalási törvény érvényesítése • 1834-től: új törvények sorozata modern vállalatok számára (korlátolt felelősséget lehetővé tette)

  11. Római jog Kontinentális Európa • Részletes szabályozás • Hitelezők védelme

  12. Állami szabályozás nélkül: bankok részvénytulajdonlása, dominanciája, beleszólása alakul ki Amerikában bankoknak tilos a részvénytulajdonlás Németországban, Japánban univerzális bankok (banki vállalatfinanszírozás és tulajdonlás közvetlenül, illetve befektetési alapokon keresztül, kereszttulajdonlás bankok között)

  13. Pénzügyi rendszer és tulajdonosi struktúra összefüggései: Screpanti: modern piacgazdaságok ↓ ↓ Piacorientált Bankorientált NÉMETORSZÁG, JAPÁN USA, UK Ki ellenőriz, piac vagy bank? ELLENŐRZÉSI TÍPUS

  14. MarketOriented (USA, UK) • Cégek részvénypiacon versenyeznek, menedzsment fokozott teljesítményre kényszerített • Hátránya: vállalat piaci értékelése nagymértékben függ spekulánsok várakozásaitól, felvásárlók általi fenyegetettség → menedzsment rövid távú célokat követ

  15. BankOriented (D, J) • Ellenőrzés csúcsán bank (csoport) áll (finanszírozási források elosztása, menedzserek mozgatása) • Menedzserek viszonylag nagy autonómiája, külső hierarchiában is lehet helyük (előrejutás: kisvállalat felsővezetőjéből, nagyvállalat középvezetője lehet) • Bank szerepe: szolgáltatások nyújtása, monitoring és Igazgatótanácsban, Felügyelőbizottságban való részvétel • Előnye: menedzser hosszú távú célokra koncentrál és vállalat pénzügyi stabilitása nagyobb, • Hátránya: akadályozza nemzetközi tőkemozgást és nem érvényesül a részvényesek akarata.

  16. LaPorta: Piacközpontú Bankközpontú Bk: nagyobb mértékben vesznek igénybe hiteleket, nincsenek ráutalva a részvénypiacra, ezért nem kell védeni a kisebbségi tulajdonosokat. Erős bankú (strong bank) csoport: ahol bankok számára megengedett iparvállalatokban többségi részesedést szerezni + a bankok tőkéjük ≥ 60%-át fektethetik ilyen vállalatokba (A, D, F, CH, UK) Ki finanszíroz, piac vagy bank? FINANSZÍROZÁSI RENDSZER

  17. Ritter és munkatársai: Banking-oriented (Németország, Japán) bankok nagy szerepe nagyobb banki tulajdonlási arány a nem pénzügyi vállalatokban Markets-oriented (USA, UK) nagyon fejlett értékpapír piac követelések kötvényesítése kis- és középvállalatok vesznek fel hitelt banki tulajdonlás aránya elhanyagolható pénzügyi intézmények mint ügynökök tulajdonolják a vállalatokat (pl. befektetési alap, bróker közvetít) Ki finanszíroz és ki tulajdonol, piac vagy bank? FINANSZÍROZÁSI TECHNIKA

  18. Zysman: ↓ ↓ Tőkepiac alapú Hitelalapú adminisztratív intézményi ármeghatározással dominanciával Tőkepiac alapú rendszer (vállalat által vezérelt modell) (USA, UK) Kiterjedt, jól működő értékpapírpiac Beruházásokat kötvények és részvények kibocsátásával finanszírozzák Bankhiteleket rövid távú finanszírozás céljára veszik igénybe Pénzügyi intézményeknek nincs jelentős tőkerészesedése vállalatokban Központi bank nem avatkozik be a hitelallokációba, piac működésébe

  19. Hitelalapú rendszer (Németország, Franciaország, Japán) Gyenge tőkepiac Hosszú távra is banki finanszírozás Hitelintézetek jelentős részesedése vállalatokban Központi bank szerepe szerint két alrendszer: Adminisztratív kamat-megállapítás Bankok hitelnyújtó képessége függ az állam támogatásától Kormányzat rögzít bizonyos kamatlábakat Intézményi dominanciával Néhány nagybank uralja a piacot Állam nem avatkozik be a bankszférába

  20. II. Állami szabályozás a piacközpontú vegyes gazdaságban • éjjeliőr szerep, • jövedelemelosztás, • piaci szereplőktől indul ki a szabályozási igény. Szabályozási területek • Monopóliumellenes törvények • Munkaadók-vállalók viszonya • Pénzügyi rendszer szabályozása

  21. Monopólium-ellenes törvénykezés Céljai (Port szerint): • verseny fenntartása és védelme, • fogyasztók érdekeinek védelme, • kis, független vállalkozások védelme • Kis városi Amerika értékeinek védelme

  22. Munkaadók és munkavállalók közötti viszony szabályozása • munkavédelem, • munkaidő, • minimálbér, • diszkrimináció tilalma, • gyermekmunka alkalmazásának korlátozása.

  23. Pénzügyi rendszer szabályozása • Információs asszimetria • USA • 1933: Securities Act • 1934: SEC • bennfentes kereskedelem tiltása, • banktevékenység elválasztása többi pénzügyi tevékenységtől, • Fed által kamatplafon betétekre, • prudencia

  24. 6. ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI RENDSZEREK

  25. Katzensteini kritériumok: • Vállalati szféra szelektív befolyásolása, • Termelő beruházások és kutatások finanszírozása, • Kedvezményes hitelek és juttatások, • Viszonylag kicsi tőkepiac, állam és bankok viszonylag nagy súlya tőkeallokációban, • Jelentős közvetlen érdekeltség a vállalati szférában, • Jelentős állami tulajdonrészek a kereskedelmi bankokban, • Állam, főként bankszférán keresztül érvényesíti gazdasági prioritásait.

  26. 6/A FRANCIAORSZÁG 18.század • növekedési ütem = UK • intézményrendszer: (tradicionális, feudális) • feudális földtulajdon és kizsákmányolás továbbélése, • jobbágyság fennmaradása, • nemesség: föld tulajdonosa, gazdasági-, társadalmi-, politikai vezető réteg, jogi és társadalmi privilégiumokkal • parasztság: sok teher (földesúri járadék + állami adók), • mezőgazdaságban nem volt modernizálás • vállalattípusok: manufaktúrák állami vagy királyi privilégiumokkal és falusi háziipar szétszórt manufaktúrái.

  27. FRANCIAORSZÁG 19. század eleje • Forradalom és Napoléon • (Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata) • Régi tulajdonviszonyok eltörlése, • Nemesi privilégiumok felszámolása, • Polgári tulajdon megteremtése, 1804: Code civile • *magántulajdon szent és sérthetetlen, • *adásvételi szerződés szabadsága 1807: Code de Commerce • 3 féle üzleti szervezet: korlátlan felelősség, société en commendite (aktív partner korlátlan) és société anonyme (Rt.) • 1867-től Rt. alapításához nem kell engedély • vámok, illetékek eltörlése, • kézműves céhek felszámolása, • monopóliumok betiltása, • egységes adórendszer.

  28. 19. század • Demográfia: Lassú népességnövekedés (0,5%, máshol 1%) • Mezőgazdaság: • paraszti gazdaságok létesítése (kisbirtokok), • új művelési módszerek lassú elterjedése, • termelés növekedése század elején 1,4%, később lelassul, • népesség > 50%-a falun él, • rossz földkihasználás, pénzhiány, alacsony szintű munkaeszközök, • falu zártsága, nincs piacosítás, nincs belső piac

  29. 19.sz-i Ipar: Gépek és technika térhódítása lassan, angol tőke bevonása, elsősorban textilipar, manufakturális vállalatok. Pamutiparban század közepére gépesítés, de fejlődés < UK és nem vált jelentős exportágazattá. Gyapjúiparban lassú átalakulás. Gőzgép lassú elterjedése a szénellátás nehézségei miatt. Vasipart hátráltatta a széntermelés nehézsége, század második felében megindulás, mert vasútépítés miatti kereslet→ koncentráció, monopolizált szervezet. 19 sz-i Bankrendszer: 1810-től kisbetétek gyűjtése→ 1820-30-ra tőkeerősek, de vasúthoz+iparhoz nem elég. Új típusú bankokra volt szükség→ beruházási bankok, részvénykibocsátással.

  30. 20. század • -1936: Népfrontkormány intézkedései • -1945-46: államosítások • -1982: baloldali kormány államosításai • Háború után: gazdasági dirigizmus • Mikroszférába való közvetlen beavatkozás, • Államosítások.

  31. 1982 szocialista kormány: • ideológia → 2 probléma magas munkanélküliség + egyenlőtlen jövedelemelosztás • Új állami ipari szektor, amely: • *Növekedés motorja (kohászat, textilipar) • *Nemzeti pólusok kellenek az élenjáró iparágakban (elektronika) • Termelékenység gyorsan nőtt, de eladósodás (állami támogatás + egyéb kedvezményes finanszírozási források) • Alacsony árakat alkalmaztak, egyre romlott az önfinanszírozás • Beruházások állami címzett tőkejuttatásból. • Eredmények: • Foglalkoztatottság fenntartása nem sikerült, • Beruházásokon nem lendített, • Strukturális átalakulást gátolta, • Nemzetközi versenyképességet rontotta, • Csúcstechnológia meghonosítása nem sikerült.

  32. Francia állami gazdaságirányítás • indikatív tervezés demokratikus tervezési eljárás (állam irányít, de bürokrácia nem rontja a hatékonyságot) Monet • demokratikus érdekegyeztető és döntési mechanizmus • átfogó nemzetgazdasági tervezés és társadalmi szintű érdek-összehangolás (tervezés során érdekegyeztetés) • aktív, alakítani akarja a jövőt, kijelöli a stratégiai célokat és az állami akcióprogramokat

  33. Francia gazdasági intézményrendszer • Munkavállalók és munkáltatók (bérek, beruházások, profit elosztásáról tárgyalnak) • Intézmények • végrehajtó hatalom • Magánvállalat • Pénzügyminisztérium • EU intézmények • tervezési bizottságok (PM gazdaságirányítási központ, hatalma a makrogazdasági információk monopolizálásából ered)

  34. Kormányzat és üzleti szféra Állami vállalatoknál kinevezi a vállalatvezetőket megszabja a vállalati politikát Magánszektornál árellenőrzés vállalati összevonások ösztönzése export ösztönzés technikai fejlődés támogatása beruházási projektek megvitatása és állami támogatása reguláció és szelektív beavatkozás

  35. BANKSZFÉRA Bankok állami kézben (betét 90, hitel 85%-a) BNP és Société Général: 1945-ben államosítás, országos fiókhálózat • Kormányzat hitelezési prioritásokat és plafonokat határoz meg, kamatokat ellenőriz, hitelellenőrzés adagolásos módszerét alkalmazza • Kincstár: megtakarítások 50%-át leköti • Caisse de Depots: TB és Posta pénzét kezeli, takarékbanki forrásokból önkormányzati hitelt nyújt + kincstár deficitet finanszírozza • Bankrendszer kevés számú, nagy pénzintézetből áll

  36. 1984-től kamatkorlátok lebontása 1987-től megszűnik a mennyiségi hitelszabályozás

  37. IPAR • Állami beruházások és vásárlások • 1988-ban ipari beruházások 51%-a állami volt • Iparfejlesztési Intézetet hoztak létre magánvállalatok fejlesztésének elősegítésére (részvényt, kötvényt vettek, ha nyereséges lett, eladták a papírokat) • Állami megrendelések: repülő- és hajógyártás, földgáz- és olajtermelés, elektronikai gépgyártás, állami építkezések és közműépítések • 1990-es évektől állami beavatkozás visszaszorul

  38. 6/B JAPÁN • 1850 előtt teljes elzárkózás • 1853 kikötő megnyitása • Két választási lehetőség: 1.) félgyarmati sorba süllyedés (Kína) 2.) modernizáció a hátrány ledolgozására (Meidzsi) • Első évtizedben Nyugattól való tanulás (posta, távközlés, közoktatás, vasút, hajózás, egészségügyi rendszer) • Állami ipartámogatás (vasút, vas- és acélbányászat, elektromos energia, cement- és vegyipar) • Kereskedelmi üzleti szektor szerepe megnőtt, ipari, kereskedelmi és banktőke koncentrálódott • A modern szektor zaibacu keretében szerveződött, 1945-ben zaibacut feloszlatják, szakszervezet aktivizálódik, földosztás, császár szerepe csökken, parlamenti demokrácia

  39. JAPÁN GAZDASÁGI, TÁRSADALMI RENDSZERE • Filozófia: konfuciánus tanok, közvetlen uralmi hatalmi viszonyok, állam által, felülről vezérelt reform • Közösség (nemzet, vállalat, család) elsőbbséget élvez az egyénnel szemben, elöljárók tisztelete • A munka az élet legfőbb célja, hit a kormányzat, bürokrácia, munkaadó gondoskodásában • A döntés alapelve a közösségen belül a konszenzus

  40. TÁRSADALMI ÉS KOORDINÁCIÓS RENDSZER • Domináns tulajdonforma a magántulajdon, bár piaci koordináció dominál, de bürokratikus koordináció súlya nagyobb, mint máshol • Japán állam meghatározó súlya a fejlesztésekben, jelentős vámvédelem (belföldön magas árszint), nincs importverseny, világ legnagyobb tőkeexportőre, kevés japán vállalat van külföldi tulajdonban • Legnagyobb befolyása a PM-nek és az IKM-nek van

  41. BANKRENDSZER • Hierarchikus felépítés, kevés nagybank irányít • Japán jegybank együttműködik a PM-mel, EXIM Bankkal és a Japán Fejlesztési Bankkal • 1980-tól hazai pénzpiac liberalizálása • Koncentrált bankrendszer • Világ legnagyobb bankjai között sok a japán

  42. VÁLLALATI RENDSZER • Duális szerkezet (nagyvállalatok mellett sok a kisvállalat) • Nagyvállalatok (zaibacuk) családi vállalkozásból nőttek ki, külföldi felvásárlók számára hozzáférhetetlenek voltak • 1945-ben zaibacukat USA megszállás feloszlatta, japán kormány keirecuként (családi tulajdonú konglomerátum) visszaállította

  43. Keirecu Cégek közötti kapcsolatok lazábbak Méretük kisebb Gazdasági hatalmuk dekoncentráltabb Nincs központi szervezet Koordináció informális (időszakos találkozókon) Általános a kereszt-részvénytulajdonlás és a keresztdelegálás Birodalom bankja támogatja a körhöz tartozókat, innovációikat finanszírozza, ellenőrzi a vállalatokat, megmenti a vállalatot a csődtől Keirecuk alkotta konglomerátumok a termelés, beszerzés, értékesítés, ár- és hitelpolitika, illetve az import, export területén magas szinten monopolizált zártkörű termelési és értékesítési láncot alkotnak A piaci részesedés növelése fontosabb mint a profit Keirecu megvédi a vállalatokat a külső tőkebehatolástól, cégek között állandó, informális kapcsolat van.

  44. KERESKEDŐHÁZAK • Általános kereskedelmi vállalat – Sogo shoha • Biztosítják megbízóik kereskedelmi hátterét • Közvetítik feléjük a piaci információkat • Garantálják a biztonságos nyersanyag-ellátást • Pénzügyi segítség a kisfogyasztóknak • Lízingügyletek lebonyolítása • Japán termékek külföldi népszerűsítői

  45. JAPÁN VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SAJÁTOSSÁGAI • Átfogó minőség-ellenőrzés piackutatástól eladásig • Azonnali készlet- illetve áruszállítás (Just in Time) • Széleskörű gondoskodás a munkavállalókról (családi jelleg) • Társadalmi érdekegyeztetés szakszervezetek és munkaadók vállalatonként/vállalatrendszerenként szerveződnek, nem szakmák szerint • Béremelés nagyságát előzetes megállapodásokkal rögzítik, csekély a konfliktus esélye • Szakszervezeti tagság csak 25-os, sok a részmunkaidős dolgozó

  46. JAPÁN TELJESÍTMÉNYE • Évtizedekig a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, nagy kormányzati beruházások, alacsony munkanélküliség • Később csökkenő infláció, stagnálás, recesszió • Magas megtakarítási hányad, alacsony belső fogyasztás • Buborékgazdaság problémái • Japán zártsága nem tarthat örökké

  47. Tatami, bambusz-szőnyeg a földön

More Related