1 / 6

Statisztikai alapok Egy kis matematika nem csak fizikához…

Statisztikai alapok Egy kis matematika nem csak fizikához…. Ezeket a lapokat hamarosan átdolgozzuk. A benne foglalt ismeretek szükségesek a fizikai mérési eredmények matematikai értelmezéséhez. Mindennapjaink során is gyakran találkozunk olyan fogalmakkal melyek értelmezésében

zyta
Download Presentation

Statisztikai alapok Egy kis matematika nem csak fizikához…

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Statisztikai alapok Egy kis matematika nem csak fizikához… Ezeket a lapokat hamarosan átdolgozzuk. A benne foglalt ismeretek szükségesek a fizikai mérési eredmények matematikai értelmezéséhez. Mindennapjaink során is gyakran találkozunk olyan fogalmakkal melyek értelmezésében ez a kis matematikai alapozás segítséget nyújthat.

  2. Hétfő Budai fodrászat Pesti fodrászat 100 vendég: 33 szőke 100 vendég: 36 De mi a helyzet kedden? Kedd Budai fodrászat Pesti fodrászat 100 vendég: 40 szőke 100 vendég: 31 szőke Mérések statisztikai kiértékelése: Avagy hol több a szőke lány? Pesten vagy Budán? Pest a “nyerő” Buda a “nyerő”

  3. Átlag (várható érték) <n>= ( ni)/N Ki hát a nyerő? A pontosabb döntéshez több mérés kell ! (az átlag és mérési bizonytalanság „definiciója”) A szőkék átlagos aránya tehát Budán : 30.2 % Pesten : 32.1 % Látható viszont, hogy igen nagy a napi ingadozás (a mérési bizonytalanság) Vajon a két átlag közötti eltérés jelentős vagy csupán véletlen ingadozás? Jellemezzük számszerűen az ingadozást:  =sqrt[(ni-<n>)2/N] ( =az átlagtól való eltérések négyzeteinek átlagából vont négyzetgyök. Húú, ez nehéz volt !) (Buda)=4.8és(Pest)=5.1

  4. Ki hát a nyerő? Buda: 30.2 ±4.8 (%) Pest:32.1±5.1 (%) Hát, nehéz a választás…. Nincs jelentős (szignifikáns) különbség Pest és Buda között És mi újság Stockholmban? BudaPest: 31.9 ± 5 (%) Stockholm: 48.3 ± 3 (%) Látható, hogy a szőkék átlagos aránya „szignifikánsan” magasabb Stockholmban. Stockholmba kell annak menni aki biztosabban (nagyobb valószínűséggel !) szőkére akar lelni…

  5. És mi újság egy másik elméleti „jóslattal” ? Elmélet: 46 Mérés: 32.1 ± 5.1 Méréseink nagy valószínűséggel kizárják ennek az elméletnek a helyességét (nagyon távol esik az elmélet és a mérési eredmény !) „Beszéljünk most a tudományról…”Elméleti “jóslat” és a mérések Elmélet: 30.2 Mérés: 32.1 ±5.1 Nincs szignifikáns különbség! A mérések összhangban vannak az elmélettel! (valószínűsítik annak helyességét)

  6. Elnézést kérek a szőkéktől: itt a tudomány oldalán említettem szőkeségüket.

More Related