1 / 18

III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben

III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben. Monszun szélrendszerek és tengeráramlások. A trópusi monszun. Az évszakos irányváltást mutató szeleket, ha az eltérő szélirányok között legalább 120 fokos különbség van, monszunnak nevezzük. Kialakulása:

ziya
Download Presentation

III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben Monszun szélrendszerek és tengeráramlások

  2. A trópusi monszun • Az évszakos irányváltást mutató szeleket, ha az eltérő szélirányok között legalább 120 fokos különbség van, monszunnak nevezzük. Kialakulása: • A trópusi monszun kialakulását a termikus egyenlítő helyzetváltoztatása okozza: a passzát szelek a termikus egyenlítőhöz (ITCZ) tartanak. • Mivel a termikus egyenlítő nem esik egybe a földrajzi egyenlítővel, az É-i félteke nyarán a D-i félteke passzát szele átlép a földrajzi egyenlítőn. Ekkor a Coriolis-erő eredeti irányához képest kb. 90°-ban téríti el a DK-i passzátot, kialakul a DNy-i trópusi monszun szél.

  3. Az É-i félteke telén a helyzet fordított: D-i féltekére húzódó termikus egyenlítőt követve az ÉK-i passzát lép át a földrajzi egyenlítőn és ÉNy-i monszunszélként halad tovább. A termikus egyenlítő mindenkori helye és a földrajzi egyenlítő közötti sáv az ún. trópusi nyugatiszél-zóna.

  4. Következményei: • Abban a sávban, ahol az ITCZ mozog a nyári félévben az egyenlítői nyugati szelek, a téli félévben a passzát szél uralkodik. • Féléves váltású, télen száraz, nyáron csapadékos időjárás alakul ki. A hőmérséklet maximuma magas napállás idején, tavasz végén, a monszun kezdete előtt van. • Három évszak alakul ki: meleg, csapadékos nyár; meleg, száraz tél; forró, száraz tavasz. • A Föld legcsapadékosabb területei: a csapadék mennyisége 1000-3000mm körül, de India ÉK-i részén, a Kasi-hg-ben (Cherrapunji) 10.000mm-t meghaladó éves csap mennyiség jellemző. A csapadék éven belüli megoszlása egyenlőtlen, szinte a teljes mennyiség nyáron hullik.

  5. Előfordulási területei: • Hindusztáni-fsz., Hátsó-India, Indonézia, Fülöp-szk., É-Ausztrália, K-Afrika, D-Arábia, D-Amerika ÉNy-i pereme, Ny-Afrika.

  6. A trópuson kívüli monszun • A trópuson kívüli monszunok előidézője a kontinensek és óceánok eltérő fölmelegedése, valamint az ezzel együtt járó nyomáskülönbségek kialakulása. A termikus egyenlítő elmozdulása csak másodlagos jelentőségű. • Télen a szárazföldek jobban lehűlnek, mint az óceánok, ezért a kontinensek belsejében anticiklonok alakulnak ki. • Ezek az anticiklonok télen a felszín közelében a szárazföld felől a tengerek felé tartó áramlást eredményezhetnek. Ez száraz téli időjárást okoz (a Japán –szigetív kivételével). • Nyáron a légnyomás eloszlása ellentétes, a jobban fölmelegedő kontinensek belsejében alacsony nyomású s területek (termikus depressziók) alakulnak ki, ami a felszín közelében az óceánokról a kontinensek belseje felé irányuló légáramlást okoz. A tenger felől a szárazföldre érkező páradús légtömegekből a kontinenseken jelentős csapadék hullik.

  7. A trópuson kívüli monszun éghajlatok jellemzője a négy évszak, a meleg, csapadékos (>1.000mm) nyár, a hideg, száraz tél. • A trópuson kívüli monszunnál nem alakul ki teljes légkörzési cella, mivel a felszíni áramlás magaslégköri visszatérő ága teljesen hiányzik. Előfordulási területei a kontinensek K-i oldalán találhatók: • Kelet Ázsia (Kamcsatkától D-Kínáig), Észak-Amerikában Kuba, Florida, a Mexikói-öböl partvidéke, Dél-Amerikában La Plata partvidéke, Dél-Afrika K-i partvidéke, a Drakensberg, Kelet-Ausztrália (Nagy-vízválasztó-hg.

  8. A tengeráramlások • A tengeráramlások kialakulásának magyarázatára W. S. Broecker, amerikai geokémikus egy egészen újszerű elméletet dolgozott ki. • Szerinte létezik az óceánokban egy olyan globális áramkör, amelyik összekapcsolja a nagy óceáni medencék tengeráramlatainak felszíni és mélyvízi ágait. Ezeket a feltevéseit, radioaktív nyomjelzős technikát is felhasználva sikerült bizonyítania. Az áramkört "Broecker-conveyor"-nak nevezték el.

  9. A "Broecker-conveyor" egyszerűsített képe(Az ábrán 1 jelöli a koncentrált vízsüllyedési körzetet az Atlanti-óceán északi részén, amely lényegében a jelenlegi globális vízkörzési rendszer motorja, 2 a meleg felszíni áramlást, 3 pedig a hideg mélyvízi áramlás.)

  10. A Broecker-conveyor működése a következő: • Az Atlanti-óceán északi medencéjében az észak felé áramló felszíni víz (Golf-áramlat) Izland közelébe érve még 12-13 fokos, a kanadai és grönlandi hideg légáramlatok hatására azonban 2-3 fokra lehűl, és az útközben elszenvedett párolgás következtében a sótartalma is szokatlanul magas. • Ez a lehűlés oly mértékben megnöveli ennek a sós felszíni víznek a sűrűségét, hogy az óceán északi csücskébe érve már nehezebb, mint az ottani mély víz, tehát lesüllyed és a mélyben elkezd délfelé áramlani. • A továbbiakban az áramlat nagyobb része Afrika megkerülésével jut el a Déli-óceán cirkumpoláris áramához, majd a távol-keleti trópusi övbe, ahol felszínre tör, és bonyolult utakon Afrikát ismét megkerülve jut vissza az Atlanti-óceán északi részébe.

  11. A felszíni áramlások rendszerének kialakulásában fontos szerepet játszanak az állandóan fújó szelek, elsősorban a passzát szél. A kontinensek partvonal eltéríti az áramlásokat. • Az egyenlítő két oldalán az É-i és D-i Egyenlítői áramlás alakul ki. • A partoknak ütközve az áramlások vizének egy része Egyenlítői ellenáramlásként visszafordul. Ez alkotja az 1.áramlási cellát. • A víz nagy része meleg áramlatként magasabb szélességek felé indul, az uralkodó Ny-i szelek hatására a kontinensek K-i partjától nagy íven távolodva az É/D-i szélesség 40° körül eléri az óceáni medencék Ny-i partját. • Itt a víz egy része visszatér az egyenlítő irányába hideg felszíni áramlásként. Ezzel zárja a 2. áramlási cellát.

  12. A meleg felszíni víz másik része a mérsékelt övben a kontinensek Ny-i partja mentén a sarkvidéki területekig is eljut meleg áramlatként. • A tengeri jég peremét elérve a mélyáramba be nem kerülő vizek a K-i sarki szelek hatására Ny felé mozognak és a kontinensek K-i partjai mentén hideg felszíni áramlatként térnek vissza a mérsékelt övbe. Ezzel zárul a 3. áramlási cella. • A felszíni áramlások általában 800m-10km szélességben, 50-150m mélységben1-2 km/h sebességgel mozgatják az óceán vizét. A Golf-Észak-atlanti áramlás, amely a Broecker-conveyor visszatérő ágaként értelmezhető 50-75 km széles, 1-2km mély és 3-10km/h a sebessége.

  13. Éghajlatmódosító hatások: • A felszíni áramlások a 40°-ig a kontinensek K-i partját fűtik, a Ny-it hűtik. • A 40°-tól a pólusok felé a Ny- i partokat fűtik, a K-ieket hűtik. • A legnagyobb +anomáliát az Észak-atlanti áramlás okozza Ny-Európában (+6-8°C, Mo.:+1,5°C). A legnagyobb – anomáliát a Humboldt áramlás hozza létre Peru, Chile partjain (-6-7°C). • Az Észak-Atlanti óceán vizében a sótartalom csökkenése gyengítheti, vagy leállíthatja a Broecker conveyor működését, ami az áramlások rendszerének időleges leállását, az általuk okozott +/- éghajlati anomáliák szünetelését is előidézheti, ami az érintett területeken jelentős éghajlatromlást okozhat. • Ilyen esetekre az utolsó jégkorszak folyamán is volt példa. A rendszer ismeretenik szerint hosszabb rövidebb idő után újraindul.

  14. Sajátos jelenség a mélységi hidegvíz feltörés. • A passzát övezetben, a kontinensek Ny-i partja mentén a szél „elhajtja” a felszíni vizet a partoktól. A távozó felszíni meleg víz helyére a mélyből áramlanak hideg víztömegek. • A tenger és a partvidék felszíne felett hideg légpárna jön létre. A stabil légrétegzettség (fajsúly szerint alul hideg, felette meleg levegő) megakadályozza a csapadék kialakulását. Hideg, ködös sivatagok alakulnak ki (Atacama-, Namíb- sivatag, a Kaliforniai-fsz.).

More Related