Deák Ferenc
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 15

Deák Ferenc PowerPoint PPT Presentation


  • 346 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Deák Ferenc. Deák Ferenc. Családja.

Download Presentation

Deák Ferenc

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


De k ferenc

Deák Ferenc


De k ferenc

Deák Ferenc

Családja

Deák Ferenc tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Söjtör községben, ami akkor a család egyik tekintélyes birtokának központja volt. (A másik központ a 19. század elején Kehidán és környékén volt.) Családja Zsitkócról származott. Hiteles források szerint biztos, hogy a család

1703-ra már nemesi rangra emelkedett.

Édesanyja, Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe. Mivel az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemő Zalatárnokra nagybátyjához, Deák Józsefhez került. 1808-ban édesapja, id. Deák Ferenc is meghalt. Az árvát ezután testvérei, Antal, Jozefa és Klára vették magukhoz.


De k ferenc

Deák Ferenc

Személyisége

Árva gyerekként rajongó szeretettel kötődött testvéreihez. Testes, nehézkes fiú és férfi volt. Kitűnt nagy testi erejével: a pozsonyi diétán csak Wesselényi Miklós báró volt erősebb.Kedvenc időtöltése az olvasás, séta, fafaragás volt. Írása nehézkes, rendetlen volt, amit azonban kivételes emlékezőképessége ellensúlyozott. Jó humorú társalgó; ízes adomáit, történeteit kiválóan adta elő, nevetésre fakasztva hallgatóságát. Maga ritkán nevetett hangosan. Elszakíthatatlan barátság

fűzte Vörösmarty Mihályhoz, akit a

legnagyobb magyar költőnek tartott.

A reformkor több nagy alakjához képest,

nem volt világlátott ember, olvasmány-

élményei révén ismerkedett meg a tágabb

világgal. Latinul és németül tudott.


De k ferenc

Deák Ferenc

Gyermek- és ifjúkora

Tanulmányait kisebb vidéki iskolákban kezdte. Keszthelyen a premontrei gimnáziumba, Pápán a bencés algimnáziumba és Nagykanizsán a piarista gimnáziumba járt. A komoly, vissza-húzódó fiú, igazságérzetével és tanulmányi eredményével tűnt ki. Később Győrött a jogakadémiát végezte el, végül Pesten folytatott jogi gyakorlatot és itt is tett ügyvédi vizsgát. A hagyományt követve, megyéje szolgálatába lépett, előbb mint tiszti ügyész, majd mint árvaszéki jegyző. Amikor bátyját

elküldték követnek az 1832. évi országgyűlésre,

megbízta öccsét, hogy távollétében alispánként

helyettesítse őt. 1833 elején azonban Deák Antal

megbetegedett és lemondott a követségről, a megye

így öccsét, Ferencet küldte helyette Pozsonyba.


De k ferenc

Deák Ferenc

Az 1832-36-os országgyűlés

Deák Ferencet 1833. április 15-én választották követté. Azonnal Pozsonyba érkezte után tevékenyen részt vett az országgyűlés tárgyalásaiban. Első országgyűlési beszédét 1833. május 6-án mondta el az alsótáblán. Rövid idő alatt elismert vezére lett a rendi ellenzéknek. Kizárólag rábeszélés, meggyőzés révén kívánt hatni, ebben pedig nemcsak a szó hatalmával rendelkezett, hanem mindenekelőtt a dolog velejére, mélyére tekintő átható ésszel. Csak az igazságra törekedett és arra, hogyan teheti azt hazája számára gyümölcsözővé.


De k ferenc

Deák Ferenc

Az 1832-36-os országgyűlés

E fontos, hosszú országgyűlésen alig merült fel kérdés, amit ne tisztázott volna szónoklatával, példájával és akaraterejével ne buzdította volna kitartásra a gyakran széthúzó vagy lankadozó ellenzéket a kormány törvénytelenségeivel és rosszakaratával, s a főrendek huzavonájával szemben. Legnagyobb odaadással és ékesszólással a jobbágyság érdekeit védte az úrbéri törvények tárgyalásakor.

Egyre növekvő jelentőségét mutatja, hogy a

titkosrendőrség 1834-től megfigyelte.

Ennek ellenére az országgyűlés 1836. május 2-ai

feloszlatása után részt vett a Törvényhatósági

Tudósítások szerkesztésében, a lap Zala megyei

levelezője lett.


De k ferenc

Az 1839-40-es országgyűléstől a szabadságharcig

Deák Ferenc

Deák államférfiúi bölcsessége és önmérséklete a legszebb sikereket az 1839-40-iki országgyűlésen aratta. A kormánynak a szólás- és sajtószabadsága ellen intézett támadásai, Wesselényi és Kossuth üldözése kötelességévé tették az ellenzéknek, hogy a kormány előterjesztéseit csak akkor tárgyalja és fogadja el, amikor a nemzet sérelmeit orvosolják. Másrészt a kormánynak szüksége volt a haderő megszavazására. Deák volt az, aki e

viszonyok közt létrehozta a megegyezést. A kormány

szabadon bocsátotta a politikai foglyokat, megígérte az alkotmányos szabadság megtartását és lényegében

hozzájárult a nemzeti követelések teljesítéséhez, a

diéta pedig megszavazta az adót és a katonaságot. „


De k ferenc

Az 1839-40-es országgyűléstől a szabadságharcig

Deák Ferenc

A 1839-40-es országgyűlés után Deák a Büntető Törvénykönyv szerkesztésének szentelte magát.

Az 1843-44. évi országgyűlésen nem vett részt.

Az ellenzék, többsége dacára, a legfontosabb kérdést, az adózást, nem volt képes keresztül vinni. Az országgyűlés után a Védegylet felállítása foglalkoztatta a kedélyeket. Deák a Védegyletet elvével nem értett egészen egyet,

de mivel a mozgalmat már megindították, nem

akart elszakadni Kossuthtól, akivel akkoriban

igen bensőséges viszonyban volt, s

1845. február 9-én Szentgróton (Zalaszentgrót)

tartott beszédében felhívta a nemzetet a hazai

ipar támogatására.


De k ferenc

Az 1839-40-es országgyűléstől a szabadságharcig

Deák Ferenc

Az 1847-48. országgyűlésre ismét nem vállalt követséget.

A minisztérium alakításakor Batthyány azonnal felterjesztette őt igazságügy-miniszternek és Deák most már elvállalta a képviselőséget. Pozsonyba sietett és a nagy fontosságú törvények megvitatásában még részt vehetett.

Mint miniszter, nemcsak tárcája körében

dolgozott, az egész magyar igazságügy

korszerű átalakítását készítve elő, hanem

az általános politikai kérdések eldöntésébe

is belefolyt.


De k ferenc

Deák Ferenc

A szabadságharctól a kiegyezésig

Amikor a nemzet viszonya a koronához

egyre zavarosabbá vált, többször ő járt a

királyi udvarnál a megegyezés végett,

Bécsben, de célját nem érte el.

Az 1848-as választásokon a sümegi

kerületben indult, ahol képviselővé

választották. A horvát támadáskor, amikor a bécsi kormány rosszakarata nyilvánossá és a király akarata kétessé vált, Batthyányval együtt lemondott. Amikor Windisch-Grätz 1848 végén Pest-Buda felé közeledett, az országgyűlés békéltető küldöttséget küldött hozzá, ennek Deák is tagja volt. Deák elfogadta e veszélyes megbízatást, bár sikert nem remélt.

A küldöttség visszautasítása után Deák visszament Pestre, onnan pedig Kehidára, a birtokára.


De k ferenc

Deák Ferenc

A szabadságharctól a kiegyezésig

A szabadságharc után őt is hadbíróság elé idézték, de szabadon bocsátották. Az elnyomatás éveit teljes nyugalomban töltötte. Visszautasította Schmerling miniszter felszólítását, hogy az igazságügyi reformok tárgyalásában vegyen részt, de éppoly kevéssé vett részt az akkori időben annyira elterjedt, titkos forradalmi mozgalmakban.

1854 után az év legnagyobb részét Pesten

töltötte és kis lakosztálya az Angol Királynő

Szállóban találkozóhelye lett a hazafiaknak,

akik e szomorú időben Deák bölcsességétől

vártak útmutatást. A Bach-korszakban a

passzív ellenállás (a közügyektől való

elzárkózás) vezéralakja volt.


De k ferenc

Deák Ferenc

A szabadságharctól a kiegyezésig

Deák 1865. április 16-án megjelent híres húsvéti cikkével a kiegyezéshez vezető új irányt adott a birodalmi politikának.

A königgrätzi csata kimutatta a Magyarországot elnyomni akaró Ausztria gyöngeségét és elkerülhetetlenné tette a Monarchiára nézve hazánk kibékítését.

E kedvező helyzetet sokan nagyobb

engedmények elérésére kívánták volna

felhasználni, de Deák most is hű maradt

magához és a törvényesség elvéhez.

Július 18-án az uralkodóhoz hívatták,

Bécsbe, akinek előadta a magyar minisztérium (kormány) megalakításának szükségességét. Maga nem akart részt venni benne, miniszterelnökül gróf Andrássy Gyulát ajánlotta.


De k ferenc

Deák Ferenc

A kiegyezéstől a haláláig

A Habsburg uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején megállapodás született. A megállapodások összefoglaló elnevezése a kiegyezés, amely az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezte.


De k ferenc

Deák Ferenc

A kiegyezéstől a haláláig

Az országgyűlés kívánsága az volt, hogy Deák, mint a régi nádorok, segédkezzék a I. Ferenc József koronázásának ünnepélyes aktusánál, de Deák ezt visszautasította, mint minden más jutalmat és kitüntetést. Neki „egy kézszorításnál többet még királya sem adhatott”.


De k ferenc

Deák Ferenc

A kiegyezéstől a haláláig

Öregkorában sok örömet okozott neki Vörösmarty árvája, Ilona, akit ő nevelt fel, és az állatkertben a Kristóf nevű medve. Szívbaja mindjobban kifejlődött, már a nyarakat is kénytelen volt Pesten tölteni. Hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát. Holtteste fölé mauzóleumot állított a nemzeti kegyelet.


  • Login