1 / 34

Szociális paktumok Európában, paktum-kísérletek Magyarországon

Szociális paktumok Európában, paktum-kísérletek Magyarországon. „ Magyar Moncloa-paktumot tervez a Fidesz ” Népszabadság • 2008. május 13. Vázlat. A nyugat-európai paktumok közös jellemzői Néhány ország példája Spanyolország, Hollandia, Írország, Olaszország

zenda
Download Presentation

Szociális paktumok Európában, paktum-kísérletek Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szociális paktumok Európában,paktum-kísérletek Magyarországon „Magyar Moncloa-paktumot tervez a Fidesz” Népszabadság • 2008. május 13.

  2. Vázlat • A nyugat-európai paktumok közös jellemzői • Néhány ország példája • Spanyolország, Hollandia, Írország, Olaszország • A nyugat-európai paktumok tanulságai • Kelet-Európai tripartizmus, intézményfejlődés • A szlovén paktum mint kivétel • Magyarországi paktum-félék: kísérletek és kudarcok • 1991, 1998, 1995, 2003-4, 2006…

  3. A nyugat-európai paktumok meghatározása, fejlődési fázisaik • Előzmény: 1960-70-es évek: „neo-korporatívizmus” • Szakszervezetek és munkáltatók részvétele az országos politikaformálásban, megállapodások • Definíció: inkább tartalmi (átfogó két, de inkább háromoldalú megállapodások a makro-gazdaságpolitikáról), mintsem formai (tripartit intézmény is annak tekinthető) • 1980-as évek: kitörés „a stagfláció ördögi köréből: stagnáló gazdaság munkanélküliség növekedése  növekvő szociális kiadások  emelkedő adók  gazdasági növekedés lefékeződése • 1999-: az Euró bevezetéséhez kapcsolódó paktumok, új tartalommal • Euro-zóna: a paktumok vége?

  4. Spanyolország • 1977: Moncloa paktum / Franco halála - 1975 - után) • Kivételesen a pártok kötötték, mert a politikai „rendszerváltást” is rendezte (pl. gyülekezési jog) • Inflációt mérséklő stabilizációs intézkedések, bérindexálás módosítása • Keynes-i gazdaságpolitika, reformok: társadalom-biztosítás, oktatás, lakáspolitika, adórendszer, az állami vállalatok rányitásának a reformja (de megőrzésük) • Franco-féle munkaügyi rezsim lebontása: rövid idejű munkaszerződés, elbocsátás gazdasági okból • sztrájkmoratórium • 1982: neoliberális fordulat, paktum nélkül, humán beruházások, gyors felzárkózás.. • 1990-: Újabb paktumokkal az Euró övezet felé

  5. Hollandia • 1982: Wassenaar egyezmény • Okok: versenyképesség csökkenése, munkanélküliség • Szakszervezetek: egyoldalú kormányzati restrikció helyett • Bérvisszafogás munkaidő-csökkentésért • Közszféra bérindexálásának megszűntetése, jóléti kiadás-csökkentés, de részfoglalkoztatás támogatása • Hatása:’munkanélküliséget generáló jóléti államból munkahelyteremtő, szolgáltató gazdasággá vált • Későbbi fejlemények: • 1993: ALMP, jóléti rendszerek kontrollja • 1997 és 2004: Flexicurity törvények (létszámleépítés, on-call, munkaerőkölcsönzés)

  6. Írország • A hetvenes-nyolcvanas évek gazdasági problémái: • Recesszió, munkanélküliség, infláció, költségvetési deficit, kiszolgáltatva a Thatcher-i politikának • 1987-1990: A nemzeti kibontakozás programja • Centralizált bérmegállapodás: mérsékelt bérnövekedés alapja a nemzetközi versenyképesség növelésének és a költségvetési kiadások kontrolljának • Leépítés a közszférában • Adócsökkentés, a munkavállalók számára kedvező adóváltozások, munkahelyteremtés • Gyors gazdasági fejlődés külföldi tőkére alapozva, infrastruktúra fejlesztés EU támogatással

  7. További ír paktumok… • 1987-1990: Nemzeti kibontakozás programja • 1991-1993: Gazdasági és társadalmi fejlődés programja • 1994-1996: Versenyképesség és munka programja • 1997-1999: Partnerség 2000 a társadalmi befogadásért, a foglalkoztatásért és a versenyképességért • 2000-2002: Prosperitás és igazságosság • 2003-2005: Fenntartható haladás • 1997-2000: Euró kritériumok a középpontban • 2000-től civil szervezetek részvételével • Intézményépítés is (tripartit monitoring, előkészítés) • Szakszervezetek különleges szerepe Írországban

  8. Olaszország • 1990-es évek eleje • Eladósodottság, valutaválság, politikai válság-instabilitás, szakszervezeti egység (új CGIL) • 1992-3 paktumjai: • ‘Scala mobile’ eltörlése, bér-befagyasztás, többszintű, összehangolt bér-megállapodási rendszer (Ciampi), egységes szakszervezeti képviselet, infláció sikeres megfékezése • 1995: nyugdíjreform (Berlusconi kudarca) • 1996: ’Paktum a foglalkoztatásért’ – és rugalmasítás munkajogi reformokkal (Prodi) • 1998: „Karácsonyi paktum” már az Euró felé… • 2000 után nincs paktum (szakszervezeti belharc)

  9. A paktumok tartalma • Bérpolitika • Bérvisszafogás, indexálás megszűntetése, ár-bér spirál megtörése • A munkaerőpiac szerveződése • Flexibilizálás, aktív munkaerő-piaci politikák, szakképzés fejlesztése • Társadalombiztosítás reformja • Költségcsökkentés, korhatár-emelés, stb. • Innovatív megoldások is (pl. 1997-ben Finnországban puffer-alap a TB gazdasági válsághelyzetben bekövetkező krízishelyzetére a bérvisszafogásért cserébe)

  10. A nyugat-európai paktumok közös jellemzői • „A kijózanodás pillanata”, lemondanak a hagyományos érdekérvényesítési célokról hosszú távú előnyök („nemzeti célok”) érdekében • A három oldal együttes tanulásának folyamata (kísérleti bevezetés, tesztelés, módosítás…), fokozatosan táguló napirend, intézmények építése, megszilárdítása • Eszközök, kritikus pontok: • mérsékelt bérnövekedés, adóreform, jóléti- és nyugdíj-rendszer reformja, munkaerőpiaci politika, flexibilizálás • Mit kapnak a szakszervezetek cserébe? Legitimitást? Hogyan adják el a reformokat tagságuknak? • Az Euró bevezetése előtt: konszenzuális makrogazdasági politika ‘szociális paktumok’ révén

  11. Tanulságok, kutatási kérdések • Viszonya a munkaügyi kapcsolatok nemzeti rendszereihez • Létező országos egyezmények, tripartit intézmények mellett vagy helyett • Béralku centralizációja, ritkábban decentralizációja • Centralizáció ágazati megállapodásokkal felpuhítható • A politika és gazdasági megállapodás kapcsolata • Ellenzéki párt részvétele ritka • Krízishelyzetben vagy prosperitás idején? (Olaszország vs. Írország) • Egyszeri megoldás vagy rutin? • Instabil – alkalmi szakszervezeti együttműködés?

  12. Kelet-Európai perspektíva • Az új tagállamokban fejlett tripartit intézmények működnek • Csatlakozás előtt: EU javaslatok paktum-kötésre, illetve ajánlások ‘többéves bérmegállapodások’ megkötésére • Felkészültek-e az Euró bevezetésére a tripartit intézmények? • Miért nem jönnek létre a nyugat-európaihoz hasonló szociális paktumok az új tagállamokban? • Szlovéniában létrejött – miért kivétel?

  13. 1990-től tripartit intézményépítés • Nemzetközi támogatás (ILO, EU-Phare) • A tripartit fórumok számos állandó szakbizottságokkal minden új tagállamban • Problémák: • Politikai és gazdasági kihívások, a tárgyalások gyakori felfüggesztése, nemzeti konszenzus hiánya • Reprezentativitási problémák és a szociális partnerek szervezeti gyengesége • Kérdés, hogy a makrogazdasági- és bér-megállapodások rendszere és azok érvényesülése megfelelő-e? • Gyenge ‘artikuláció’, decentralizált kollektív alku!

  14. A tripartizmus makrogazdasági, jövedelempolitikai szerepe • Mindenhol konzultációk (esetleg „kvázi-alku”) a bér és jövedelem mellett más makro-gazdasági témákról is. • Pozíciók: • Szakszervezetek: béremelési igények és/vagy munkahelyteremtés, és szociális kompenzáció az átmenet terheihez és a megszorító csomagokhoz • Munkáltatók: követelések adókról és a versenyképesség más tényezőiről • Látens funkciók: A szociális partnerek legitimitását és a kormány munkaügyi kapcsolat-rendszerben betöltött szerepét is erősíti

  15. A tripartit fórumok jövedelempolitikai témái • Minimálbér (a leggyakoribb, megállapodások után a kormány kihirdeti) • Éves béremelkedés (ritkább, csak ajánlások) • A közszféra létszáma, bére és reformja • Országonként más-más technikák, a szociális partnerek változó szerepekben • További jövedelmeket befolyásoló tényezők • adók, adómentességek, árpolitika, munkaerőpiaci politikák, stb. • ‘háttérként’ az infláció, monetáris politika konzultációja

  16. A bérmegállapodások korlátjai • Gyenge szociális partnerek: gyenge korreláció a kialkudott béremelés és a megvalósult közötti (eltérések mindkét irányban!) • a kormányok szélsőséges szerepben • makrogazdasági stabilitás „őrei” • és/vagy populista rezsimek • szakszervezetek: irreális bérkövetelések és/vagy munkahelyteremtés • a hosszú-távú megállapodások ritkák • Nemzetközi intézmények mint korlátozó tényezők (IMF, WB Romániában és Bulgáriában, illetve a Maastrichti kritériumok)

  17. A kivétel: Szlovénia • 1994-től: tripartit Gazdasági és Szociális Tanács • 1997: Konszenzus szociális partnerek között makro-gazdasági stratégiai kérdésekről az EMU csatlakozás érdekében • 2001: Ellentétek szakszervezetek és kormány között a reform és a minimálbér kérdésről, a kormány automatikus emelési mechanizmust vezetett be • 2002: megállapodás 2002-2004 bérpolitikáról az infláció csökkentése érdekében • Formula: termelékenység növekedésénél 1%-kal alacsonyabb reálbérnövekedés

  18. Szlovénia, szociális paktumok • 2003-2005: • Korábbi bérformula átvétele • További tartalma tág: adó, jóléti reform, regionális fejlesztés, szakképzés, foglalkoztatás, lakás, esélyegyenlőség, stb. • 2007 – 2009: • Béremelés: az infláció és a termelékenység függvényében ágazati szinten, de a vállalati KSZ ettől eltérhet • Vita a kollektív alkurendszerről (ágazati vs. vállalati szint), a szakszervezetek ágazati szinten erősek! • További nagyszámú „feladat” a kormánynak címezve… (pl. munkavállalói tulajdon törvényi szabályozása)

  19. Miért Szlovénia? • 2004-es gazdasági helyzet: • „Elpazarolt” 90-es évek után gyors, külföldi tőkebefektetésekre koncentráló export-orientált gazdaság politika, erőteljes reformok, jóléti szolgáltatások csökkentése • ‘Jóléti harmonizáció’ nem volt kérdés, egyetlen igazi probléma az infláció (7%) csökkentése volt • Magyarázatok a szakszervezetek erejére • Jugoszláv sztrájk-hagyomány • Új nemzet születik, nemzeti összefogás • 90-es évek: szociáldemokrata kormányok • Sikerekben edzett szakszervezetek (nyugdíjreform)

  20. Magyarországi paktum-félék • 1991: Átfogó ÉT megállapodás az MSZOSZ sztrájk után • 1994-5: „Társadalmi-Gazdasági Megállapodás” tárgyalások kudarca, Bokros-csomag • Szakszervezetek: eszkalálódó követelések, kormány: támogatás a megszorításokhoz? • SZDSZ ellenzi a „korporatívizmust” • 1998: a kormány sikertelen ‘bér-formula’ ajánlata • 2003-4: Az Euró bevezetés, konvergencia program kapcsán PM és MNB szakértők kezdeményezése • a bérnövekedést a termelékenység növekedéséhez igazította volna, de érdemi folytatás nincs, közel az éves bértárgyalás meg a választás… (Az időzítés problémája)

  21. OÉT: intézmény-történeti áttekintés • 1988: az OÉT megalakítása • 1990-91: taxisblokád, újjáalakítás új tagokkal, a bérmegállapodás rendszerének kialakulása • 1990-92: legitimitási és vagyonviták • 1994-1998: „reform”: megállapodások helyett konzultatív fórum, kiszorítási kísérletek • 1998-2002: Visszaszorulás: helyette OMT és GT • 2002: második újjáalakítás, megerősítés • 2003: ‘tripartit plusz’: GSZT (EGSZB minta) • További résztvevők: MTA, gazdasági szereplők, civilek • A kormány nem tagja, szabályozatlan kapcsolat

  22. OÉT: Jogi-intézményi fejlemények • Minta: ILO tripartizmusa, Belgium • Törvényi háttér nélkül: háromoldalú kölcsönös legitimáció. Majd semmitmondó Mt. szöveg (1991) • Szakbizottságok, MPA Irányító testület, stb. • 1996: Alkotmánybírósági döntés az alsóbb fokú testületek működéséről, új törvények • 1999-2002: Minimálbér: hatáskörmegvonás • 2005: Reprezentativitási tv. kidogozása • 2006: Elmaradt GSZB törvény, • 2007: köztársasági elnöki vétó, AB… (elakad az OÉT/ÁPB reprezentativitását szabályozó törvény)

  23. Miért maradt el a magyar szociális paktum megkötése 2006 nyarán? • Igazi válsághelyzet… (ld. Írország, stb.) • Kronológia: • 2005 - 2006 eleje : optimista bérmegállapodás és adócsökkentési kezdeményezések, ígéretek GSZT: „Társadalmi Megállapodás” kezdeményezése • A választások „másnapján” munkáltatói kezdeményezés • 2006 június: OÉT ülés, sokkoló miniszterelnöki beszéd, eredménytelen tárgyalások a részletekről szeptemberig • 2006 szeptember a konvergencia-terv benyújtása • 2006 július-szeptember: a GSZT nem tárgyal a konvergencia-programról, de a Társadalmi Megállapodást továbbra is napirenden tartja…

  24. Partnerek pozíciói: • Kormányok: választási ciklusokhoz igazodó koncepciók • Munkáltatók: versenyképesség, bérnövekedés lelassítása, adóterhek csökkentése • Szakszervezetek: európai bérszínvonal minél gyorsabb utolérése • A kudarc lehetséges magyarázatai: • Felkészületlen partnerek („öszödi beszéd”) • Nincs igazi kormányzati szándék, nincs játéktér a kormány javaslataiban. Magyar reform-diktatúra hagyomány? • Csak megszorítás, a reform előkészítetlen (nincs hosszútávú nyereségre, alkura lehetőség) • A nagy államférfi/szakszervezeti vezető egyéniség hiánya • A kiélezett pártok közötti versengés • Gyengék és megosztottak gazdasági érdekszervezetek • Intézményi kettősség hátránya (OÉT-GSZT)

More Related