Az új média és az állam

1. Az új média és az állam Mátrai Gábor elnökhelyettes VI. Nemzetközi Médiakonferencia 2011. szeptember 26.

2. A jövő digitális nemzedéke számára az új média lesz a kommunikáció alapvető formája Az új média az emberi kommunikációnak az elektronikus hírközlési hálózatokra és innovatív végfelhasználói eszközökre építő, interaktivitást és saját, illetve közösségi tartalmak létrehozását támogató új színtere Jelentőségük Hívószavak Közösség • Az új platformok révén mindenki személyesen is megjelenhet az interneten • A földrajzi közelség, személyes ismertség mellett felértékelődik a napi digitális kapcsolaton alapuló bizalom, a közös érdek/érdeklődés nyomán • Új, komoly erőforrásokat, motivációt mozgósító fókuszpontok jelennek meg Interaktivitás • Az egyirányú fogadás helyett kétirányúvá és egyidejűvé válik a digitális eszközökön zajló kommunikáció is – direkt visszajelzés, közreműködés, egyidejű részvétel • Egyre könnyebben hozzáférhető, használható és mobil eszközök segítik a tetszőleges méretű közönség megszólítását, az áruk cseréjét, a szórakozást Audiovizualitás • Az írott információ mellett rendkívüli mértékben nő az audiovizuális csatorna szerepe és használhatósága • Minden felhasználó számára megnyílik az audiovizuális csatorna használatának lehetősége Tartalom • Egyre jobb technikai lehetőség nyílik új tartalom készítésére, megosztására, az elérni kívánt tartalmak csoportosítására, követésére • Felértékelődik a bizalmon alapuló személyes kapcsolatok révén megszűrt, feldolgozott, könnyen elérhetővé tett tartalom, vélemények és tudás

3. Az új média változatos lehetőségeket kínál a felhasználók kapcsolattartására Blogmotorok és mikroblogok Felhasználók széles köre számára lehetővé teszi hosszabb és rövidebb üzenetek, tartalmak megosztását publikus felületen Közösségi oldalak Ismerősök, barátok kiterjedt hálózata, információk , képek stb. megosztása Információ aggregáló oldalak Közösen szerkesztett és optimalizált tudásbázis, információforrások osztályozása Tartalommegosztó közösségi oldalak Az audiovizuális tartalmak (zene, videó stb.) megosztására specializált felületek Lokáció központú közösségi oldalak Tevékenységek és ismerősök helyi azonosítása, koordináták megosztása Közösségi tartalomcímkéző oldalak Böngészés során talált érdekes tartalmak címkézése, megosztása, ajánlások aggregálása Véleményformáló, árfigyelő, márkafigyelő közösségi oldalak Sok személy termékekről és szolgáltatásokról alkotott véleményét mérő és aggregáló oldalak

4. Az új média az állampolgári jólét növelésének egyik mozgatórúgója Új média és mobilitás: középpontban a felhasználó A számok tükrében • A végfelhasználói eszközök igazodnak az új kommunikációs modellhez • Tömegesen terjednek a megfizethető, kisméretű, hordozható eszközök • Az okostelefonok, netbookok, tabletek tervezésénél a fogyasztói élményre, a funkcionalitásra helyezik a hangsúlyt • Smartphone piac: • A világszerte egy negyedév alatt értékesített több mint 325 millió telefonnak 2010 Q2-re már 20%-a okostelefonvolt • 2012-re várhatóan meghaladja a PC eladásokat • Desktop PC piac: • világszerte a csökkenő eladások ellenére is 300 milliárd dollár iparági bevétel • 2014-re közel 2 milliárd eladott PC várható • A szervergyártó ágazat hatalmas növekedés előtt áll A változó felhasználói szokások átformálják az iparágat • Az új felhasználói szokások megváltoztatták a teljes reklám illetve hirdetési piacot, eltolva a hangsúlyt az online hirdetések, azon belül is dominánsan a keresők, illetve új média eszközök használata felé • Az internetelérések területén a megváltozott felhasználói szokások miatt a kulcsszó a szélessáv és a mobilitás lett, melyek a hagyományos távközlési szolgáltatások piacát teljesen egészében átalakították • Ezen eszközök által jelentett adatforgalmi boom kiszolgálásához elengedhetetlen újgenerációs távközlési hálózatok (LTE, WiMax) • Ezen távközlési infrastruktúrákhoz való semleges hozzáférés biztosítása mind a vezetékes, mind pedig a vezeték nélküli hozzáférések tekintetében (Net neutrality) • Notebook + Netbook piac: • 2010 Q1 kb. 50 millió példány világszerte • 2014-re kb. 400 millió eladott példány várható • A „mini-netbook” kategória eladásai 71%-os éves növekedést hoztak • Tablet PC piac: • 2010-re globálisan kb. 7,6 millió eladott példánnyal számolnak a szakemberek • 2014-re a fenti mutató elérheti a 46 millió példányt is

5. Az államnak meg kell találnia a saját szerepét az új média világában Az új média az infokommunikációs szektor minden szereplője számára komoly lehetőségeket hordoz • Visszajelzés • Az állam által nyújtott vagy kiszerződött szolgáltatások minőségére vonatkozó információk • Párbeszéd • Az állam szerepvállalására, céljainak elérésére vonatkozó visszajelzés vállalati körökből • Hatékonyabb ügyintézés • Gyorsabb, célirányosabb kapcsolattartás, az igények jobb becsatornázása Crowd-sourcing A lakosság körében szétszórtan meglévő szaktudás, tapasztalatok becsatornázása Célzott támogatás Az új média közérdekű felhasználására, nagy potenciállal rendelkező magyar üzleti ötletekre • Tájékoztatás • Gyors és személyre szabott információk pl. lakhely, tartózkodási hely, életkor alapján • A technikai feltételek már a felhasználók nagy része számára rendelkezésre állnak • Az új média használatának bővülése szorosan összefügg a digitális írástudás növekedésével • Sok profitorientált szereplő használja már ma is ki az új médiában rejlő lehetőségeket • Mellettük ígéretes magyar fejlesztések is komoly nemzetközi sikert érnek el

6. Az államnak hozzá kell segítenie polgárait az új média használatához Pozitív társadalmi megítélésre van szükség az új médiák és az Internet terjedéséhez • Az új médiák és az Internet nem egyértelmű társadalmi megítélése lassítja a használat terjedését. Az állam feladata, hogy az új médiák használatával kiaknázható előnyöket a társadalomban szétterítse, és az ehhez szükséges tájékoztatást megszervezze. • A digitális közbiztonságot és közbizalmat a digitális szolgáltatások és általában a digitális kultúra irányában az új médiás csatornák kommunikációs stílusára hangolt, célzott állami hirdetésekkel és kommunikációval meg kell erősíteni. • A kommunikációnak ebben az esetben nem annyira felhasználnia, mint propagálnia kell az új média lehetőségeit a hagyományos kommunikációs csatornák felhasználásával. A kommunikáció üzenete kettős lehet, az államnak egyszerre feladata a felhasználók által elérhető előnyök bemutatása és a társadalomban élő félelmek, pejoratív képzettársítások eloszlatása. Negatívumok feloldása Társadalmi megítélés Pozitívumok hangsúlyozása Az új médiák előnyeit mindenkihez el kell juttatni, a használathoz kapcsolt ellenérzéseket fel kell oldani

7. Az állami szerepvállalás jól körülhatárolt célok szerint kell megvalósuljon Ki kell választani a magánszektor által le nem fedett fehér foltokat. • Az új média és médiaműveltség elterjesztése együtt képzelhető el, amiben a szolgáltatókra és az államra egyaránt jelentős szerep hárul. A szolgáltatók tevékenysége, alkalmazásfejlesztései, új szolgáltatásai növekvő számban vannak jelen, de jellegüket és az elérendő célcsoportokat figyelembe véve - a profitorientált üzleti modell miatt - koncentráltak. • A szolgáltatóktól nem várható el, hogy üzleti potenciál nélküli szolgáltatásokat fejlesszenek, ezért az állami támogatásoknak azoknak az alkalmazásokra és kommunikációra kell koncentrálnia, amelyek üzletileg nem, de társadalmilag fontos igényeket elégítenek ki. • Két terület emelhető ki, a társadalmi hasznosságú új médiás alkalmazások, és az új média lehetőségeit kihasználó, célzott állami tájékoztatás és hirdetés területei. Az új média felületeinek jelentőségét az üzleti hirdetők már felismerték, most a társadalmi célú hirdetőknek is meg kell jelenniük tervezett és összehangolt formában. Új médiás alkalmazások támogatása a fejlődésért: Társadalmilag hasznos területeken, a felhasználók alapvető érdekeire koncentrálva – költség előnyök, kevesebb utazás, kényelmes ügyintézés – közösségi szolgáltatásokat kell számukrabiztosítani és kötelezettségeket kell előírni, amely lehetővé és elengedhetetlenné teszi számukra az alapszintű felhasználást és a kellő minimális médiaműveltség megszerzését. Hatékony és eredményes állami kommunikáció az új médiában: Az új médiát használó kommunikáció kiaknázatlan lehetőségeket nyújt olyan területeken, mint pl. az ifjúság-védelem és nevelés. Azokon a felületeken is meg kell jelenni, ahol a célcsoportok – pl. „Z” generáció - elérhetők, és a tájékoztatók befogadása jobb, mint egy reklámé, pl. a „Twitter”, blogok, közösségi oldalak, társkereső csatornák. Az állam a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználását is elérheti, mivel felmérések szerint a felhasználók ismereteik közel egyharmadát szerzik internetes forrásból, miközben az ilyen irányú médiaköltések aránya alig több mint 10%. • Az állam az új média és a társadalmi csoportok kapcsolatát összehangolt fejlesztések és kommunikáció támogatásával tudja elősegíteni. A támogatott fejlesztéseknek azokra a területekre kell irányulnia, ahol a magánszektor szerepvállalása nem éri el a kritikus tömeget.

8. Az új média nagy lehetőségeket tartogat magabiztos állami megjelenés esetén Megvalósult példák és hazai fejlesztési lehetőségek az oktatás és képzés területén • Nemzetközi Példák • • Médiaképzéssel tanítható az internetes keresők és levelezők használata. Néhány országban (például Svédországban, Írországban vagy az Egyesült Királyságban) az információs-kommunikációs eszközök része a tananyagnak. • • Az Egyesült Királyságban a kidSMART weboldal megismerteti a fiatalokkal az internetes közösségi hálózatok biztonságos használatát. • • Szövetségi kormányzati pályázatok, vetélkedők stb. kiírása az internetes közösség számára az Egyesült Államokban: „kihívások”, http://challenge.gov • • Közösségi tudás igénybevétele („crowd-sourcing”) a benyújtott szabadalmak elbírálását megelőző eredetiségi vizsgálatnál az Egyesült Államokban. http://peertopatent.org • • Online petíciók indítása, internetes aláírása és benyújtása a brit miniszterelnöknek a hivatal honlapján keresztül. http://petitions.number10.gov.uk/ • • Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó tapasztalatok, értékelések megosztása az Egyesült Királyságban. http://www.patientopinion.org.uk/ • Társadalmi integráció: lehetőség hazai fejlesztésekre • • Az infokommunikációs szemlélet (pl. elektronikus tananyagok, Web 2.0 alapú kisközösségi felületek és szolgáltatások, e-napló szülői e-szignóval) fejlesztésének célja, hogy a diákok digitális tartalmat létrehozó, családjuk legalább alapszintű felhasználóvá (e-napló, e-szignó esetenkénti használata) válhassanak. • • Az egészségügyi adatokhoz, laboreredményekhez, • várólistákhoz való hozzáférést biztosítani kell, az intézményektől el kell várni a teljes körű tájékoztatást. •A Teleházak mintájára szabad hozzáférést és ehhez szakértői segítség kell az alap szintű felhasználói attitűd kialakulásához. Ekkor van szükség a célzott, az otthoni hozzáféréshez megfelelő oktatási, illetve eszközellátottságot segítő programokra. • •Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítése a szektorban (e-foglalkoztatása) • •Elektronikus átképzés, továbbképzés a munkanélkülivé váltaknak, távmunka, otthoni munka, például kismamák munkahelyeinek védelme érdekében. • Az új média és a társadalmi csoportok kapcsolatának megteremtésére már léteznek felhasználható nemzetközi minták. Az állam feladata kiválasztani a preferált területeket, és támogatni a speciális alkalmazások hazai fejlesztését.

9. Az új média nagy lehetőségeket tartogat magabiztos állami megjelenés esetén • Médiaképzéssel tanítható az internetes keresők és levelezők használata. Néhány országban (például Svédországban, Írországban vagy az Egyesült Királyságban) az információs-kommunikációs eszközök része a tananyagnak • Az Egyesült Királyságban a kidSMART weboldal a közösségi hálózatok biztonságos használatát ismerteti meg a fiatalokkal • Szövetségi kormányzati pályázatok, vetélkedők stb. kiírása az internetes közösség számára az Egyesült Államokban: „kihívások” • Közösségi tudás igénybevétele („crowd-sourcing”) a benyújtott szabadalmak elbírálását megelőző eredetiségi vizsgálatnál az Egyesült Államokban • Online petíciók indítása, internetes aláírása és benyújtása a brit miniszterelnöknek a hivatal honlapján keresztül • Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó tapasztalatok, értékelések megosztása az Egyesült Királyságban

10. Pillanatkép az internet penetrációról Penetráció alakulása az EU-ban és Magyarországon, 2005-2010. Növekedés 2005-2010 EU 265% HU 430% Forrás: KSH tájékoztató Forrás: Broadband access in the EU: situation at 1 July, 2010.

11. „Szélessávú teljesítmény index” Kínálat Kereslet Vidéki lefedettség Verseny Ár Minőség Fejlett szolgáltatások igénybevétele Társadalmi-gazdasági kontextus Fejlett szolgáltatások igénybe vétele Társadalmi-gazdasági kontextus BB lefedett-ség a vidéki terüle-teken platform-verseny országos lefedett-ség BB hf*-i díjak / 512 kb/s- 1 Mb/s átlagos díja hf-i díjak / 1-2 Mb/s átlagos díja a normál ár mediánja Átlagos sebesség 2 Mb/s feletti szolgáltatások előfizetői (%-ban) üzleti előfizetők által használt internet szolgálta-tások szoftverek, zene, játékok, e-Gov egyéni letöltései bizalom az e-bankolás-ban és online vásárlásokban e-jártasság állandó Internet-haszná-lat PC és 3G penet-ráció ICT kiadások / fő Forrás: „Indexing BroadbandPerformance”(DG INFSO) 21. hely 20. hely

12. Internetező generációk* A tizenévesek beleszülettek az internet és a mobil telefon által uralt kommunikációs környezetbe, ezen eszközök használata számukra magától értetődő, probléma nélküli. Internethasználók száma és arányaa 14-69 éves lakosságban A kommunikációs technológiák magyarországi elterjedésének megfelelően az elemzésben négy generációt különböztetünk meg, melyeket a népességstatisztikában szokásos elnevezésekkel illetünk. Ezek a generációk eltérő kommunikációs környezethez szocializálódtak, ily módon a jelenleg használatos kommunikációs eszközökhöz, és különösen az internethez való viszonyuk is más. Gen BB A II. világháború és a „baby boom” idején (1940-1960) születettek, akik ma 51-69 évesek. Születésük idején a magyar lakosság körében a rádió volt az egyetlen elterjedt kommunikációs technológia. Gen X Az1961-1976 között születettek, akik ma 35-50évesek. Születésük idején a fekete-fehér tévé és a hordozható rádió már elterjedt kommunikációs technológia volt. Gen Y Az1977-1990 között születettek, akik ma 21-34évesek. Tipikusan a Gen BB gyerekei. Születésük idején a színes tévé és a vezetékes telefon már elterjedt kommunikációs technológia volt. Gen Z Az1991 óta születettek, akik ma 14-20 évesek. Tipikusan a Gen X gyerekei. E generáció feltöltődése folyamatban van. Egyelőre csak kis értékű javakról hoznak önálló vásárlói döntést, mert még nem keresők, a szüleikkel élnek, de a szülőkön keresztül a nagyobb értékű javak vásárlását is befolyásolják.Születésük idején az internet és a mobil telefon már elterjedt kommunikációs technológia volt. Az előző generációknak adaptálódniuk kell(ett) az új technológiákhoz. Ez az első generáció, amely beleszületett a modern médiakörnyezetbe, ezért őket internet generációnak vagy digitális bennszülötteknek is nevezik. E generáció preferenciái befolyásolják a leginkább, hogy a közeljövőben mely technológiák fognak fejlődni, elterjedni és melyek fognak visszaszorulni, illetve hogy a médiakonvergencia milyen irányban halad tovább. Jelenleg az általuk preferált meghatározó médiatechnológiák a következők: worldwide web, instant messaging, YouTube, Facebook, mp3 lejátszó, mobil telefon, sms, okostelefon 4 435 35% 60% 76% 90% *A 70 évesek és idősebbek között csak szórványosan akad internetező, de a 14 évesnél fiatalabbak körében nem elhanyagolható a számuk. Sokan az általános iskolában, sokan otthon interneteznek. A Gen Z-ben vannak már olyanok is, akik 3 éves korukban kezdtek internetezni. Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=4435)

13. Internetezés és nyelvtudás A magyar lakosság elenyésző hányada olvas külföldi újságot, hallgat, néz idegen nyelvű rádió-, tévéadást. Az internet révén azonban tömegek kerülnek kapcsolatba más kultúrákkal, különösen a fiatalok közül. Nyelvtudás foka Idegen nyelvű web site-ok látogatása angol más idegen nyelv Az internetezők 70%-a tud valamilyen fokon angolul és a 66%-a tud más idegen nyelven. Az idősebb generációk felé haladva drámaian csökken a nyelvtudás, különösen az internetezésben legfontosabb angol nyelv ismerete. A legidősebb generációban relatíve tízszer annyian vannak, akik nem tudnak angolul, mint a legifjabb generációban. Használat céljából 68%, olvasás céljából 45% szokott idegen nyelvű web site-okat látogatni. Napi vagy heti többszöri rendszerességgel használat céljából 35%, olvasás céljából 17% teszi ezt. Az idegen nyelvű site-ok látogatása - mind használat, mind olvasás céljából - a két ifjabb generáció többségénél, a két idősebb generáció kisebbségénél fordul elő. Az állandó (napi vagy heti többszöri) használat a Gen Z-ben már a többségre jellemző. Az idegen nyelvű site-ok látogatása a nyelvtudást is fejleszti, és vannak olyan internetezők, akik az internet révén tanultak meg minimális fokon angolul, vagy ennek hatására kezdték meg a nyelvtanulást. Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=3389)

14. Internethasználati jártasság • A fiataloksokkal jártasabbakaz internetezésben az idősebbeknél. Döntő tényező, hogy ki hány évesen kezd internetezni. Aki 30 éves koráig nemrendszeresinternetező, azáltalábannem jut el azátlagosszintre. A fiatalok kifejlettebb internethasználati jártasságának több oka van: - gyerekként tanulták, amikor a tanulási képesség jobb, mint később - iskolában (is), azaz módszeresen tanulták, nem autodidakta módon, ahogyan az idősebbek zöme - internethasználati múltjuk azonos hosszúságú vagy nem sokkal rövidebb, mint az idősebbeké - generációjukban "kötelező" az internetezés, míg az idősebbek esetében nem érvényesül ilyen erővel a kortárscsoport nyomása - ahhoz, hogy valaki jól megtanuljon internetezni, sokat kell interneteznie, és az embereknek diákkorukban sokkal több a szabadidejük, mint keresőként - a diákok információk, tapasztalatok átadásával segítik egymást az internetezés megtanulásában, míg sok felnőttnek nincs kitől tanulnia, ha a munkájához nem kell internet - a web sokkal inkább a fiatalok, mint az idősek ízlésének, igényeinek igyekszik megfelelni - tudnak idegen nyelveket, így nemcsak a sok tekintetben szegényes magyar webet látogatják, hanem a jóval vonzóbb nemzetközi élvonal kínálatát is használják, így gazdagabb a tapasztalatuk és a tanulást, megszokást igénylő újdonságok előbb érnek el hozzájuk Szubjektív mutató1-5 skála Objektív mutató0-8 skála Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=3389)

15. A digitális önbizalom hiánya, mint korlát • A digitális szolgáltatások további terjedésének egyik alapvető korlátja: • az egyéni motiváció, az önbizalom hiánya, az ebből is táplálkozó általános tájékozatlanság, alacsony „tudás és készség” szint, mind az egyének, mind a vállalkozások szintjén • ez igaz a szolgáltatásokat már használókra és az azt még nem használókra is • bizonyos társadalmi rétegek (pl. nyugdíjasok, falvakban élők, alacsony végzettségűek) alig vagy egyáltalán nem használják a netet ► digitális írástudatlanság • a korábban (pl. iskolában) netet használók közül sokan nem folytatják azt, illetve akik használják, azok is csak egyoldalúan, az opciók egy szűk, behatárolt körére szorítkozva, ill. nem megfelelően használják a digitális írástudás kínálta lehetőségeket ► digitális diszgráfia • az oktatási rendszer (alap-, közép-, felsőfokú és felnőtt képzés) nem koherens, minőségében igen eltérő, nem biztosítja az alapképességek, illetve speciális digitális ismeretek megszilárdítását és kibontakozását, magabiztos használatát, egyáltalán a használatot

16. A digitális önbizalom megteremtésének lehetséges eszközei • a szélesebb értelemben vett oktatási rendszer célirányos átalakítása: a digitális szolgáltatások használatát, a digitális írástudást az iskolai alapképzés meghatározó részévé kell tenni és a közép- és felsőfokú képzésben a speciális és differenciált ismeretekre való törekvést kell előtérbe helyezni • a kötelező iskolai oktatás keretein túl is szervezni kell az edukáció intézményi rendszerét (az oktatási rendszerből frissen kikerültekre, ill. az azt már régen elhagyókra kiemelten koncentrálva • a munkaerő-piaci versenyképesség és mobilitás folyamatos (strukturált alapokon történő) képzésen keresztüli erősítése • a kevés, fregmentált és nem jelentős motivációs programok helyett motiváló, bőséges és színes programválasztékot • a civil és a piaci szereplők elkülönülten kezdeményezett programjainak összehangolása • az állami, kormányzati szerepvállalás erősítése (pl. az időben és térben eltérő programok koordinálásával, a pénzügyi források hatékonyabb allokációjával) • megfelelő szabályozási környezet és keretek megteremtése, hatékony működtetése • a digitális önbizalom „soft” eszközökkel történő megteremtése és erősítése iparági kezdeményezések katalizálásával • az ön- és társszabályozás ösztönzése • a kulturális és oktatási közjavak digitalizálása és az azokhoz való hozzáférés állampolgári jogon történő biztosítása • a nyilvános adatbázisok katalogizálása, az azokhoz való hozzáférések biztosítása

17. Digitális közbiztonság – Digitális értékeink megóvása • Az internet penetráció növelésének, széleskörű használatának, elterjesztésének meghatározó szereplője: • az állam (annak törvényhozói és végrehajtói hatalmi ágai) • az államnak példát kell mutatnia a digitális technológia alkalmazása, költséghatékony és megbízható használata terén (e-kormányzat) • az államnak élen kell járnia a biztonságosan és hatékonyan működő digitális közigazgatási szolgáltatások bevezetésében, egyszerű és felhasználóbarát, a mindennapi életet megkönnyítő és így a társadalmi költségeket csökkentő működtetésében (e-közigazgatás), amely lehetővé teszi pl. az állampolgárok és a vállalkozások ügyintézési idejének lerövidítését • körvonalazni kell a digitális magánszféra és közszféra határait • biztosítani kell a digitális személyes és magán (jogi személyeké is) adatok védelme és az adatkezelés átláthatóságát • lehetővé kell tenni a digitális közszolgáltatásokhoz való diszkriminációmentes hozzáférést (nem feltétlenül az infrastruktúra kiépítésével) • érvényesíteni és betartatni kell az egyenlő elbánás elvét– különös tekintettel az egyre szélesebb körben terjedő digitális technológiákban rejlő, korábban ismeretlen lehetőségekre (hatalmas adatbázisok, speciális keresési lehetőségek …)

18. Digitális közbizalom – Digitális Társadalmi Szerződés • A digitális szolgáltatások terjedésének további meghatározó tényezője: • a digitális biztonság, digitális közbiztonság, azaz a digitális hálózatok, eszközök, adatok, információk és – nem utolsó sorban – a felhasználók védelme a hálózat üzemeltetők, a szolgáltatást nyújtók, a tartalom és platform szolgáltatók, a jogszabályalkotók, hatóságok közös gondolkodása, fellépése, együttes kommunikációja mellett • a korábban megrendült közbizalom helyreállítása mellett a társadalmi és a gazdasági fejlődéshez kiemelten járulhat hozzá a digitális közbizalom megteremtése, fenntartása és folyamatos erősítése • a digitális közbizalom – politikai nyomás nélkül – a civil társadalom aktív részvételével és alapjainak hosszú távra konszenzussal történő meghatározásával alakítható ki (Digitális Társadalmi Szerződés) • a digitális közbiztonság tekintetében a hírközlési és virtuális hálózatok integritása, a nyújtott szolgáltatások állandó minősége, a felhasználók személyes adatai és „titkai” védelme, kiemelt társadalmi csoportok (különösen a kiskorúak) védelme és a digitális kalózkodás és digitális adat- és információ-lopás elleni védelem együttes kezelése szükséges, mivel ezen területek külön-külön és összességükben is alapvetően meghatározzák a felhasználók (és a felhasználásról döntők) digitális biztonságérzetét • a digitális közbiztonság biztosítása érdekében több szereplő összehangolt munkájára van szükség a hálózat üzemeltető/szolgáltató központi szerepe mellett • ► tanárok: felhívni a figyelmet a veszélyekre és azok következményeire • ► szülők, nevelők: szerepük hasonló a tanárokéhoz, de bizonyos tartalmak felhasználását proaktívan is meggátolhatják (szerzői joggal • védett tartalmakhoz való hozzáférés kiszűrése) • ► szolgáltatói és/vagy iparági „döntnökök”: előzetesen beépített, konkrét tartalmakhoz való hozzáférés tiltása (pl. a német ISP-k • a pedofil tartalmú honlapokhoz való hozzáférést egységesen korlátozták) • ► hatóságok: illegális tevékenységek üldözése, jogi eszközökkel történő fellépés • naprakész, átlátható, jól és érthetően kommunikált felhasználói szabályzatok és protokollok alkalmazása • a szolgáltatók szintjén is alkalmazható „Oktass, ösztönözz, kényszeríts” elv

19. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!