1 / 63

Rogier van der Weyden (1399/1400–1464)

Rogier van der Weyden (1399/1400–1464). (Levétel a keresztről) (Hét szentség oltára). Rogier van der Weyden (eredetileg: Rogier de la Pasture , 1399/1400–1464) németalföldi festő, Jan van Eyck mellett

zelda
Download Presentation

Rogier van der Weyden (1399/1400–1464)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Rogier van der Weyden(1399/1400–1464) (Levétel a keresztről) (Hét szentség oltára)

  2. Rogier van der Weyden (eredetileg: Rogier de la Pasture, 1399/1400–1464) németalföldi festő, Jan van Eyck mellett a késő gótika és a kora reneszánsz átmenetének jelentős mestere. Műveinek témájában, komponálásában erősen érződik a középkori jelleg, a legkisebb részletek reális megjelenítése, határozott karakterábrázolása, képeinek mozgalmassága azonban már túlmutat ezen. Jelentősek szárnyas oltárai (pl. Levétel a keresztről), valamint portréi. Élete A belgiumi Tournaiban született, mint Rogier de la Pasture. Apja Henri de la Pasture, aki késgyárosként dolgozott Turnaiban, anyja Agnes de Watrélos. RogierRobert Campin festőműhelyében volt tanonc hat évig. 1426-ban feleségül vette Elisabethet, egy Jan Goffaert nevű brüsszeli cipőkészítő lányát. Négy gyerekük született. 1450-ben Romában járt, mint zarándok. 1464 június 18-án halt meg Brüsszelben.

  3. Vallási képeket festett, híresek oltárképei és szárnyas oltárai. Ábrázolási eszközeiben nem haladta meg a Van Eyck-testvérek művészetét, de mégis nagyon jelentős, amiben eltér, ez pedig a lélekábrázolás, az érzelmek kifejezése, s ezzel nagy hatást gyakorolt az őt követő németalföldi festészetre, sőt a ferrarai festők is követték, ilyen módon exportálta a lelki kifejezés eszközeit Itália földjére is. Őt magát az olasz festészet nem érintette meg.Rogier van der Weyden a kései gótika mozgalmasabb stílusát képviseli. Kevésbé nagyvonalú, térszemlélete nem annyira szemléletes, mint a Van Eyck-testvéreké, de mozgalmasabb, dekoratívabb, szenvedélyesebb. Realizmusa, a formák éles, gótikus törése, a szenvedé- lyek kifejező ereje leginkább Krisztus levétele a keresztről /közismertebb címén Keresztlevétel c. alkotásán figyelhető meg.

  4. Ne örülj oly nagyon, Rogier, a dicsőségnek, Hogy amit festettél, ellenáll az időnek; Van sok szép látomány, méltán érdemli mind, Ész-korszakunkban is, hogy üljön a festőnek, s ki valóban eszes, mindent értőn tekint. Ily nagy a festészet: a veszélyre legyint, Nem fél a brüsszeli törvényszéktől, ítélhet, Jóra törekedőt sohase félemít. Mért bolygatott ilyen emberi eszme téged, Hogy nyomorultakra testáld a keresményed, Nagy gazdagságodat, mit hozott ecseted, Megosszák éhezők, vigasztalan szegények? A földön itt hagyád dús örökségüket, Amelynek végzete múlás, más nem lehet; Ám szép festményeid, rád emlékeztetően, Ön-fényükben lakók, ragyognak az időben. Karel van Mander idézi -Dominicus Lampsonius versét, melyet Weöres Sándor fordított magyarra. Önarckép / Rogier van der Weyden/

  5. Madonna a gyermekkel Mária Magdolna

  6. Madonna vörösben (Museo del Prado, Madrid, Spain)

  7. A szűz és a gyermek /1470-75, St. Luis Art Muzeum ,USA/ Madonna és a gyermek/1460/

  8. Master of Fleemalle, Rogier van der Weyden? Robert de Masmines portréja Olvasó férfi /St. Ivo 1437/ Nikolas Rolin

  9. Rolin kancellár /Utolsó ítélet poliptrihonról/ Magdolna /Braque családi triptichon/

  10. Portugál Izabella Női portré

  11. Levétel a keresztről /1435-38/

  12. Kolumba oltár/1455, Angyali üdvözlet, Királyok imádása, Krisztus bemutatása a templomban/

  13. Hét szentség oltára restaurálás előtt

  14. restaurálás után /200x97 és 119x63 cm/ Antwerpen Royal Museum of Fine Arts/

  15. Mária oltár Krisztus születése, Krisztus siratása, feltámadásának öröme

  16. Keresztrefeszítés oltára / Magdolna a kenettel, Keresztrefeszítés a donátorokkal, Veronika

  17. The Last Judgment polyptych (1446-1452) Utolsó ítélet

  18. Az Utolsó ítélet oltár részletei

  19. Az Utolsó ítélet,( középső tábla két részben)

  20. A Kereszlevétel című festmény vázlata? Azonosságok, eltérések

  21. Levétel a keresztről

  22. Levétel a keresztről részletei Mária Salome, János és Jakab anyja

  23. Mária Magdolna Mária Kleofás, Jakab és József anyja Levétel a keresztről c, festmény részletei

  24. Jakab és József anyja János evangélista és testvére, Jakab anyja Levétel a keresztről részletei

  25. Levétel a keresztről részletei Mária fájdalma

  26. Részlet Nikodemus, Mária Magdolna, Servant , Arimathiai József /hitvallóvá lett zsidó főtanács tag/

  27. Részlet Nikodemus, Mária Magdolna, Servant /cseléd/

  28. Nikodemus fájdalma

  29. Jézus anyja, János, Mária Kleofás /Jakab és József anyja/ Mária Salome /János és Jakab anyja/ Mária Magdolna ruhája, öve

  30. Részlet az angyallal

  31. A fekvő téglalap formából kiemelkedő rész az angyallal, kereszttel

  32. A sarkok díszítményei Van der Weyden fő műve, a leuveni lövészek megrendelésére készült 1438-ban, később Habsburg Mária királyné tulajdonában volt, majd V. Károly császárhoz került. Ma Madridban a Prado-ban örzik.

  33. Idézzük fel ismét a teljes művet

  34. Kálvária /El Escorial/ A finom kékesszürke színű köpeny gondosan elren- dezett redőkben omlik le számtalan szögletbe. Töredezett vonalai drámai kifejezőerőt kölcsönöznek a kereszt alatt álló alakoknak.

  35. Az előző festmény mellékalakjai

  36. The last Judgment. Utolsó ítélet /Rolin kancellár a donátor/

  37. Pieta

  38. Pieta

  39. ...és még egy Pieta. Elárulok Nektek egy "nagy" titkot, miért kivételezek Rogier van der Weydennel, hogy három képét is beválogattam. Tudjátok miért áll hozzám közelebb, mint a többi, hasonló stílusban festő középkori mester? Mert csitrikoromban nagyon tetszett nekem az állandó modellje, aki szinte minden képén szerepel. (Itt Jézust tartja, az első két képen meg piros ruhában van-:)) És persze erről a jóképű pasiról felismerem, és azonosítani tudom a képeit-:) http://www.amilapunk.hu/eozin/vankepem/biblia/pieta.html

  40. Giovanni Bellini: Pieta/emlékeztek, ugye?/

  41. A Hét szentség oltára

  42. A Hét szentség oltára más megvilágításban

  43. A középső tábla felső része a donátor címerével, aki Jean Chevrot a burgundi udvar befolyásos embere, majd Tournai püspöke volt. Egy gótikus katedrális középhajójában emelkedik a keresztfa. …..

  44. …és jelen vannak az esemény szereplői. Mária és az őt tartó János, Mária Magdolna zokog az előtérben a két másik Máriával

  45. Hátul, a szentélyrekesztő előtti oltáron a pap felmutatja az ostyát, míg a templomban járnak kelnek a hívek. Az ábrázolás az oltári szentség allegóriája.

  46. Részlet: a Szűzanya és János fájdalma

  47. Krisztus siratása, Mária Magdolna

  48. Az oldalszárny eseményei: az utolsó kenet, a házasságkötés, az egyházi rend /a papi eskü/ szentségei. Fölöttük az angyalok színe: szimbóluma a szentségeknek.

  49. …közelebbről

More Related